Most olyan ajándékot adott a NER, ami nem csak értelmetlen, de még pénze sincs rá az embernek

Irgalmatlan milliárdokba kerül, az adófizetők pénzéből finanszírozzák, de épp az átlag adófizető nem élvezheti a gyümölcsét, mi az? – Hát úgy minden, amit a NER-nek köszönhetünk – vághatná rá az a néhány elégedetlenkedő kapásból, aki maradt még az országban, pedig: a kormánynak hála, üde színfoltként megérkezett a Tiszára a legújabb őrület, a nyaralóhajózás. – És mégis mikor? Hát persze hogy ősszel – csattogtatja protézisét a maroknyi ellenzéki, bár ebben igazuk van.

Vajon az egyszeri polgár kimegy a lassan minden falu szélére felhúzott stadionba? Nem megy ki. Felhág a negyven centiméter magas kilátóra Bodrogkeresztúron? Nem hág föl. Lesiklik a lejtő nélküli bobpályán, az Alföldön? Nem siklik. Felteker a biciklis kilátóra Tiszafüreden? Nem, mert oda csak gyalog lehet felmenni.

De mindez hagyján, most végre olyat kapott ajándékul, ami nem csak értelmetlen, de még pénze sincs rá az embernek. Ez a már említett nyaralóhajó, ami tulajdonképpen van, de nincsen, viszont legalább nagyon drágán lehet igénybe venni.

A helyzetet semmi nem foglalja össze jobban, mint a Carpe Diem nevű együttes Álomhajó című dala, ami már a kilencvenes években felrajzolta a magyar luxushajózás 2019-es jelenét: „Ne érdekeljen, ha esik a hó, mert nyaralni visz az álomhajó”.

Mit csinál az egyszeri horgász ősszel? Partra vontatja és elteszi tavaszig a csónakját. Mit csinál a NER ősszel? Vízre bocsát 1,5 milliárd forint értékben zsírúj nyaralóhajókat a Tiszán, hogy azután gyorsan partra vontassa, és megfelelő tárolási hely híján leponyvázva tartsa tavaszig. Ja, hogy néhány hét, és önkormányzati választás? Már megint csak az ellenzéki vicsorgás.

Nem csak az alapötlet, a luxi hajókázás a Tiszán, Bodrogon, de hozzá méltóan szofisztikált a meghívó is, elsőre nem is érti jól a vízibiciklin nevelődött hekkmagyar. Mert azt mondja a meghívó: „Az eseményen bemutatjuk a Tisza-tó legújabb kikötőjét, a Köre Kikötőt, amelyben hamarosan helyet kap a nyaralóhajók báziskikötője is.” Állok a 245 millió forintból felújított kikötő partján, és mellbe vág ez a „hamarosan”, mert a báziskikötő még csak egy megkezdett, a nádas felé mutató murvás út, meg egy molinó, semmi több. Hááát… őőő… izé… – jegyzem fel noteszomba.

A Tisza-tavi nyaralóhajózás beindításának feltételeit megteremtő fejlesztéssorozat költségvetése egyébként meghaladja a 4,5 milliárd forintot, amit teljes egészében hazai költségvetési forrásból finanszíroz a kormány. Sorosnak és Brüsszelnek tehát nincsen köze ehhez a fejlesztéshez, melynek részeként egyelőre tíz hajó áll rendelkezésre a tél érkezte, de mindenképpen a nyaralási szezon vége előtt.

A meteorológusok napfényes időt jeleztek, mégis borús az ég, mindeközben a kikötő- és hajóátadó szónoka, Révész Máriusz egy órát késik. Nem az az időjárás, nem az a kikötő, nem az az időpont, mi jöhet még?

A Carpe Diem énekesnőjéről, Funnah Fannyról idővel kiderült, hogy nem ő énekelt, csak tátogott. Révész Máriuszról, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért, újabban az aktív Magyarországért felelős kormánybiztosról is hasonlók mondhatók el. Az ő bajusza alól Orbán Viktor szavait halljuk, hiszen a „Magyarországi nyaralóhajózás alapjainak és hátterének megteremtésével kapcsolatos program” elindításáról szóló 2017-es kormányrendeletet a miniszterelnök saját kezűleg jegyezte.

Itt állunk, újságírók a kiskörei kikötőben, és egy emberként mondhatjuk el: a luxushajók minden luxust hoznak, amit apánk új Ladája a Kádár-korszakban: érezni rajtuk a ragasztó, meg a bőr szagát (jó-jó, ez a Lada esetében műbőr volt), meg hát szépek is a maguk módján. Azt, hogy egy alkalmasint 11,2 méter hosszú jachttal milyen lehet érdemben hajózni, egy ránézésre benzinesre átalakított mosógépmotorral közlekedő nyugdíjas pontyvadászól tudom meg: „Szar. Mer’ ezek nagyok ám!” – mutat a kikötőben álló négy hajóra. Részben van igaza, mert ezeken az ő csónakjával ellentétben „slide power” kar is van, ha ezt meghúzzuk, akkor a bárka oldalirányban fordul el, olyan ez, mint a parkolási asszisztens a menőbb kocsikban.

Másfelől meg nincsen igaza, hiszen tudjuk jól, kisemberek milliói szeretnének hajókázni Magyarországon. Ezen nyilván segít valamelyest, hogy elvégeznek egy kétórás tanfolyamot. De hogy mi lesz ebből? A hajók gyártója szerint semmi baj, harminc év alatt egy halálos balesetük volt.

A lakóhajózás magyarországi meghonosításában tanácsadóként közreműködő Mérföld Yachting Kft. ügyvezetője, Marosi Miléna korábban azt nyilatkozta: a hajózás ma elsősorban a felső-közép társadalmi rétegek szórakozása Magyarországon, és valószínűleg „a nyaralóhajózás sem egy Auchan-pénztáros hobbija lesz”.

Nincsen igaza, a hivatalos honlap, a Nyaralóhajózás.hu szerint egy „nyolcfős hajó bérlése egy napra szezontól függően 12–18 ezer forint/fő.” Vagyis 144 ezer forint. A honlap ennél bővebb információt nem tartalmaz, de nem létezik, hogy ez egy áruházi pénztárosnak gondot okozzon!

A hajókat forgalmazó cég bevette Magyarországot is a katalógusába, ebben azonban a 2020-as idényre egy maximum 10 fő szállítására alkalmas egység bérleti díja a július– augusztusi főszezonban egy hétre 3978 euró, vagyis 1,3 millió forint. A kaució úgy 2000 euró, tehát egy baráti kör kétmillió forint birtokában már mehet is felfedezni a Tisza-tavat. Igaz, kikötők még nincsenek, és csak a Tisza bizonyos szakaszai bejárhatók, valamint ez csak az alapköltség, amire rájön az üzemanyag, meg az egyebek, de jó buli lesz ez, az tuti. Csak nem nekünk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/38. számában jelent meg, 2019. szeptember 20-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/38. számban? Itt megnézheti!