Szent Imre-kórház: csak császármetszés után van diéta

Szent Imre-kórház: csak császármetszés után van diéta

A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház épülete (Fotó: Wikipédia/Globetrotter19)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A dietetikus szerint csak a régi berögződések, a túlzott óvatosság és a szegényes feltételek indokolják a kórházak gyakorlatát, szülés után inkább a tápanyagban gazdag ételeket kellene előnyben részesíteni.

Reagált a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház lapunk tegnap délután megjelent cikkére, amelyben egyik olvasónk tapasztalatai alapján arról számoltunk, be hogy a szülészeti osztályon biztosított ételadag még egy kisgyermek energiaigényét sem fedezi. Az intézmény kommunikációs vezetőjének merőben szokatlan megnyilvánulásai után (erre később visszatérünk) született meg péntek délutánra a hivatalos válasz, amely árnyalni igyekszik a képet: mint közölték, a cikkünkben ismertetett menüsort – reggelire kefir és száraz kalács, ebédre porból készült leves és burgonyapüré, vacsorára pár darab háztartási keksz reszelt sajttal – császármetszésen átesett pácienseik kapják.

– Császármetszés után az első napon csak orvosi engedéllyel fogyaszthat szilárd ételt a kismama. Az ilyen jellegű beavatkozások után ugyanis a dietetikusoknak a fokozatosság elvén, olyan menüt kell összeállítania a szülés utáni két-három napra, melynek elfogyasztása a bélműködést úgy szabályozza, hogy a szövődményeket elkerüljék. Ilyen lehet a bélelzáródás, vagy akár bél-összenövés – áll a Szent Imre-kórház kommunikációs vezetője, Koós Szabolcs által írt válaszban, amely egyúttal megkérdőjelezte a cikk szerzőjének szakmai elhivatottságát és igényességét és javasolta, hogy kérdezzünk meg egy dietetikust. Koós Szabolcs egyúttal azt is követelte, hogy tegnap megjelent cikkünket távolítsuk el honlapunkról, ellenkező esetben jogi útra terelik az ügyet.

Klíma helyett vizes borogatás a kórházakban | Magyar Hang

Harminc éve szabadon címmel, három éven át tartó eseménysorozattal ünnepelteti a kormány a múlt század utolsó évtizedében lezajlott rendszerváltást - 12 milliárd forintból. Sok szempontból úgy tűnik azonban, hogy az orosz csapatok kivonulásán kívül nem sok ünnepelnivalónk van, hiszen az ellátórendszerekben és az abban dolgozók felfogásában nemhogy a rendszerváltás, de még a módszerváltás sem következett be.

Csütörtökön megjelent cikkünkben egyébiránt olvasónk tapasztalatai mellett – az intézmény válaszának hiányában – az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közétkeztetésről szóló rendeletét vettük alapul. A jogszabály egy fekvő-gyógyintézeti kezelés alatt álló felnőtt napi energiaigényét 1800-2200 kilokalóriában (Kcal) állapítja meg, a menüben szerepelnie kell zöldségnek vagy gyümölcsnek, húsnak és teljes kiőrlésű gabonából készült tápláléknak is.

Ez utóbbiakból mutatóban sem volt a Szent Imrében tálalt menüsorban, az olvasónk által ismertetett napi ételadag energiaszintje pedig az 1200 Kcal-t is alig érte el. (Ez egy 1-3 éves gyerek igényének felel meg.) A kórház kommunikációs vezetője ezen megállapításokat nem cáfolta és nem is kommentálta. A rendelet egyébként csak említés szinten szól a diétáról, ami laikus szemmel is érthető, hiszen sokszor speciális menüről van szó, amelynek összeállítását szakorvosra (dietetikusra, gasztroenterológusra) bízza a jogszabály. Ezért – és megfogadva a kórház kommunikációs vezetőjének tanácsát – dietetikushoz fordultunk.

Megszokásból diétáztatnak

– A császármetszés az emésztő- és bélrendszert nem érintő hasi műtét, amely után, komplikáció nélküli esetben semmi nem indokolja a speciális étrendet. A szigorú étrendbeli megszorításokat semmilyen irányelv vagy protokoll nem írja elő, a kórházak táplálási gyakorlata régi berögződésekre, túlzott óvatosságra és a jellemzően igen szűkös közétkeztetési feltételekre vezethető vissza – fejtette ki a Magyar Hangnak Csizmadia Katalin dietetikus. Szavai szerint a legtöbb kórházban a császármetszésen átesett pácienseknél felépített – folyékonytól a szilárd táplálékig fokozatosan haladó – étrendet írnak elő a beavatkozás után általában egy napig még akkor is, ha ezt semmilyen kockázat nem indokolja.

