A közöny leváltása az önkormányzatokban kezdődhet – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában a ferencvárosi előválasztás győztese. Baranyi Krisztina beszélt a Fidesz és az MSZP közös mutyijairól, a beárazott korrupcióról, műemlékvédelemről, bérlakásállományról, a közélet megtisztításáról is.
(Az interjú eredetileg 2019. augusztus 30-án jelent meg nyomtatásban a Magyar Hangban.)
– A ferencvárosi előválasztást fölényesen megnyerte (72 százalékkal győzte le Jancsó Andreát), de így is 1500-nál kevesebb szavazatot kapott. Ez kellő legitimáció azzal együtt, hogy az ellenzéki pártok többségének nem ön volt a kiválasztottja?
– Szerintem ez egy nagyon jó eredmény. Öt százalék körül volt a részvétel, csakúgy, mint a főpolgármesteri előválasztáson. Pedig akkor egy héten keresztül lehetett szavazni, Ferencvárosban viszont csak két és fél napig. Ez a részvételi arány egyébként megegyezik a nyugat-európai előválasztásokéval.
– Ellenfelei arról beszélnek, hogy kompromisszumképtelen, nem lehet önnel együtt dolgozni.
– Azt is mondták, hogy nem vagyok integráló jelölt, ennek ellenkezőjét épp az előválasztás bizonyította be. Nem azt várják tőlem, hogy egymás vállát veregessük a pártok helyi embereivel, hanem azt, hogy az itt élők érdekeit képviseljem. Kritikusaimtól arra nem kaptam választ, hogy konkrétan miben nem kötöttem kompromisszumot. Ez a vád valójában két fájdalmukat takarja: a parkolási visszaélések feltárásakor nem takargattam az ellenzéki szereplők esetleges érintettségét, illetve nem léptem önként vissza az általuk kiválasztott polgármesterjelölt javára.
– Ha nyer a választáson, és polgármester lesz önből, éppen azokkal az emberekkel kell majd együtt dolgoznia, akikkel eddig keményen bírálták egymást. Hogyan fog közösen menni a munka, ha ennyire mélyek az ellentétek?
– Ez nem egy családi kötelék. Egy bizonyos célért dolgozunk, ami ennek az oldalnak a közös célja: tiszta, átlátható közélet, fejlődő kerület, a zöldterületek növelése, a közbiztonság és köztisztaság javítása. A személyes ellentétek ilyenkor huszadrangúvá válnak.
– Azt mondta, ha polgármester lesz, nem lesz Ferencvárosban korrupció. Ezt hogyan érné el?
– Ez a világ legegyszerűbb dolga. Ferencvárosban mindent nyilvánosságra fogok hozni, nemcsak a testületi üléseket, hanem a döntés-előkészítő folyamatokat, a bizottsági üléseket, a szerződéseket. Kommunikálni fogom a terveimet, elképzeléseimet, azt, hogy mire akarunk pénzt költeni. Nem lesznek „üzleti titkok”, így pedig azonnal látni lehet majd, ha valaki a kerület érdekével szembemenne. Vagyis, aki lopni akar, az éppen a nyilvánosság miatt kétszer, háromszor is meggondolja majd.
– Karácsony Gergely is a nyilvánossággal érvelt, amikor zuglói polgármester lett, mégis kipattant a parkolási botrány. Ezt ő azzal magyarázta, hogy összejátszott a Fidesz és az MSZP. Ferencvárosban tapasztalt hasonlót a két párt között?
– A parkolási mutyiban a 444 által készített tényfeltáró filmből kiderül sok minden, én pedig azt láttam az összes parkolást érintő szavazáson, hogy a szocialisták maradéktalanul egyetértettek a Fidesszel. Az is tény, hogy az MSZP ebben a ciklusban bár csak két képviselővel van jelen az önkormányzatban, de ehhez mérten nagyon felülreprezentáltak az összes olyan pozícióban, amelyet a fideszes polgármester osztott. 2014-ben több ellenzéki képviselő szeretett volna irodát igényelni az önkormányzattól, de elutasítottak minket. Ehhez képest a szocialisták több éven keresztül kaptak egy száz négyzetméteresnél nagyobb irodát, ahol még a fűtést és a világítást sem kellett fizetniük.
– Ha ez így van, akkor hogyan tudná érvényesíteni az akaratát?
– A parkolás ügyére úgy tűnik, pont kerül azzal, hogy az üzemeltetés a főváros hatásköre lesz. Ha vannak még olyan pontok, ahol összeér a két oldal, akkor azokat az összefonódásokat is nyilvánosságra kell hozni. Ebből nem engedhetek. Ugyanakkor azt gondolom, hogy elmúlt egy-két év nehéz időszak volt az MSZP, és különösen nehéz a ferencvárosi szocialisták életében. Bízom abban, hogy túljutnak ezen az időszakon, és a továbbiakban meghatározó partnereim lesznek a Fidesz korrupt önkényuralmával szembeni küzdelemben.
– Ferencváros nem tartozik az elitkerületek közé, mit tenne, hogy élhetőbb legyen?
– Sok tervem van. Az első feladat, hogy a kerület tiszta legyen. Az utcák, a terek, a parkok, tisztább legyen a levegő és tiszta legyen a közélet. Az egész ciklusra szóló tervem, hogy ez a kerület Budapest prémium kulturális negyedévé váljon. A zöldterületek növelése szintén nagyon fontos, és gátat kell szabni a városképet meghatározó, sokszor műemléki védettségű épületek ledózerolásának.
