– Nem pártpolitikusként indulok az októberi önkormányzati választáson, hanem civilként kértek a részvételre a Szövetség a II. kerületért szervezői. Kifejezetten civileket kerestek, s így Szalai Kriszta színésznő társaságában kerültem a Szövetség képviselőjelöltjei közé. Arról a Szalai Krisztáról van szó, aki rövid idő alatt összegyűjtötte a lakásra valót annak a kilakoltatott kilencgyermekes családnak, amelynek történetéről először a Magyar Hang számolt be – nyilatkozta lapunknak Szepesházi Péter, aki devizahiteles ügyekben tevékenykedő bíróként, majd ügyvédként vált országszerte ismertté.
Szepesházi saját magát egyébként keresztényszocialistának tartja, aki nézetrendszerét Ferenc pápa, illetve Beer Miklós katolikus püspök elveihez hasonlítja, amelybe belefér a pozitív baloldaliság, ugyanakkor egykori MDF-esként az a konzervativizmus is, amelyben nem akarják megmondani, ki hogyan éljen, hány gyermeke legyen, benne van ugyanakkor a konzervatív családszerető attitűd is.
Szepesházi igen szoros eredményt vár a II. kerületben, ahol jó eséllyel indulnak a Szövetség jelöltjei. Egyrészt, mert a Fidesz-árvák, a kormánypártokban csalódott polgári értelmiségi szavazók igen nagy számban találhatók a kerületben, akik a jelenlegi kormánypártok jelöltjei ellen jó szívvel támogatják az ellenzéki összefogás jelöltjeit. Ezt mutatja a tavalyi országgyűlési választás eredménye is, hiszen az országosan jellemző nagy Fidesz-fölénnyel szemben “csak” negyven százalék körüli szavazatot kaptak a kormánypárti jelöltek. Vagyis az egységes ellenzéknek van esélye a győzelemre. Másrészt megvan a koordináció, hiszen a Szövetség jelöltjei mögött – a Jobbik kivételével – ott áll az összes ellenzéki párt, valamint a Mindenki Magyarországa Mozgalom, amelynek Szepesházi is tagja. A Jobbik pedig mindössze egyetlen, erősen jobboldali választókerületben jelenik meg, ahol egy független jelölt mögé álltak be. A Szövetség ebben a körzetben nem indít jelöltet.
Reményei szerint kis szerencsével sikerülhet a képviselő-testületi többség megszerzése, valamint a polgármesteri cím elnyerése is. Az is a Szövetség malmára hajthatja a vizet, hogy a jelenlegi polgármester ugyan nem sorosozik, azaz nem száll be az agresszív Fidesz-kampányba, de nagyon sokan úgy vélik, gyenge a problémamegoldó képessége, ami nagy hátrány egy polgármester esetében.
Programjukban a beton helyett zöld környezetet ígérnek, az ügyek gyors és digitális intézését, valamint tiszta kezű, átláthatóan működő önkormányzatot. De terveik között szerepel állatrendőrség felállítása a civilekkel közösen, P+R parkoló építése Pesthidegkúton a zsúfoltság csökkentése érdekében, továbbá az átmenő nehézgépjármű-forgalom korlátozása.
Felvetésünkre, hogy az elmúlt választásokon gyengén teljesítő szocialisták által adott polgármesterjelölt személye nem tartja-e vissza a szavazókat, Szepesházi Péter kifejtette, ez ma már nem szempont, kis túlzással elmondható, a szavazókat nem érdekli, hogy ki honnan jött, csak legyen meg az ellenzéki összefogás. Ráadásul Őrsi Gergely nagyon integratív, kompromisszumkész személyiség.
Attól pedig nem fél Szepesházi Péter, hogy valós tartalom van azon kormányzati fenyegetőzések mögött, hogy amennyiben nem kormánypárti győzelem lesz egy-egy településen, akkor elfelejthetik a helyi önkormányzatok számára kiemelten fontos központi támogatásokat.
