HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld A kicsiket fe...

A kicsiket feláldozzák, a nagyok megmaradnak

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Sertéspörkölt galuskával. Sosem került még annyiba, mint most, a sertéscomb kilója (1449 forint) már 20 százalékkal drágább a tavalyinál, és ez csak rosszabb lesz. A magyar fogyasztók a kelet felől terjeszkedő afrikai sertéspestis (ASP) hatását érezhetik a zsebükön. A vaddisznók jó része már idehaza is fertőzött, s ha a betegség átterjed a magyar háztájisertés-állományra, tömegesen kell kiirtani őket.

Minden jel arra mutat, a kormány eddig azért nem lépett fel keményen, illetve nem verte nagydobra a házi sertések már megkezdett likvidálását, mert az önkormányzati választások előtt nem akarta elveszíteni vidéki népszerűségét. Hónapokig csak híresztelésekből és egyes gazdák zaklatott beszámolóiból értesülhetett a közvélemény arról, hogy valami nincs rendjén, gyorsan terjedtek a rémhírek az ASP-vel összefüggő sertésirtások száma kapcsán.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Most már jönnek a hivatalos adatok, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) lapunk az alábbi választ kapta: az október 14-ei állapot szerint „5800 házi sertés esetében kellett elrendelnünk a leölést és ártalmatlanítást. Minden esetben olyan fertőző betegség gyanúja alapján történt az intézkedés, ahol a klinikai tünetek alapján az afrikai sertéspestist sem lehetett kizárni. A későbbi laboratóriumi vizsgálataink azonban továbbra sem igazolták egyik esetnél sem az ASP jelenlétét”.

Ez utóbbi kitétel a lényeg, ha ugyanis a fertőző betegség gyanújával leölt és megsemmisített házi sertések közül csak egynél is megjelenne az emberre egyébként nem veszélyes vírus, azt jelenteni kell Brüsszelnek, és innentől kezdve már csak óriási anyagi áldozatok árán lehet évek alatt felszámolni a betegséget. Nemcsak azért, mert a fertőzött állományokat – és legtöbbször a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését is – le kell ölni, az állatok tetemeit ártalmatlanítani, a tartási helyet pedig ismételten fertőtleníteni kell. Hanem azért is, mert ebben az esetben a sertésforgalmazást és -felvásárlást is korlátozni kell regionális vagy országos szinten, és exportálni sem lehet az élő sertéseket, a sertéshúst vagy a sertéshúsból készült félkész és késztermékeket.

HIRDETÉS
Sertéspestis: többé semmi nem lesz a régi? | Magyar Hang

Bizonyos exportkorlátozások már ma is élnek – épp a napokban lehetett örülni annak, hogy Szerbia ismét megnyitotta piacát a magyar friss sertéshús előtt. Lapzártánk idején még csak a vaddisznók körében terjedt a betegség, és több hónapos ködösítés után körvonalazódnak a hatósági válaszlépések a szuperragály megfékezésére, hogy ne terjedjen át házi sertésre.

A felelős állattartói magatartás lesz az új jelszó. – Szakértők bevonásával egy-két héten belül elkészül a szigorú állategészségügyi protokoll, amely alapján fel lehet mérni, hogy az egyes sertéstartó telepeken mekkora az állat egészségügyi kockázat. Az agrártárcánál már kezdeményeztük, hogy minden telepen el lehessen készíteni ezeket az auditokat. Ahol nem tartják be az előírásokat, és rövid időn belül nem szüntetik meg a kockázatokat, kezdeményezni fogjuk, hogy a hatóság vonja vissza a telep működési engedélyét – tudtuk meg Horváth Istvántól, a Magyarországi Sertéstartók és Sertéstenyésztők Szövetségének (MSTSZ) elnökétől. Hozzátette, ha komolyan vesszük a megelőzést, a vaddisznók által fertőzött területeken átmenetileg meg is kell szüntetni a háztájisertés-tartást.

