Nagy várakozások előzték meg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szombat délelőttre, a Vasúttörténeti Parkba meghirdetett nagygyűlését, amely nem sokkal a fél 11-es kezdés után már füttyszótól, bekiabálásoktól volt hangos. Az orvosok piros lapot mutattak fel Szalay-Bobroviczky Vincének, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárának, Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár szemeiből pedig könnyeket csalt elő az orvosok felháborodása. Kiderült az is, hogy az Éger István vezette MOK lényegében feladta a gyors bérrendezéssel kapcsolatos követeléseit. A nagygyűlésen történtek forró őszt ígérnek mind a politikában, mind pedig a tisztújításra készülő orvosi kamara berkein belül.
Égerék nem tudtak elég keveset kérni
Pedig a kormány képviselőinek nem kellett volna sokat ígérniük. A nyitóbeszédet tartó Éger István kamarai elnök már lényegében olyan követeléseket fogalmazott meg, amelyek nemcsak korábban hangoztatott elvárásaik feladását jelentik, de még a Varga Mihály pénzügyminiszter által nyár elején belengetett bérrendezéshez képest is visszalépésnek számítanak. A MOK-elnök most, a több száz fős hallgatóság előtt arra szeretett volna pozitív visszajelzést kicsikarni a megjelent államtitkároktól, hogy 2022-re emelkedjen a kezdő szakorvosi bér bruttó 900 ezer forintra a jelenlegi 455 ezer forintról. Arra is garanciát kért, hogy a rezidensek bére elérje addig a bruttó félmillió forintot, valamint a nyugdíjba vonuló szakorvosok bére az 1,7 millió forintot.
Éger: Kilencszázezres kezdőbért az orvosoknak! | Magyar Hang
Miközben az ország egyre inkább az önkormányzati választás előtti ígéretcunamitól hangos, a hét végén kampányüzemmódba kapcsol a novemberi tisztújítására készülő Magyar Orvosi Kamara (MOK) is. Ennek nyitányaként értékelhető a MOK szeptember 21-ei nagygyűlése, amelyet Éger István elnök és csapata hirdetett meg azok után, hogy a szélesebb orvostársadalom számára is nyilvánvalóvá vált: a hónapokon át tartó bértárgyalásokon az asztal másik oldalán ülő kormányzati képviselőknek csak az időhúzásra volt felhatalmazásuk.
Érdemes felidézni: a MOK elnöke lapunknak áprilisban adott interjújában még úgy fogalmazott: a kormánnyal folytatott tárgyalásaik eredményeképpen már küszöbön van az orvosbérek azonnali emelése, ami megteremti az alapját annak, hogy a hálapénzt megszüntessék. – Ígéreteket már kaptunk, a szándék és a pénz is megvan. A másfél milliós szakorvosi bér rövidesen akár realitás is lehet – fogalmazott akkor Éger. Hogy ebből nem lesz semmi, már nyár elejére kiderült. Varga Mihály a gazdaságvédelmi akcióterv május 31.-i bejelentésekor a Magyar Hang kérdésére azt közölte: az orvosok bérének rendezéséről legközelebb a 2021-es költségvetésben lehet forrás.
Füttyszó, piros lap és könnyek
Éger István vérpezsdítőnek épp nem nevezhető beszédét követően Szalay-Bobroviczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kapott szót. (Jelenléte némileg meglepetésként hatott, hiszen Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón lapunk kérdésére azt mondta: tárcája nem érintett egészségügyi kérdésekben, ezért nem érzi szükségét eleget tenni a MOK meghívásának). A helyettes államtitkár azzal kezdte beszédét, hogy átadja főnöke, Gulyás Gergely üdvözletét, majd sorolni kezdte az Orbán-kormányok egészségügy felzárkóztatásáért tett lépéseit. Mint felidézte, 2012-ben és 2013-ban 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben, a szakorvosok 2016 szeptemberében bruttó 107 ezer 2017 novemberében pedig 100 ezer forintos béremelést kaptak, ami összesen 58,8 százalékos növekmény.
