Tiltott állami támogatás gyanújával eljárást indított az Európai Bizottság a 2012-ben csődbe ment Malév utolsó, még működő leányvállalata, a Malév Ground Handling (MGH) ellen – közölte kedden az Európai Bizottság. Összesen 21 millió euró, azaz közel 7 milliárd forint juttatás jogszerűségével kapcsolatban merültek fel aggályok.
Az MGH támogatásával kapcsolatban állami hitelek, tőkeemelés és adósság részesedéssé konvertálása is a terítéken volt, ezeket mind vizsgálja a bizottság, amelynek előzetes állásfoglalása szerint az állami segítségnyújtás a versenyszabályok megsértésével történhetett.
„A kölcsönök, tőkeemelések vagy hitel-tőke konverziók formájában a Malév GH javára hozott öt intézkedés az uniós szabályok szerinti állami támogatásnak minősülhet. Az eddigiek alapján a Bizottság szerint fennáll a veszélye annak, hogy ezen intézkedések – az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat megsértve – tisztességtelen versenyelőnyhöz juttathatták a vállalkozást a budapesti repülőtéren működő más földi kiszolgálókkal szemben."
– közölte az Európai Bizottság.
Az MGH támogatásával kapcsolatban a társaság ferihegyi versenytára, a BudPort Zrt. tett bejelentést még 2017-ben, a testület tehát két éve folytat vizsgálatot.
Amennyiben az unió úgy dönt, hogy az MGH tiltott állami támogatásban részesült és ezzel versenyelőnyhöz jutott, akkor ugyanarra a sorsra juthat, mint egykori anyavállalata: a pénzt maradéktalanul vissza kell fizetni, illetve a további – piaci szabályokkal összeegyeztethetetlen – támogatásokat be kell szüntetni.
– Lényegében ugyanaz történik az MGH-val, mint egykori anyacégével, a Malévvel. A nemzeti légitársaságot piaci versenytársa, a Wizz Air jelentette fel az Európai Bizottságnál tiltott állami támogatást feltételezve – mondta lapunk megkeresésére Varga G. Gábor légiipari szakújságíró. Az Egek Ura blog szerkesztője, az A Malév-sztori című könyv szerzője kiemelte: az, hogy a bizottság elindította vizsgálatát, még nem jelenti azt, hogy megállapítást nyer az állam, illetve az MGH piactorzító magatartása. Ám azt igen, hogy ennek gyanúja nagyon megalapozott. – Ha a bizottság végső verdiktjében kimondja, amit most még „csak" feltételez, az MGH-nak azonnal vissza kell fizetnie a 2012 óta felvett 21 millió eurós összeget – tette hozzá a szakértő, megjegyezve: az uniós szabályok szerint egy állami társaság csak úgy kaphat tulajdonosi támogatást, ha az a működés reorganizációját célozza. Ez azonban, ismerve az MGH gazdasági, pénzforgalmi adatait vélhetően nem történt meg. Vagyis az ilyen-olyan címszó alatt biztosított plusz pénzeket a napi működés fenntartása emészthette fel.
A Malév Ground Handling kálváriája a Malév 2012 februári bedőlésével kezdődött meg. Addig az anyacég piaci megmérettetés nélkül is bőséges megrendelést biztosított a repülőgépek földi kiszolgálását végző leányának. A szocializmus évei óta változatlan működési modellből, illetve az elavult eszközpark üzemeltetéséből csak akkor lett baj, amikor már a piacról kellett megélni. (Ez nem jelent gondot a versenytársaknak, a piacvezető török hátterű Celebinek, a lényegesen kisebb részesedéssel bíró brit Menziesnek és a magyar BudPortnak sem.)
Pedig a cég felé a Malév csődje után megindultak az állami százmilliók és milliárdok, a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV által kinevezett vezetők pedig ügyeskedéssel igyekeztek a felszínen tartani a társaságot – ebben a hazai hatóságok semmilyen kivetnivalót nem találtak. Csokorba szedtük a Malév Ground Handling ügyeit az elmúlt évekből
Tiltott támogatás
A mostani ügy egyik előzménye, hogy – mint arról az azóta megszűnt Magyar Nemzetben 2017 szeptemberében beszámoltunk – feljelentés érkezett az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatósághoz. A BudPort feljelentése arra hívja fel a hatóság figyelmét, hogy az MGH a köztulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felé fennálló tartozását egyéb célra (hangárépítésre) szánt állami támogatás terhére rendezte. De volt arra is példa, hogy ugyanilyen módon fizette ki a cég az adótartozásokat. Az Európai Bizottság valószínűleg egyéb visszásságokra is felfigyelt a vizsgálatok során, illetve több feljelentés-kiegészítés is érkezhetett, hiszen a két évvel ezelőtti beadvány még „csak" bő negyedmilliárd forint felhasználását firtatta.)
