Forró őszre számíthat az orvostársadalom, amelyen belül a feszültség immár nem csak külső okra, vagyis a kormány súlyos kérdésekben való tétlenségére vezethető vissza, hanem arra is, hogy az érdekképviseletet ellátni hivatott Magyar Orvosi Kamara (MOK) mérsékelt, vagy semmilyen eredményt nem tudott elérni az orvosok helyzetének javítására.
A felfokozott hangulathoz nagyban hozzájárul, hogy a MOK vezetéséről ősszel véleményt nyilváníthat a tagság, hiszen novemberben tisztújítás lesz: Éger István elnöknek és csapatának kihívói is vannak, színre lépett ugyanis a szervezet működését megreformálni szándékozó Újratervezés (ÚT). Úgy tudjuk, az orvoscsoport várhatóan szeptember második felében nevezi meg tisztviselő-jelöltjeit.
Három év, 0 forint béremelés
A legfontosabb „ütköző zóna” természetesen a bérek kérdése. Jelenleg – 2017 óta – ugyanis a kezdő szakorvosi alapbér mindössze bruttó 455 ezer forint. Éger Istvánék a tavalyi választások után kezdtek hosszas tárgyalásokba a kormányzat képviselőivel, akik – a jelek szerint – hónapokon keresztül sikerrel etették üres ígéretekkel a MOK-ot. Legalábbis ezt bizonyítják az „eredmények”: három év alatt nulla forint béremelés, jelen állás szerint ugyanis legkorábban 2021-ben lehet szó bármiről. Égerék kommunikációja eközben a belső ellenzék – a márciusban zászlót bontó Újratervezés – célkitűzéseinek nevetségessé tételét és saját alkalmasságuk fitogtatását szolgálja.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a ÚT programjában szerepel, hogy a szakorvosok alapbére öt éven belül elérje a másfél millió forintot, illetve hogy pár éven belül megszűnjön a paraszolvencia. Minderre Éger István a Magyar Hangnak márciusban adott interjújában kifejtette: az Újratervezés úgy viselkedik, mintha feltalálták volna a meleg vizet. – Ígéreteket már kaptunk, a szándék és a pénz is megvan. A másfél milliós szakorvosi bér rövidesen akár realitás is lehet – fejtette ki akkor az orvosi kamara elnöke.
Éger István: Nincsenek orvosbárók | Magyar Hang
Ha azt mondanám, hogy nem, akkor baromi nagyot hazudnék - felelte a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke arra a kérdésre, hogy fogadott-e el valaha paraszolvenciát. Éger István lapunknak adott interjújában kifogásolta, hogy a MOK megreformálását célul kitűző Újratervezés nevű csoport körül több ellenzéki párt is megjelent, ám az nem zavarja, hogy a kamara felügyelőbizottságát a Jobbik tavalyi egészségügyminiszter-jelöltje vezeti.
Kampányüzemmódba kapcsoltak
A MOK vezetésének végül csak nyárra esett le, hogy a kormányzati tárgyalódelegációnak egyetlen dolga van, mégpedig húzni az időt, mert pénz az nincs. Be is dobták a demonstráció ötletét, ami a MOK-tisztújítás előtti kampány nyitányának tekinthető. Ráadásul, ha jól sül el a dolog, még az Újratervezés vitorlájából is sikerül kifogni a szelet.
Égerék egyébként mindeddig tartózkodtak a hasonló megmozdulásoktól, inkább a végeláthatatlan egyeztetéseket részesítették előnyben, majd arra panaszkodtak, hogy az orvostársadalom mély apátiában van és már csak emiatt is nehéz eredményeket felmutatni.
A MOK nagygyűlése szeptember 21-én lesz Elhalt ígéretek nyomában címmel. A megmozdulás célja – ahogy arról Éger István augusztus 14.-i szűkkörű sajtótájékozatóján beszámolt – a „félbeszakad tárgyalások folytatása, gyors, eredményes lezárása”. Az eseményre meghívást kap három tárca, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség. A MOK követelései között már csak 900 ezer forintos szakorvosi alapbér szerepel. Fél év alatt tehát 40 százalékot, 600 ezer forintot esett az érdekképviselet bérigénye.
Újratervezés: Égerék komolytalanok
Miközben a MOK kizárólag magasabb bérekre való ígéretet akar kicsikarni a kormányzattól (csak most nem a tárgyalóasztalnál, hanem utcai demonstráción), a belső ellenzék határozottabb, offenzívabb kiállást tartana szükségesnek – nyilvánvalóan felismerve a kampányhelyzetet.
Az ÚT tegnap tette közzé elképzeléseit: a tétet nemcsak tartalmi síkon, de az erő felmutatásának terén is emelnék. Céljuk a béremeléseken túlmenően, hogy szakmai és döntéshozói konzultáció induljon az egészségügy átfogó problémáinak megoldására. Ha ez nem történne meg záros határidőn belül, akkor felmondanák az önként vállalt túlmunkát. (Ez a nem sürgősségi ellátás összeomlását eredményezné.)
Az Újratervezés egyébként egyetért a nagygyűlés ötletével, de módosítaná annak tematikáját, mivel – állítják – a MOK felhívása szerint az esemény csak „parttalan beszélgetésnek”, „gőzleeresztésnek” adna teret. Ehelyett azt szeretnék kiharcolni, hogy a kormány 8 héten belül írja alá azt a megállapodást, amely garantálja: a szakorvosi bérminimum már 2020-ban eléri a bruttó 1 millió forintot és ehhez kötötten a hálapénz adása és elfogadása is váljék jogszabályellenessé.
Arra is garanciát kérnének, hogy 6 héten belül álljon fel egy munkacsoport a kormányzati oldal a MOK, a Kórházszövetség és a betegszervezetek által delegált kompetens szakértőkből. Ennek feladata lenne áttekinti az egészségügy helyzetét és az ebből fakadó tennivalókat, illetve fejlesztési terveket készítsen egyebek között a szerkezeti és szervezeti változtatásokra, a finanszírozás átalakítására, a szakmai irányelvek megújítására, a képzésre, a teljesítmény mérésére, illetve a lakosság egészségtudatosság erősítésére.
