Ha a kormány a Magyar Közoktatás Napjáig – azaz november 22-ig – nem teljesíti követeléseiket, akkor a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) őszre tüntetést szervez. Ha „ez sem elég”, 2020 januárjában jöhet az országos sztrájk – jelentette be Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a szervezet mai sajtótájékoztatóján.
Az akciókról a PSZ előző napi kongresszusa döntött. Mint Szabó Zsuzsa figyelmeztetett, óriási az elégedetlenség és az elkeseredettség a tanárok körében, akik a túlterheltség és a pálya elöregedése miatt már a tanév kezdetén kimerülten állnak a katedra mögött. Egy évig tárgyaltak a kormánnyal, ám mindhiába, pedig minőségi oktatás nélkül az ország versenyképessége is veszélybe kerül.
A kormány szerint nincs hiány, mégis alig találnak óvodapedagógust a gyerekek mellé | Magyar Hang
Úgy tűnik, minél jobban próbálja ismételgetni az Orbán-kormány, miszerint nincsen országos pedagógushiány, a valóságban annál nagyobb problémával néz szembe a szakma. Abszolút hamis képet festett Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a kialakult helyzetről, amikor úgy nyilatkozott, milyen szerencse, hogy pedagógushiány van, mert így legalább van hol elhelyezkedniük a frissen végzetteknek.
Ugyanakkor alapvetően nem a tüntetés és a sztrájk az elsődleges cél, hanem az, hogy a tárgyalások mielőbb újrakezdődjenek, és záros határidőn belül teljesüljön az ötpontos követelésük. Ezek között szerepel a pedagógusok, illetve az oktatásban dolgozók bérének emelése, a munkaterhelés csökkentése – fix heti óraszámra lenne szükség a jelenlegi heti 22-26 órás munkaidő helyett – a szabad tankönyvválasztás visszaállítása, illetve a szakképzés közoktatásból való kiszakítása elleni tiltakozás.
Az érdekvédelmi vezető közölte: nem tartható, hogy a magyar pedagógusok bére 38 százalékkal alacsonyabb a diplomásbéreknél, és az sem, hogy a pályakezdők fizetését ki kell egészíteni a garantált bérminimum eléréséhez. – Igazából arra lenne szükség, hogy 2015-ben befagyasztott vetítési alap igazodjon a mindenkori minimálbérhez – tette hozzá. A nemzeti köznevelésről szóló 2011-es törvény szerinti illetményalap számításának vetítési alapja ugyanis változatlanul 101 500 forint, ami a 2014. évi minimálbérnek felel meg. Emiatt például egy nyugdíj előtt áll mesterpedagógus 2015 óta 4 millió 450 ezer forint jövedelemtől esett el, vagyis kilenc hónapot ingyen dolgozott. Mindezek miatt ma nem vonzó a pedagógusi életpálya, amit jól jelez, hogy 2017-ben még 6324 fiatal állt munkába, de a kötelező minősítésre már kevesebb, mint a felük jelentkezett. Most már ott tartunk, hogy a Romániában dolgozó pedagógusok bruttó keresete magasabb, mint a magyar pedagógusok átlagkeresete.
Pedagógus státusztörvény jöhet ősszel | Magyar Hang
A Köznevelési Érdekegyeztető Tanács csütörtöki ülésén jelentették be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) képviselői, hogy az őszi jogalkotási időszakban születne meg az úgynevezett pedagógusi státusztörvény - értesült a Népszava. Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Népszavának arról beszélt, hogy semmi érdemit nem tudni még a törvénnyel kapcsolatban, ami biztos, hogy a pedagógusok munkaterheit és bérezését érintő szabályozásokat sűrítenék össze benne.
Szabó Zsuzsa hangsúlyozta, az egyes akciók előtt megszólítják majd a szülőket, az oktatásban érintett szakszervezetet és a szakszervezeti konföderációkat is, mert az oktatásban jelen lévő problémák az egész társadalmat érintik. Miután a szervezést már most elkezdik, kisebb akciók november 22-e előtt is lehetnek, és nem zárható ki, hogy abban a hónapban több tüntetés is lesz, ha nincs a kormánnyal megállapodás. Emlékeztetett arra, hogy a PSZ 2016-ban 40-50 ezres esernyős tüntetést szervezett, és nem riad vissza az újabb munkabeszüntetéstől.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a pedagógusok munkaterheléséről szóló kérdőív gyorsértékelésének újabb eredményeit ismertette: eszerint továbbra is 67-68 óra a pedagógusok heti munkaterhelése. Éves szinten 45 órát helyettesítenek ingyen, emellett hetente 5 órát úgy dolgoznak, hogy azt nem tudják elszámolni. A túlmunkáért a válaszadóknak csak 6 százaléka kapott pénzbeli juttatást. A kérdőívet kitöltő pedagógusok 22 százaléka vállal valamilyen másodállást, 16 százalékuk pedig magántanítványokkal foglalkozik, így egészíti ki keresetét.