– A magyar kormány tudja a kötelességét, még ebben a ciklusban béremelés lesz. Az orvostársadalom az egyik legfontosabb a számunkra, ezt higgyék el – fogalmazott Szalay-Bobroviczky, amire a közönség fütyüléssel, piros lapok felmutatásával reagált. A helyettes államtitkár azt kérte a hallgatóságtól, hogy vegyék tudomásul, „létezik más társadalmi csoport is, amire oda kell figyelni". A közönség soraiból erre „Még három stadiont!" és "Hajrá, Fradi!" bekiabálás volt a válasz. Mint mondta, a majdani béremelésre az a 155,6 milliárd forint jelent majd fedezetet, ami a közszférában dolgozók életpályájára van elkülönítve. Az államtitkár zárásként kitért rá, hogy a paraszolvenciát célszerű lenne kivezetni, ami „nem megy azonnal". Füttyszóval kísért végszóként hozzátette: bármikor készek folytatni a tárgyalásokat, mivel „mi nem ellenfelek vagyunk, hanem azért vagyunk, hogy segítsünk".
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkára, Horváth Ildikó már könnyeit nyelve lépett a mikrofon elé, néhány mondat után pedig ki is fakadt. Mint fogalmazott, két tűz között van. Aztán belekezdett az Egészséges Magyarország 2014-2020 című kormányzati program ismertetésébe, természetesen kerülve az orvosok bérfejlesztésének kérdését. Mint kitért rá, 2010-hez képest a jövő évi büdzsé 740 milliárdnyi plusz forrást biztosít az egészségügyre, míg az idei évhez képest 184 milliárd forint lesz a többlet. Horváth Ildikó említést tett a kórházi fertőzésekről is. Mint fogalmazott, „Semmelweis országában az infekció kontroll az európai színvonal felett áll.” (A kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat az Emmi csak azt követően adta át a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezetnek, hogy erre bíróság kötelezte.) A hallgatóságnak végül már nem volt türelme meghallgatni az uniós fejlesztési programokról szóló részt: Horváth Ildikó is piros lapot kapott füttyszó kíséretében.
Tisztújítás az orvosi kamarában: Kincses Gyula lesz a kihívója Éger Istvánnak | Magyar Hang
Kincses Gyula egykori államtitkárt, egészségügyi szakértőt jelöli a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének az Újratervezés (ÚT). A MOK belső ellenzékének számító csoportosulás ezzel hivatalosan is kihívója a kamarát 16 éve vezető Éger Istvánnak és az általa vezetett elnöki testületnek. Az ÚT elnökjelöltje az MDF színeiben tagja volt az első szabadon választott Országgyűlésnek, 1997 óta azonban pártonkívüliként foglalkozik egészségügyi szakpolitikával.
Visszafelé elsült kampánystart
A Magyar Orvosi Kamara november végén tart tisztújítást, ekkor szavaznak a küldöttek az elnök személyéről és a szervezet elnökségéről. A mára meghirdetett nagygyűlés ezért a kamarai választási kampány kezdetének tekinthető.
Előzetesen egyébiránt arra lehetett számítani, hogy – lévén önkormányzati választásokra is készül az ország – a kormány képviselői tesznek valamilyen hangulatjavító ígéretet, ami egyszersmind az érdekérvényesítés terén gyenge, tehát a kormány számára ideális Éger István-féle vezetés pozíciójának javítását is szolgálhatta volna. (Éger egyébiránt még nem jelezte, hogy jelölteti magát elnöknek, de a kamarai törvényt kérésükre úgy módosította a kormány, hogy a tisztségekre azok is választhatók legyenek, akik zsinórban második ciklusukat töltik az adott poszton.)
A kampányhangulatot csak erősítette, hogy a Vasúttörténeti Parkban szórólapozott a MOK belső ellenzékének számító Újratervezés (ÚT) is, amely a minap nevezte meg elnökjelöltjét Kincses Gyula személyében.
Az ÚT egyszerre fogalmazott meg követeléseket a kormányzat és elvárásokat egy jobban működő orvosi kamara felé. A pontok között szerepel az egészségügyi minisztérium létrehozása, az egészségügyi kiadások GDP-arányos növelése, egylépcsős, jelentős béremelés, illetve szakértői csoport felállítása az egészségügyi tennivalók áttekintésére. Az ÚT továbbá erős, szakmai kompetenciákkal bíró kamarát szeretne látni, mely szilárd és transzparens etikai helyzet felett őrködik.