Pedig a kalóriaszegény étrend kimondottan ellenjavallt, hiszen a várandósság 9 hónapja és a szülés is óriási energiaveszteséggel – esetenként komoly vérveszteséggel – jár, amit pótolni kell. – Speciális étrend tehát nem indokolt, csak a nehezen emészthető, puffasztó zöldségféléktől, aprómagvas gyümölcsöktől kell tartózkodni. Érdemes kerülni a hüvelyes zöldségeket, káposztaféléket, hagymát – mondta a szakértő, megjegyezve: a változatosabb étrend biztosítására nem adottak az intézményi feltételek, ezért ha van is rá szándék, akkor sem tudják kielégíteni az igényeket.

Jogos-e a kórház felháborodása?

Ahogy minden esetben, előző cikkünk megjelenése előtt is megkerestük az érintett intézményt. A Szent Imre kórház titkárságára csütörtök délelőtt fél tízkor küldtük el e-mailünket, benne részletezve az olvasónk által tapasztaltakat és mellékeltük a vacsoráról – 9 darab háztartási keksz, néhány deka reszelt sajt – készült fotót is. Megkérdeztük, mennyiségében, jellegében megfelel-e a kórház által biztosított menü a szülés előtt/után álló nők átlagos táplálékigényének. Azt is szerettük volna megtudni, hogy miként gondoskodnak az ápoltak élelmiszerrel való ellátásáról. Mivel kérdéseink – azt gondoltuk – nem igényelnek különösebb utánajárást, jeleztük: néhány óra elteltével (csütörtök délben) publikálnánk írásunkat. Visszajelzést – akár arról, hogy kérdéseink megválaszolása több időt igényel – azonban délután négy óráig sem kaptunk, így élesítettük cikkünket.

Székeken alvó szülők, embertelen viszonyok a Bethesda Gyermekkórház égési osztályán | Magyar Hang

Összetolt székeken hetekig éjszakázó szülők, óriási túlzsúfoltság, pelenkázási, tisztálkodási lehetőségek hiánya - olvasónk megosztotta a budapesti Bethesda Gyermekkórház égési osztályán szerzett tapasztalatait. Az intézmény szerint is rossz a helyzet, de minden tőlük telhetőt megtesznek, hiszen „alapelv", hogy a szülők legyenek gyermekeik mellett.

Később kiderült, a kommunikációs vezető meg sem próbált a hivatalos és könnyen nyomon követhető úton, e-mailünkre reagálva visszajelezni. Ehelyett egyik, a témában nem illetékes munkatársunkat hívta fel, hogy megüzenje: „a megkeresésben leírtak nem helytállóak, hanem lejáratóak.” Koós Szabolcs végül csütörtök este fél hétkor érte el telefonon a cikk szerzőjét, ám az üggyel kapcsolatos értékelhető információ – például a császármetszésen átesett páciensek diétájára való utalás – még ekkor sem hangzott el. Az azonban nem kis meghökkenésünkre igen, hogy bár maga akkor még nem olvasta a cikket, azt azonnal vegyük le a weboldalunkról. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy a kórház dietetikusa nyilatkozzon lapunknak.

Munkatársunk erre reagálva közölte: a kérdések elküldése és a cikk megjelenése között eltelt hat órában vártunk bármilyen tartalmilag értékelhető – és lehetőség szerint hivatalos – visszajelzést, ennek hiányában voltunk kénytelenek közölni cikket, amit nem áll módunkban törölni. (Nem is felelne meg az etikai szabályoknak.) Ugyanakkor amint megérkezik a kórház válasza, azonnal frissítjük cikkünket, vagy új cikket jelentetünk meg. Telefonon közölt fenyegetésekkel, személyeskedő megjegyzésekkel pedig nem foglalkozunk. A telefonbeszélgetés Koós kezdeményezésére péntek reggel megismétlődött, lényegét tekintve azonos tartalommal és eredménnyel. Az intézmény fent részletezett hivatalos válasza végül csak péntek délután érkezett meg a Magyar Hang szerkesztőségébe.