Véleménye szerint a Fidesz kampánystratégái tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy amennyiben nyíltan megvonnák a támogatásokat az ellenzéki vezetés alá került önkormányzatoktól, azzal saját halálos ítéletüket írnák alá, hiszen ezzel jelentősen veszítenének népszerűségükből a településen, s ez talán éppen a következő országgyűlési választáson ütne vissza. Erre láthattunk példát Ajkán vagy Rákospalotán, ahol nincs forráshiány, s elégedettek az emberek az ellenzéki vezetésű önkormányzat munkájával.
A jövőről szólva elmondta, az ellenzék csak úgy tud néppártként megjelenni, s eséllyel fölvenni a harcot a jelenlegi kormánypártokkal, hogy a konzervatív elveket ötvözik a lakosság által ma nagyon hiányolt szociális elvárásokkal. Ennek az alapját adhatja például a Mindenki Magyarországa Mozgalom, a Pálinkás József akadémikus által fémjelzett Felelős Értelmiség csoport, valamint a 2018-as választásokra szerveződött V18 mozgalomból V21 mozgalommá fejlődött csoportosulás összefogása. Mert a társadalomnak elege van az ellenségeskedésből, a széthúzásból, ezért csak az egységes összefogást hajlandó teljes szívvel támogatni.
Amennyiben sikeres lesz az ellenzék az önkormányzati választáson, az alapját adhatja egy esetleges országgyűlési választási sikernek. Ha erre sor kerül, az egyik legfontosabb feladat a bajban lévő devizahitelesek megsegítése lesz. Szepesházi Péter jogi megoldásban gondolkodik. Miután igen sokféle devizahiteles szerződés létezik, hasonló törvényt kellene elfogadni a parlamentnek, mint az 1992-es kárpótlási törvény, de sokkal nagyobb kártérítési összeggel.
A képviselőjelölt szerint a technikai részletekről persze lehetne vitatkozni, hogy például ne egy összegben fizessék vissza a jogtalanul beszedett pénzt a bankok. Megoldás lehetne, hogy a bankadóból elkülönített összegből hosszabb-rövidebb idő alatt juttatnák vissza a károsultakhoz a jogtalanul elvett összeget. Az azonban nem képezheti vita alapját, hogy az európai fogyasztóvédelmi elvek értelmében az eredeti állapotot kell visszaállítani: vagyis az adós tartozása a felvett összeg kamatmentesen, de abból le kell vonni az idők folyamán már kifizetett törlesztőrészleteket. Ezt az uniós alapelvet sajnos ma még sem a magyar kormány, sem a bírói gyakorlat nem ismeri el.
Ennek azért is lenne alapja, mert az Európai Unió Bíróságának tavaszi és nyár eleji ítéletei egyértelműen a devizahitelesek mellett foglaltak állást a magyar kormánnyal szemben. Erre reagálva a Kúria is módosított minimálisan a álláspontján, s ez alapján kicsit nagyobb eséllyel indulhatnának harcba a devizahitelesek, de ennek hatását egyelőre sajnos nem érezni a tárgyalótermekben. Némi remény a magyar kormány álláspontjának változására ezért most is van, hiszen szeptember 5-én, Kásler Árpád európai parlamenti meghallgatásán az Európai Bizottság képviselője a korábbi semleges álláspont hangoztatása helyett elmondta, a magyar kormány nem tartja be az Európai Unió Bíróságának idei tavaszi, az európai fogyasztóvédelmi törvény alkalmazásával kapcsolatos döntését. De szintén a megoldatlan magyar devizahiteles problémát elemezte a Bizottság napokban megjelent 180 oldalas közleménye, amely részletesen bemutatja, hogyan kell alkalmazni az uniós fogyasztóvédelmi elveket a gyakorlatban. Vagyis erősödik az uniós nyomás a magyar kormányon devizahiteles ügyben is.
Szepesházi Péter szerint ugyan kevesen gondolnák, de még a polgári középosztály által lakott második kerületben is sokan vannak a bajban lévő devizahitelesek, csak ők rejtőzködnek. Ezért tartja kifejezetten fontosnak, hogy ne feledkezzünk meg erről a problémáról.
