HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Száraz kalács...

Száraz kalács és savanyú tej, háborús időket idéző kalóriaadagok a kórházakban

HIRDETÉS

Rossz minőségű tejtermékek és pékáru, ujjnyi vastagra szelt felvágott, általános hiány gyümölcsből, zöldségből, a meleg ételek esetében pedig gyenge-közepes menzaszínvonal jellemzi a kórházi közétkeztetést 2019-ben Magyarországon. A spórolás következtében az egyes kórházakban biztosított napi kalóriaadag is háborús időket idéz.

HIRDETÉS

Ötszázötven forint – 1999 óta ekkora összeg szerepel kórházi étkeztetésre abban a jogszabályban, amely a kórházi szolgáltatások finanszírozását hivatott rögzíteni. Az egészségügyi szolgáltatások részletes szabályozását tartalmazó 43/1999-es kormányrendelet szövegében ugyan a fent említett összeg előtt ott áll a „legalább” szó, vagyis minimum ennyit kell szánniuk a kórházaknak közétkeztetésre naponta és betegenként, ám több olyan intézmény is van hazánkban, ahol az általános alulfinanszírozottság miatt aligha jut érdemben több a célra.

Bár a lapunk által megkeresett intézmények jellemzően szűkszavúan vagy sehogy nem reagáltak, nem nehéz kitalálni, hogy a konyhán (is) spórolnak. Erről árulkodnak az olvasóink által felhívásunkra küldött beszámolók. Az intézmények finanszírozási gondjai közismertek: évről évre növekvő, több tíz milliárdos adósságállományt görgetnek maguk előtt.

A közétkeztetést – így a kórházi ellátásban részesülők étkeztetését is – az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által 2014-ben kiadott rendelet szabályozza. A jogszabály egy fekvő-gyógyintézeti kezelés alatt álló felnőtt napi energiaigényét 1800–2200 kilokalóriában (kcal) állapítja meg, a menüben szerepelnie kell zöldségnek vagy gyümölcsnek, húsnak és teljes kiőrlésű gabonából készült tápláléknak is. Biztosítani kell azt is, hogy a páciensek kétféle főétel közül választhassanak. Ettől az étrendtől csak azoknál a betegeknél lehet eltérni, akik számára speciális ellátást kell biztosítani.

Ebéd a Semmelweis Egyetem szülészetén (Fotó: Olvasónk)

Olvasóink fotókkal illusztrált beszámolói szerint ezen követelményeknek több helyen sem sikerül megfelelni maradéktalanul. Egyikük a Semmelweis Egyetem 2-es számú női klinikáján szerzett tapasztalatait osztotta meg. Mint írta, a várandósok (akik veszélyeztetett terhesség miatt hetekig is bent vannak) reggelije és ebédje a mennyiséget tekintve elfogadható – reggel két-három szelet fehér kenyérhez adnak egy háromszög sajtot vagy felvágottat (borítóképünkön), délben pedig húst és köretet, ám a vacsora ki szokott maradni, mint ahogy zöldség és gyümölcs sem került a tálcákra. – A hűtők tömve vannak a betegek saját ételeivel, vacsoraidőben pedig a családtagok viszik be a kismamáknak a napi harmadik főétkezést – számolt be olvasónk, aki szerint a reggelente, műanyagtálcán szervírozott, ujjnyi vastag felvágott sem finomnak, sem gusztusosnak nem nevezhető.

HIRDETÉS

Rosszabb a helyzet a fővárosi Szent Imre Egyetemi Oktatókórház szülészetén. Szeptember elején számoltunk be arról egy olvasónk tapasztalatai alapján, hogy a szülés utáni napon reggelire egy pohár kefirt és egy szelet, szemmel láthatóan több napig szárított kalácsot, ebédre porból készült levest és egy adag burgonyapürét, vacsorára pedig kilenc darab háztartási kekszet és pár dekagramm reszelt sajtot szolgáltak fel. Az olvasónk által ismertetett napi ételadag energiaszintje pedig az 1200 kilokalóriát is alig érte el.

Szent Imre-kórház: csak császármetszés után van diéta | Magyar Hang

A kórház csak cikkünk megjelenése után reagált előzetes megkeresésünkre: mint írták, azok a páciensek, akiknél császármetszést végeztek különleges diétában részesülnek, hogy emésztésük minél hamarabb helyreálljon. Mindezzel kapcsolatban megkérdeztük Csizmadia Katalin dietetikust is, aki kifejtette: a császármetszés az emésztő- és bélrendszert nem érintő hasi műtét, amely után – komplikáció nélküli esetben – semmi nem indokolja a speciális étrendet. A szigorú étrendbeli megszorításokat semmilyen irányelv vagy protokoll nem írja elő, a kórházak táplálási gyakorlata régi berögződésekre, túlzott óvatosságra és a jellemzően igen szűkös közétkeztetési feltételekre vezethető vissza. A kalóriaszegény étrend pedig kimondottan ellenjavallt, hiszen a várandósság 9 hónapja és a szülés is óriási energiaveszteséggel – esetenként jelentős vérveszteséggel – jár, amit pótolni kell.

