HIRDETÉS
HIRDETÉS

Török Gábor: Nem kell annyira akarni

Szerző: | 2019. október 08., 14:47 | Belföld, Kultúra

Török Gábor (fotó: Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Mintha a politika nem is változott volna semmit az elmúlt több mint száz évben, olyan érzésünk lehet Tolnai Lajos 1885-ös regényét, A polgármester urat olvasván. Az akkori és a mai idők közti hasonlóságokat emelte ki a kötet hétfői, a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott bemutatóján is Török Gábor politikai elemző és Schiffer András ügyvéd, volt parlamenti képviselő. Hozzátéve, hogy azért mégis csak különbözött valamennyit a helyzet, amikor jóval korlátozottabb választójog mellett csak egy meghatározott réteget kellett megnyernie a reménybeli képviselőknek. Igaz, ugyanúgy nagyotmondással és hízelgéssel lekenyerezve azokat, akik hálával fogadták a nagyívű szólamokat és olcsó ígéreteket.

Tolnai Lajos a XX. század második felének kevéssé ismert alkotója, részt vett a fővárosi Tisztviselőtelep megalakításában, előtte pedig másfél évtizedet töltött Marosvásárhelyen lelkészként. Balogh Ákos Gergely szerkesztő elmondása szerint viszont nem aratott nagy tetszést azzal, hogy példabeszédeiben rendre felismerhető volt, kinek a bűneiről beszél épp. Egy idő után Revolver Lajos néven is emlegették, mert fegyverrel járt a szószékre, egy újságírót pedig bottal vert meg az utcán. A Tisztviselőtelep sértett emberei viszont rajta vettek volna elégtételt, de nem találták, így a fiát kapták el helyette.

A botrányokban bővelkedő életből volt mit megírni, persze jobbára fiktív figurákat felruházva a jól ismert szereplők tulajdonságaival. A Reakció Kiadó hozta ki tavaly az Új föld, új szerencse című, korábban csak a Pesti Napló hasábjain megjelent történetet, most pedig az egyik legismertebb regényét, A polgármester urat. Bár ma inkább elfeledett íróként gondolhatunk Tolnaira, de halálakor Ady Endre búcsúzott tőle, méltatta őt Móricz Zsigmond, A pénzcsináló című film pedig az ő munkája alapján készült.

Két világ határán | Magyar Hang

Balogh Ákos Gergely úgy látja, ez az egyik legjobb könyv a magyar irodalomban, ami politikáról, közelebbről pedig kampányról, hatalomvágyról, kulturkampfról szól. A pozitív értékelést osztja Török Gábor is, ő Balzac Elveszett illúziók című regényéhez hasonlította a magyar művet. Mindkettőben azt figyelhetjük meg, ahogy „valaki eljut egy pontig, ahol megállhatna, jól érezhetné magát”, mégsem tud megelégedni azzal, ami neki jutott. A politológusnak pedig tinédzserként még az ágya mellé is ki volt írva a jelmondat, hogy „nem kell annyira akarni.” Balogh Ákos megjegyezte, hogy pedig még államfő is lett volna, de Török már ezt is elengedte azóta.

Az akkori és mai idők közti párhuzam felmerült úgy is, hogy Török elmondása szerint már Tolnai korában nagy sikert lehetett elérni a „jelentőségteljes semmitmondással.” Ezzel egyetértett Schiffer: „magyar városokban akkor tudsz nagy karriert csinálni, ha mindenki kedvében akarsz járni, és nincsenek nagy konfliktusaid.” Ő már LMP-sként sem szerette azokat a jelölteket, akiknek a mondataiból nem lehetett kiolvasni, mit is akarnak valójában.

Fotó: Reakció/Facebook

Sajtós párhuzamok szintén akadtak, miután Tolnai regényében is előszeretettel használja a politika üzenetei kihangosítására a lapokat. „Mindnyájan felszöktek helyeikről, és a bizodalmat sokszoros felkiáltásokkal törekedtek bebizonyítani. Lelkes és – amint a Várhegy helyi lapocska másnap hozá – dicső egy jelenet volt ez, a megvesztegethetetlen polgárok részéről, bálványozott vezérük és atyjuk irányában” – olvassuk például.

Igaz, ha hasonlóan is működnek a helyi lapok, Török Gábor kevéssé látja ma jelentősnek a vidéki média szerepét. A politológus nem találkozott olyannal, aki csak ezekből az újságokból tájékozódna, szerinte a többség az interneten is követi a híreket, máskülönben nem értesülne bizonyos történésekről, amikről láthatóan tudni szokott. A főváros és nagyvárosok kontra kisebb falvak közti kontrasztot ettől még erősnek érzi, főleg amikor látja, milyen naiv rácsodálkozással fogadják az aszófői kultúrházban az ott „felvilágosító előadásokat” tartó történészeket például.

Még a Borkai-ügy is többször szóba került, igaz, a neve említése nélkül. Török szerint a regényből is kiválik, egy-egy közéleti botrány hogyan alakítja át a magánviszonyokat. – A botrányok mennyisége és minősége azért változott. A regényben is van házasságtörés, hogy megint csak aktuálisak legyünk, de akkor még egészen másból lett botrány, mint manapság. Két külön bolygóról beszélhetünk ezt illetően, akkor még sokkal finomabb világ uralkodott – tette hozzá.

Schiffer András szerint pedig a mai kor sok elkeserítő jelensége magából a tömegdemokrácia jellegéből fakad, mert szinte kikényszeríti, hogy sokkal figyelemfelkeltőbb üzenetekkel operáljanak a politikusok. Az ügyvéd szerint ez persze nem menti a leegyszerűsített kampányt folytató politikusokat, de szerinte nagyrészt azért teszik, mert a mostani tömegdemokráciában egyszerűen csak így lehet érvényesülni.

Címkék: Balogh Ákos Gergely, Reakció Kiadó, Schiffer András, Tolnai Lajos, Török Gábor


HIRDETÉS
Nem mese ez, gyermek

Nem mese ez, gyermek

Ahonnan elindultunk, ismét ott vagyunk. Két pólus, lehet, hogy egyformák is méret szerint most. Mint régen. Hogy a frontemberek is ugyanazok, az bónusz, és épp az teszi olyan otthonossá az egészet.

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest