A májusi európai választások után az Európai Parlament egy átfogó felmérést készített többek között arról, hogy miért vettek részt az európai polgárok a szavazáson. Az eredményeket most publikálták.
Azt már a szavazás éjszakáján lehetett tudni, hogy az elmúlt évtizedekben most voltak a legnagyobb arányban voksolni az európai polgárok. A választásra jogosultak több mint fele, 50,6 százaléka élt uniós állampolgári jogával, ami 1994 óta a legmagasabb arány. Sőt, ha az abszolút számokat nézzük és figyelembe vesszük, hogy most lényegesebb több tagállama van az EU-nak, mint 25 éve, akkor azt mondhatjuk, hogy soha ilyen sokan nem voltak még uniós választáson. Ez kétségkívül növeli az Európai Parlament legitimitását. A változás mozgatórugója a fiatalabb korosztály volt: a 25 év alattiak 14, a 25 és 39 év közöttiek 12 százalékkal többen mentek el, mint öt évvel ezelőtt. Magyarországon különösen jelentős volt a részvételi arány növekedése, a 2014-es 28,97 százalékról 43,58 százalékra emelkedett ez a szám.
– A részvételi arány jelentős emelkedése a májusi európai választásokon azt mutatja, hogy a választóik, különösen a fiatal generáció tagjai értékelik demokratikus jogaikat, és hisznek abban, hogy az Európai Unió erősebb, ha a problémáival együttes erővel néz szembe – kommentálta a részvételi adatokat David Sassoli, az új Parlament elnöke.
„Ne legyél mártír" - erre kérték Brüsszelben Varga Juditot | Magyar Hang
Azért jöttem, hogy megvédjem Magyarországot - ezt mondta hétfőn Brüsszelben Varga Judit igazságügyminiszter, amikor megérkezett az Általános Ügyek Tanácsára, amely elsősorban az uniós tagállamok Európa-ügyi minisztereit tömöríti. „Ne legyél mártír" - írta erre a Twitteren Sophie in't Veld holland liberális politikus.
Érdekes, de egyáltalán nem meglepő módon a brexit is hozzájárult a szavazók számának növekedéséhez, mert a válaszadók 22 százaléka fogalmazott úgy, hogy részvételéhez ez a körülmény is valamilyen arányban hozzájárult. EU-szerte és Magyarországon is állampolgári kötelességérzésből mentek el legtöbben szavazni. A magyarok 41 százaléka döntött ezen ok miatt a részvétel mellett, 25 százalékuk egy párt, 22 százalék pedig az EU melletti kiállását akarta demonstrálni.
Uniós szinten leginkább a gazdaság és a növekedés (44 százalék; Magyarországon 41 százalék), az éghajlatváltozás (37 százalék; Magyarországon 29 százalék), valamint az emberi jogok és a demokrácia ügye (37 százalék; Magyarországon 39 százalék) határozta meg, hogy a választók kire szavaznak. Fontos volt emellett még az Unió jövőbeli működéséről alkotott véleményük (36 százalék; Magyarországon 39 százalék) és a bevándorlás kérdése (34 százaléka; Magyarországon 37 százalék). 16 országban - köztük Magyarországon - a gazdaság foglalkoztatta leginkább a választókat, nyolc tagállamban pedig az éghajlatváltozás.
Vagyis sem az EU polgárai, sem azon belül a magyarok nem gondolták úgy, hogy a migráció a legfontosabb kérdés, bármennyire is ezt sulykolta a magyar kormány. Az is kiderült, a magyarok 84 százaléka gondolja úgy, hogy országa jól járt az EU-s csatlakozással, az uniós átlag 68 százalék.
