Bemutatta éves jelentését az EU csalás elleni hivatala (OLAF), amelyből kiderült, az ügynökség emberei Magyarországon látnak a legtöbb problémát, számos mutató tekintetében az uniós pénzek hazai felhasználása áll a legrosszabb helyen. Az OLAF tavaly 167 vizsgálatot zárt le, és 256 ajánlást intézett az érintett nemzeti és uniós hatóságokhoz, vagyis ennyi esetben értékelték úgy, hogy nyomozás megindítására van szükség. Több mint 371 millió eurónyi uniós költségvetési forrás visszafizettetését javasolják, ennek meglépése azonban már az Európai Bizottság hatásköre. Ezen túl a szervezet szakértői által elkészített 1259 előzetes elemzés alapján 219 új vizsgálatot indított.
Az OLAF tevékenysége országhatárokon is átnyúlik, ezért egyedi képet tudnak alkotni az Európa-szerte elkövetett csalások természetéről. A leggyakoribb visszaélések között említették a színlelt vállalkozások alapítását és hamis üzleti tranzakciók álcázását az uniós források megszerzése céljából. Ugyancsak bevett módszer a bűnözők részéről a mezőgazdasági termékek promóciója kapcsán elkövetett csalások, amelynek során a pénzeket gyakran harmadik országokon keresztül mossák tisztára. Az is megfigyelhető, hogy nemzetközi bűnöző szervezetek vámcsalásokat követnek el.
A legtöbb vizsgálatot Magyarországgal kapcsolatban zártak le, kilencet, bennünket követ Görögország és Lengyelország, 8-8 esettel. A magyar ügyek közül hét esetben állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot. Ehhez aránylik az is, hogy milyen mértékű pénzvisszafizetési kötelezettséget állapított meg az OLAF. Magyarország esetében azt javasolták az Európai Bizottságnak, hogy a 2014 és 2018 közötti időszak 3,84 százalékát fizettessék vissza, ez kimagaslóan a legnagyobb érték, az uniós átlag egyébként 0,45 százalék.
2012 és 2018 között negyven esetben javasolta az OLAF a magyar hatóságoknak, hogy indítsanak nyomozást, ez húsz esetben történt meg és kilenc ügyben jutott el az ügyészség a vádemelésig. A tavalyi évben a magyar hatóságoktól egyetlen esetben érkezett jelzés bármilyen pénzügyi visszaélésről, miközben magánbejelentőtől 32 alkalommal.
Nyomoz az ügyészség a Microsoft-ügyben | Magyar Hang
Miután az Egyesült Államokban 25 millió dolláros bírságot kénytelen fizetni a mamutvállalat, valamint az ügyben az európai csalás elleni hivatal, az OLAF is vizsgálódik, a magyar ügyészség is elrendelte a nyomozást.
A jelentés kitért egy magyarországi esetre, amelyben két szoros kapcsolatban álló cég kapott összesen 12 millió eurós (4 milliárd forint) támogatást, szélessávú távközlési hálózat kifejlesztésére két programban. A vizsgálat megállapította, hogy a kivitelezéssel mindkét projektben ugyanazt az alvállalkozót bízták meg, amelyik aztán további cégeknek szervezte ki a megbízást. Az így létrejövő bonyolult hálózatból végül 4,9 millió euró (1,6 milliárd forint) csorgott vissza az egyik eredeti nyerteshez. Az OLAF felkérte a magyar hatóságokat, hogy indítsanak vizsgálatot az ügyben, és javaslatot tett az Európai Bizottságnak, hogy fizettesse vissza Magyarországgal a mintegy 3,6 milliós eurós (1,2 milliárd forint) kárt.
Az Index cikke szerint a jelentés bemutatóján az OLAF nyomozási igazgatója, Ernesto Bianchi elmondta, „nem lát rendszerszintű problémát a Magyarországgal kapcsolatos statisztikákban”. Mint mondta, sok év tapasztalat megtanította arra, hogy ne dőljön be látszólagos statisztikai eredményeknek. „Az uniós és nemzeti hatóságok közti folyamatos együttműködés és párbeszéd sokkal fontosabb.”
Ujhelyi István a Facebook-oldalán kommentálta az OLAF jelentését. „Az OLAF sokadik alkalommal állít ki szégyenletes bizonyítványt az Orbán-kormány állami korrupciójáról, a most megjelent számok kiugróan magasak és durvák. A Fidesz lopása miatt egyértelműen veszélybe került Magyarország pozíciója és érdekérvényesítő képessége a következő hét éves uniós költségvetés most következő vitájában; ez világosan és kizárólag az Orbán-kormány felelőssége. Az államilag szervezett és támogatott lopás rendszerét a magyar választók tudják megállítani azzal, ha leváltják a narancsmaffiát. Mi, európai demokraták eközben azon dolgozunk, hogy a Fidesz uralma alól most ősszel felszabadított települések a jövőben közvetlen forrásokra is tudjanak pályázni az Európai Unióban, így kikerülve az illiberális kormányzat zsarolását és mértéktelen közpénzhabzsolását” – írja a szocialista EP-képviselő.