Két adag reggeli a Szent Imre-kórház szülészetén (Fotó: Olvasónk)

Egy másik olvasónk a „kényszerdiétánál” is hajmeresztőbb élményről számolt be: mint írta, a Szent Imre szülészetén szeptember 4-én reggel romlott „Egri poharas” tejet szolgáltak fel. – Hallani lehetett a folyosóról, ahogy a nővérek között elhangzik, hogy többen panaszkodtak a tejre. Ezek után mindenkinek fapofával kiosztották a már ránézésre is romlott tejet. Igaz, a szavatosság még stimmelt – számolt be olvasónk, megjegyezve: a többi felszolgált étel mennyiségileg, minőségileg is kritikán aluli volt, a bent töltött három és fél nap alatt mindössze egyszer kapott gyümölcsöt, és egyszer egy ivójoghurtot. (A poharas tejjel kapcsolatos problémákról egyébként a Semmelweis Egyetem néhány dolgozója is beszámolt. Mint mondták, többször előfordult, hogy a nyári melegben romlottan érkezett az ellátmány. A poharas tejet ott felváltotta a literes kiszerelésű szlovák UHT tej.)

Akad ugyanakkor inkább pozitívnak tekinthető példa is: a Szegedi Tudományegyetemen kezelt olvasónk szerint egy közepes menza színvonalát képesek biztosítani, és nem szokott hiányozni a gyümölcs sem, bár a teljes kiőrlésű lisztből készült pékárut – jogszabályi előírás ide vagy oda – ott is el lehet felejteni.

A tapasztalatok ismeretében megkerestük a Semmelweis Egyetemet, a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórházat és a Szegedi Tudományegyetemet is. Egyebek között azt kérdeztük, átlagosan mekkora összegből hozzák ki egy fekvőbeteg napi étkeztetését, megvalósulnak-e a közétkeztetésről szóló Emmi-rendeletben foglaltak, javasolják-e a betegeknek, hogy gondoskodjanak saját táplálkozásukról, illetve hogy az étkeztetéssel kapcsolatban felmerülő nehézségek, hiányosságok kiküszöbölésére milyen eszközök állnak rendelkezésre. Érdeklődtünk afelől is, hogy a páciensek jelezték-e a biztosított étellel kapcsolatos kifogásaikat.

Ebéd a Szent Imre-kórház szülészetén. Zöldség, vagy gyümölcs még mutatóban sincs (Fotó: Olvasónk)

A Szent Imre-kórház egy mondattal megoldotta a választ: mint közölték, az intézmény „úgy az étkeztetés tekintetében, mint más területeken is, mindig betartotta és betartja a hatályos jogszabályokat”. A tapasztalatok alapján azonban ez legfeljebb az 550 forintos norma tekintetében igaz.

HIRDETÉS

Nem sokkal volt közlékenyebb a Semmelweis Egyetem. – A betegélelmezéssel kapcsolatos követelmények betartását az intézmény dietetikaszolgálata a főzőkonyha területén mindennap folyamatosan ellenőrzi. Az intézménynek nincsenek nehézségei az élelmezési szolgáltatás biztosításával kapcsolatban, éves szinten csekély számú betegpanaszról beszélhetünk – zárta rövidre válaszát az SE.

Üdítően alapos választ kaptunk ugyanakkor az SZTE Klinikai Központjától. Mint közölték, naponta 1200–1400 fő étkezését biztosítják. Alapétrendet a páciensek fele kap, míg a többi beteg diétás menüben, illetve pépes, folyékony, energiában és fehérjében gazdag étrendben részesül. Az alapétrendre bruttó 1726 forintot, a diétás menüre pedig 2063 forintot áldoznak naponta, betegenként. (Vagyis a jogszabályban minimálisan meghatározott 550 forint három-négyszereséből lehet kihozni a menüt.) A közétkeztetéssel kapcsolatos Emmi-rendeletnek megfelelően az alapétrendet tekintve napi háromszori főétkezést és egy kisétkezést biztosítanak, és alapvetőnek tartják a nyersanyagválasztásra, a változatosságra és az elkészítésre vonatkozó előírásokat. A klinikai központ mindezek mellett évente egyszer felméri a páciensek elégedettségét is. Eszerint 80 százalékban találták megfelelőnek a betegek az ételek minőségét.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/41. számában jelent meg október 11-én!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/41. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,583lájkolóTetszik
2,782követőKövetés
18,300feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Mintha eltompulna az ország – Magyar Hang-ajánló

Frei Tamás-, Veres Pál-, Eörsi László- és Bodzsár Márk-interjú. Ki Mészáros Lőrinc csendes társa? Milyen egy 26 éves polgármester? Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

2030-ra karbonsemleges lesz a Forma-1

Az elképzelés lényege, hogy ultra hatékony logisztikával és utaztatással, valamint a teljes egészében megújuló energiával működtetett irodákkal és létesítményekkel ellensúlyozzák a verseny során keletkező és nem csökkenthető kibocsátást.