A kert végi ólakban nevelkedő sertések esetében ugyanis képtelenség betartani az olyan óvintézkedéseket, mint a kettős kerítés, az elkülönítő zónák, a fertőtlenítő protokoll alkalmazása, a dolgozók teljes ruha-lábbeli cseréje, a telepre behajtó gépjárművek fertőtlenítése. Márpedig a sertéseket szinte hermetikusan el kell zárni a külvilágtól. A szigorú előírásokat a több száz szakosított telep be tudja tartani, sőt már most is alkalmazzák, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy felelőtlen kisebbség miatt kerüljön veszélybe az egész ágazat, sőt a húsipar működése – jelentette ki Horváth.

HIRDETÉS

A tisztánlátáshoz ugyanakkor fontos tudni, hogy MSTSZ elnöke nem egyszerű, sertésekkel foglalkozó szakember, hanem gyakorló kormánypárti politikus, vagyis vélhetően úgy nyilatkozik, ahogyan azt tőle elvárják a NER-ben. Horváth István jelenleg fideszes ország gyűlési képviselő, korábban Kósa Lajos (akinek családjához szintén több disznótelep köthető) államtitkáraként dolgozott. 2010-től 2014-ig pedig szekszárdi polgármester volt, ám a trafikmutyis botránya után helyben már mást indítottak helyette. Emlékezetes: a Hadházy Ákos által közzétett anyagok tanúsága szerint Horváth egy frakcióülésre a trafikkonceszszióra jelentkezők listájával érkezett, majd akkurátusan végigvették, ki kaphat trafikot közülük. „Az a lényeg, elkötelezett jobboldalinak kell lenni” – jelentette ki a hangfelvételen az akkori polgármester. –

Miután nemrég a Budakeszi Erdészet egyik vadászterületén is megjelent a sertéspestis a vaddisznókban, arra kell számítani, hogy a Budai-hegység környékén is leölik a háztáji sertéseket – vélekedett Raskó György agrárközgazdász. A háztáji állattartók nem is járnak olyan rosszul, mert kifizetik nekik a piaci árat, ami most magas, az élősertés ára kilogrammonként 470–480 forint körül mozog. A disznókat 110–130 kilogramm körüli tömeggel szokták levágni, tehát darabonként legkevesebb 52–55 ezer forintot kaphatnak érte. Ha a háztájiban öt sertés van, 260–280 ezer forintot kaphatnak kártérítés gyanánt az államtól, vagyis több mint tízmilliárd forintnyi költségvetési kiadásra kell majd számítani.

Sertéspestis miatt leölik egy vadaskert állatait Budakeszin | Magyar Hang

– Ha valaki végleg ki akarna szállni a sertéstartásból, most érdemes, mert nagyon magas az élősertés ára – értett egyet Horváth István. Hangsúlyozta, nem szabad ebből érzelmi kérdést csinálni, mert sokkal nagyobb kárt okoz, ha valaki nem működik együtt a hatóságokkal.

A nagyüzemi telepen tenyésztőket viszont nagy kár érné, ha az ottani állományokat is meg kell semmisíteni, és utána egy évre be kellene zárni. Raskó szerint egy ezer disznót tartó telep közel kétmilliárd forintba kerül, s ha egy évig nem zajlik ott termelés, mintegy 900 millió forint bevétel esik ki. Márpedig az elmaradt hasznot az állam nem téríti meg.

Az MSTSZ egyébként 2017-ben még kerítés építését javasolta az ukrán–magyar határra, hogy meg lehessen védeni a magyar területeket a sertéspestistől, amelyet a szomszédos országból származó, fertőzött vaddisznók terjesztettek el. Akkor azzal számoltak, ha a kórokozó bejut Magyarországra, a hazai sertés állomány akár 30-35 százaléka – mintegy 1,2 millió hízó – eladhatatlanná válhat. Miután a kerítésépítés több milliárdba került volna, a javaslat lekerült az asztalról – utólag látszik, hogy talán ezt kellett volna tenni.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Facsinay Kinga
Facsinay Kinga
A Magyar Hang gazdasági újságírója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,889lájkolóTetszik
3,603követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Inkább a sírba vinném a titkomat – Magyar Hang-ajánló

Interjú Kovács Patríciával és Szikora Róberttel. Legyen-e alapjövedelem? Következménye lett leleplező cikksorozatunknak. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek