Vannak olyan országok, ahol a korai iskolakezdés a normális: a skandináv országokban, Németországban vagy Angliában sok gyerek még a hatot sem tölti be, amikor iskolába megy. Magyarországon eddig ennek éppen az ellenkezője volt igaz: ha a szülő és az óvodapedagógus úgy döntöttek, szinte automatikusan hétéves korra halaszthatták az iskolakezdést.
Ehhez a döntéshez 2020-tól már hatósági jóváhagyás kell majd. Hogy milyen lesz a gyakorlat, egyelőre nem lehet tudni. Abban, hogy kiveszik az óvónő és a szülő kezéből az érdemi döntést, mindenképpen benne van a szigorítás lehetősége. Még az sem dőlt el, ki fog dönteni alig négy hónap múlva a gyerekek jövőjéről.
Az általunk megkérdezett pedagógusok el sem tudják képzelni, miért születhetett a törvénymódosítás, és milyen haszna lehet. Azt viszont pontosan tudják, milyen károkat okozhat, ha olyan gyermekek kerülnek iskolába, akiknek még óvodában lenne a helye.
De mikor érett a gyerek az iskolára? Miért terjedt el Magyarországon a késleltetett beiskolázás? Mit árulnak el erről a tudományos kutatások? Milyen szerepe van az érettségben annak, hogy milyen iskolába érkezik a gyerek? Mire kell felkészülnie, hogy sikerrel vegye az akadályokat a magyar iskolarendszerben? És milyen kormányzati szándékok állhatnak a módosítás mögött? A válaszokat keresse a Magyar Hang szeptember 20-án megjelent 2019/38. számában!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/37. számban? Itt megnézheti!
