Különös telekeladásról számolt be nemrég az Index. Cikkük szerint a Balázs Béla utca 24-28. alatti területet a IX. kerületi önkormányzat jócskán áron alul értékesítette, majd az adás-vétel után úgy változtatták meg az építési szabályzatot, hogy a beruházó lényegesen nagyobb épületet húzhasson fel, mint ami a pályázati kiírásban szerepelt. Az ügy kapcsán Szűcs Balázs kerületi főépítész a Radio9 műsorában cáfolta a hírportál állításait, szerinte a befektetők nem nyertek nagyobb területet a szabálymódosítással, azért építhetnek magasabbra, mert az utca kiszélesítésével elvesztenének négyzetmétereket. A számok azonban nem a főépítészt igazolják.
A Balázs Béla utcai telkekről a Magyar Hang is beszámolt. A területen korábban építészeti és városképi szempontból is védendő értéknek javasolt épületek álltak, melyeket a szakmai tiltakozás ellen lebontottak, hogy helyükre lakópark épüljön. Az önkormányzat 2015-ben felbecsültette a telkeket, két szakember egymástól függetlenül a két telket egyaránt mélyen a piaci ár alá lőtte be. A 2016-os pályázatot végül a Cordia nyerte, amely 576 milliót fizetett a területért. Az Index idéz egy független szakembert, aki szerint a telkek összesen több mint 1,2 milliárd forintért érnek.
A lebontott házakkal Ferencváros emléke is eltűnik | Magyar Hang
Ferencvárosi történetek között nőttem fel. Ükapám a labdarúgócsapat alapítójaként minden hazai meccsen ott ült a lelátón, a favázas stadionban. Dédszüleimet a Boráros téri lakásukból bombázták ki a második világháborúban, egy Ráday utcai pincében vészelték át a harcokat.
Az eladást követően nem sokkal a kerület módosította a Kerületi Építési Szabályzatát (KÉSZ), ennek köszönhetően a Cordia a pályázatban szereplő négy emeletes magasság szerint nyolc emeletet építhet. Ez azonban a telkek értékét is érinti, hiszen ha kétszer annyi négyzetmétert értékesíthet a befektető, akkor a terület is lényegesen többet ér, mint amennyit az önkormányzat kért érte.
Lapunknak korábban Jancsó Andrea, az akkor még független, ma már a Momentum önkormányzati képviselője elmondta, a jelenlegi jogtechnika a Ferencvárosban az, hogy a beruházók kötnek egy közérdekű kötelezettségvállalási szerződést, amely szerint egy bizonyos összegért cserébe az építési szabályzat az ő érdekeik szerint alakul. Rejtély azonban, hogy a városvezetés az így befolyt összeget mire fordítja, mivel az eddig kötött szerződésekben, egy esetet leszámítva, nem szerepelt meghatározott felhasználási cél, a pénz sorsa így nem nyomon követhető.
A képviselő azt is problémásnak tartotta, hogy a bontásra ítélt épületeket több esetben látványosan nyomott áron értékesítették. – Az értékbecslések köszönőviszonyban sem állnak a jelenlegi piaci viszonyokkal. A telkek belvárosi jellegéhez, infrastrukturális ellátottságához képest jóval alacsonyabb árat szab meg az értékbecslő, nem mellékesen szinte minden esetben ugyanaz a szakember értékeli fel az ingatlanokat – mutatott rá.
Szűcs Balázs a rádióban azzal érvelt, hogy mivel az utcát kiszélesítik, befektető nem nyert az új építési szabályzaton, ugyanannyi eladható négyzetmétere maradt. Állítása szerint a szélesítés miatt mintegy kárpótlásként változtattak a KÉSZ-en.
Az Index azonban összehasonlította a Cordia építési engedélyét a korábbi szabályozásban szereplő számokkal. Ez alapján az eredetileg tervezett 7884 négyzetméter helyett a beruházó jóval több mint a kétszeresét, 17901 négyzetmétert építhet be. Mivel az értékbecslések is 8 és 9 ezer négyzetméteres beépítéssel számolnak, a nyilvánvaló duplázást aligha lehet az utca kiszélesítésével magyarázni.
Szűcs Balázs másik állítása is valótlannak bizonyult. A főépítész azt mondta ugyanis, hogy a Cordia a pályázatában kikötötte, hogy az ajánlatuk csak akkor érvényes, ha az önkormányzat számukra kedvezően változtat a szabályokon. A beruházó azonban határozottan cáfolta Szűcs Balázst, pályázatukban szerintük nem szerepelt ilyen kitétel.
Megkerestük az ügyben Szűcs Balázst, akit azonban sem sikerült elérnünk. Amint válaszol megkeresésünkre, frissítjük cikkünket.
