Miközben az ország egyre inkább az önkormányzati választás előtti ígéretcunamitól hangos, a hét végén kampányüzemmódba kapcsol a novemberi tisztújítására készülő Magyar Orvosi Kamara (MOK) is. Ennek nyitányaként értékelhető a MOK szeptember 21-ei nagygyűlése, amelyet Éger István elnök és csapata hirdetett meg azok után, hogy a szélesebb orvostársadalom számára is nyilvánvalóvá vált: a hónapokon át tartó bértárgyalásokon az asztal másik oldalán ülő kormányzati képviselőknek csak az időhúzásra volt felhatalmazásuk. Égerék egyébként mindeddig tartózkodtak a demonstrációtól, inkább a végeláthatatlan egyeztetéseket részesítették előnyben, majd arra panaszkodtak, hogy az orvostársadalom mély apátiában van, és már csak emiatt is nehéz eredményeket felmutatni.
A kudarcba fulladt egyeztetések első ránézésre két dologról árulkodnak: a kormány nem mutat érzékenységet az egészségügyi ágazat égető problémái iránt, Égerék érdekérvényesítő képessége pedig a nullához konvergál. Ez a kép annak fényében még egyértelműbben kirajzolódik, hogy a kormány évek óta azt kommunikálja, a gazdasági fejlődés eredményeit mindenki a bőrén érezheti. Ehhez képest azonban az orvosbérek legutóbb 2017-ben, tehát két évvel ezelőtt emelkedtek (a kezdő szakorvosok bére azóta bruttó 455 ezer forint), az egészségügyben tapasztalható általános pénz- és eszközhiányból fakadó gondokról – szakemberhiányról, osztályok összeomlás-közeli helyzetéről, pocsék munkakörülményekről, várólistákról – pedig a sajtó szinte heti rendszerességgel beszámol.
Éger István: Nincsenek orvosbárók | Magyar Hang
Korai lenne ugyanakkor arra számítani, hogy a MOK elnökségét gyenge érdekérvényesítő képessége miatt a hétvégi nagygyűlés alkalmával kifütyülik majd a zömében vidékről buszoztatott, egyébként is Éger-hű tagok, a novemberi tisztújításon pedig inkább a kamara belső ellenzékének számító Újratervezés (ÚT) képviselőinek és Kincses Gyula elnökjelöltnek szavaznak majd bizalmat. Ennél valószínűbb, hogy ha nem is a szükség, de a kis- és nagypolitikai törekvések végül ígéreteket hoznak az orvosoknak is.
Bár biztosra nem lehet venni semmit, több jel is arra utal, hogy a MOK hétvégi demonstrációja a színházi kereteket hivatott biztosítani egy kormányzati bejelentéshez. 2010 óta – de előtte sem – volt jellemző ugyanis, hogy a minisztériumok szükségét érezzék annak, hogy megjelenjenek különböző szakmai érdekképviseletek demonstrációin. Most azonban, az önkormányzati választások előtt kevesebb mint egy hónappal kivételt tesznek: Lengyel János, a MOK elnökségi tagja egy minapi konferencián jelentette be, hogy a három meghívott tárca – Pénzügyminisztérium, Emmi, Miniszterelnökség – közül kettő jelezte részvételét. (A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely lapunk kérdésére azt mondta, tárcáját nem érzi érintettnek az ügyben, ezért nem képviseltetik magukat.)
„Orvosbárók márpedig vannak" - nyíltan vitatják Éger István lapunkank tett állításait | Magyar Hang
Ha a minisztériumi küldöttek valóban megjelennek, úgy igen meglepő lenne, ha kampány idején mindössze annyit mondanának a rendezvényen: „a kormány nyitott a megszakadt bértárgyalások folytatására”. Ehelyett valószínűbb, hogy valami olyasmit jelentenek be: „a vártnál kedvezőbb gazdasági eredmények lehetővé teszik, hogy az eredetileg 2021-re beütemezett általános béremelést előre hozzák”. (Varga Mihály pénzügyminiszter lapunknak egy tavaszi kormányinfón azt mondta, 2021 előtt nem várható az orvosok bérének emelése.)
Lényegében ugyanerre számít Éger István is, aki a Hírklikknek adott interjújában arra a kérdésre, hogy megjelennek-e a kormány képviselői, azt mondta: „nincs nagyon más lehetőségük, hisz néhány hét múlva önkormányzati választások lesznek”. A MOK elnöke egyébként egyértelműsítette: a kezdő szakorvosok számára 900 ezer forintos bért követelnek (ez közel a duplája a jelenleginek).
Az egyértelműen látszik, hogy egy – akár a követeltnél kisebb, de „megnyugtató” mértékű – béremelésről szóló bejelentéssel egyszerre több legyet ütne egy csapásra a kormány: a kampányban jó pontokat szerezne a választóknál, ráadásul a MOK jelenlegi – érdekérvényesítés terén gyenge – vezetése is nagyobb eséllyel futhatna neki a kamarai tisztújításnak. A kormányzat jól időzített ígéretével a határozottabb fellépést sürgető – például a túlmunkaszerződések felmondását szorgalmazó – Újratervezés vitorlájából is ki lehetne fogni a szelet. A Budapesten és a vidéki nagyvárosokban is számottevő bázissal rendelkező belső ellenzéki csoportosulás a bérek ügye mellett több olyan témát is hangoztat, amit a kamara mostani vezetése óvatosan kezel vagy kerül. Ezek közé tartozik az ellátás transzparenssé tétele, az orvosbárók befolyásának megtörése vagy az egészségügyi finanszírozás újragondolása.
Egészségügy 2018 - és ami várható | Magyar Hang
Az Újratervezés egyébként a napokban jelentette be, hogy Kincses Gyulát jelöli kamarai elnöknek. Kincses az MDF színeiben tagja volt az első szabadon választott Országgyűlésnek, 1997 óta azonban pártonkívüliként foglalkozik szakpolitikával. Az első Orbán-kormány, valamint Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt is betöltött tanácsadói és államtitkári tisztséget. A MOK elnökségét az orvosi bértábla szerinti javadalmazásért vállalná, megválasztása esetén két év elteltével bizalmi szavazást és igény esetén tisztújítást kezdeményezne.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/38. számában jelent meg, 2019. szeptember 20-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/37. számban? Itt megnézheti!