– A szociális ügyek meghatározók az idei kampányban, a IX. kerületben van például elég önkormányzat bérlakás?
– A budapesti bérlakásállomány tizede van Ferencvárosban. Ennek nagyon nagy része borzalmas állapotú, szerintem lakhatatlan az olyan lakás, amelyikben 2019-ben nincs vécé. Ezt nem szabad így hagyni rövid távon sem, szükség van egy olyan bérlakás-rehabilitációs programra, amikor az önkormányzat pénzt ad a felújításhoz, de az ott élő is beleteszi akár a munkáját, akár valamennyi forrását. Van egy másik része is a szociális lakásoknak, amelyek uniós pénzből nagyon szépen fel lettek újítva, bár jó részük évek óta üresen áll.
– Lesz minden elképzésére pénz?
– Ez egy szerencsés kerület, hiszen nagy adózók vannak, így rendelkezésre áll a pénz. 3,5 milliárd forinttal fordultunk rá erre az évre, ez szabadon elkölthető összeg.
– Az ön nevével a korrupció elleni küzdelem forrt össze, de mintha ez a téma a választók ingerküszöbét már nem érné el.
– Én egy egyesületben is dolgozom, ahol rendszeresen végzünk kerületi felméréseket, és azt látjuk, hogy nagyságrendekkel több embert érdekel a saját mikrokörnyezetének állapota, a zöldügyek, a köztisztaság, mint bármilyen korrupciós történet. Mindezt úgy, hogy száz megkérdezettből 85 hallott a parkolási botrányról. Azt gondolom, hogy a korrupciós ügyeket az emberek már beárazták, itt jön képbe a harminc éve ismert mondat, hogy a politikusok úgyis lopnak. Sokan úgy érzik, hogy erre nincs ráhatásuk, arra viszont lehet, hogy a parkot, ahová sétálni járnak, hogyan gondozzák. Ha az emberek megértik, hogy ha részt vesznek a közügyekben, akkor bármit meg lehet akadályozni, vagy el lehet érni, sokkal erősebben érvényre lehet juttatni azt a ’89-ben kelt ethoszt, hogy itt demokrácia van.
– Ha már ezt említi, Magyarországon ma ön szerint demokrácia van?
– Számos tanulmány született arról, hogy minek tekintsük az orbánizmust. Illiberális demokráciának, modern autokráciának, maffiaállamnak, hibrid rezsimnek vagy valami egész másnak. Az viszont a politológiai definíciótól függetlenül biztos, hogy az orbánizmusban törvényesítik a lopást. Olyan gyakorlat alakult ki az elmúlt 9 évben, ami formailag ugyan demokrácia, hiszen vannak választások, ellenzéki pártok, elvileg független intézmények, de ezek egyre kevésbé biztosítják a demokratikus tartalmat. Amíg intézményesíteni lehet a lopást, addig nem beszélhetünk valódi demokráciáról.
– Talán emiatt is, de itthon egyre inkább eluralkodott az apátia, az ellenzéki oldalon például sokan úgy látják, hogy úgysem lehet a Fideszt leváltani. A belefásulással mit lehet kezdeni?
– Nagy munka lesz. Szerintem már elindult valamilyen változás, egyre többeket érdekelnek a közügyek és bele is akarnak szólni. Ez mindig a legalsóbb szinten a legkönnyebb, az önkormányzatokban. Hiszen jó esetben a választók itt ismerik a képviselőket, találkoznak velük az utcán, a boltban, a gyerekük egy iskolába jár az övéikkel. Ha vannak aktív választók, akkor állandó lehet a visszacsatolás, a politikusnak szembe kell néznie az emberekkel. Vagyis, ha valahol változtatni lehet a korábbi, üres ígérgetésre alapuló politikai kultúrán, az a helyi szint.
– Gyakran elhangzik, hogy kiüresítették az önkormányzatokat. Van még így értelme?
– Valóban rengeteg hatáskört elvettek az önkormányzatoktól, oktatást, egészségügyet, hatósági jogköröket és sok pénzt. 2015 környékén erősödött fel ez a folyamat, de már akkor látszott, ha folytatódik, a végére a polgármester jogköre legfeljebb annyi lesz, hogy átvágja a szalagot egy állami beruházásnál, amely a városában valósul meg. Ennek volt a csúcspontja, hogy kivonták volna a főpolgármesteri pozíciót a közvetlenül választható tisztségek közül, Tarlós Istvántól tudjuk, hogy ezt ő maga akadályozta meg. Ez egy nagyon riasztó folyamat, hiszen azokon a területeken, amelyeket elvettek az önkormányzatoktól és központosítottak, ott nagy a baj. Egy példa, az okmányirodák központosítva lettek, mára lényegében összeomlott ez a kormányhivatali szolgáltatás Budapesten.
– Hall arról pletykákat, hogy ez a megindult folyamat folytatódna?
– Nagy csendet érzékelek most ezen a területen. Ám az aggasztó, hogy bevezették azt a kötelező adatszolgáltatási rendszert, amely alapján az önkormányzatokban keletkező összes adat, szerződés, dokumentum bekerül egy központi rendszerbe. Nem tudni, ennek mi a valódi célja, viszont ha teljesen működőképes lesz, akkor egyik pillanatról a másikra elvehetnek minden hatáskört az önkormányzatoktól.
– Látja ennek esélyét?
– A szándék megvan, azt látom.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/35. számában jelent meg, 2019. augusztus 30-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/35. számban? Itt megnézheti!