Kartellügy
2018 márciusában a Transparency International (TI) tett feljelentést a Gazdasági Veresenyhivatalnál (GVH). A szövevényes ügyről részletesen szintén a Magyar Nemzet számolt be, nem sokkal megszűnése előtt. Mint a lap megírta, a beadvány alapján a két társaság vezetői 2014 végén, 2015 elején és vélhetően később is egyeztettek a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren megforduló légitársaságok – egyebek között az Alitalia, a Turkish Airlines, a British Airways és az Iberia járatait üzemeltető IAG Group – által kiírt pályázatokon.
A feljelentéshez a TI három hangfelvételt csatolt: ezek egyikén Szivek Norbert akkori MNV-vezér (Tiborcz István barátja és üzlettársa) és Kisvári János, az MNV fennhatósága alá tartozó MGH 2016 októberében leköszönő vezérigazgatója beszélget. A másik két felvétel 2014 végén és 2015 elején készült, és a magyar valamint a török cégek akkori vezetőinek áregyeztetését tartalmazta. Előbbi hanganyagot a lap is bemutatta: Szivek Norbert kifejtette, hogy a Malév GH csak nyert volna azzal, ha együttműködik a Celebivel. A feljelentést idén tavaszig vizsgálta a GVH, majd ejtette az ügyet.
Felmerült a hűtlen kezelés gyanúja
2018-ban a repülőgépek földi kiszolgálását végző cégnél különösen nagy értékben elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást indított a Készenléti Rendőrség korrupció és gazdasági bűnözés elleni osztálya. Lapunk akkori információi szerint az állami tulajdonú vállalat gazdálkodása miatt legalább két feljelentés érkezett a hatóságokhoz. A feljelentéseket ismeretlen tettesek ellen tették, a társaság gazdálkodásáért egyébiránt Herczog Péter, a Malév GH vezérigazgatója, valamint a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV felel. A rendőrség nem talált bűncselekményre utaló jelet.
Gyorsan elégő milliárdok
A Malév GH reorganizációjára 2017 őszén hagyott jóvá 4,66 milliárd forintot az állam, ám a jelek szerint már látszatszinten sem törekednek arra, hogy a pénzt az uniós jogszabályok figyelembe vételével használják fel. Mint megírtuk, ennek a pénznek a fele alig fél év alatt elfolyt, valószínűsíthetően adósságrendezésre és a napi működés fenntartására. 2018 tavaszáig a legnagyobb tétel, bő másfél milliárd forint, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airportnak (BA) ment és több száz milliót kellett fordítani a beszállítók felé fennálló tartozások kiegyenlítésére is.
Csoda, vagy tömeges átverés?
Az MGH mérlegadatai szerint a cég évről évre több száz milliós adósságot görgetett maga előtt, egészen 2018-ig: a társaság belföldi értékesítés néven futó árbevétele 1,2 milliárd forinttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ebből hatszáz millió forint magyarázható a cég fő partnere, a Wizz Air forgalombővülésével. A robbanásszerű javulást azonban nem a zseniális menedzsment érte el, hanem valószínűleg utasok tízezreit kellett átverni. (Ebben az ügyben a fogyasztóvédelmi vizsgálat még tart, ám az ismert mérlegadatok és az Index által augusztus elején bemutatott gyakorlat alapján feltételezhető, hogy komoly visszaélések történtek.)
Mint kiderült, az MGH a Wizz Air partnereként a légitársaság utasaitól a hivatalos tarifa többszörösét szedte be a repülőtéri utasfelvételért. A Wizz Air hivatalos oldala szerint a feledékeny utasoknak ilyenkor 30 eurót (azaz nagyjából 9900 forintot) kell fizetniük, amire a földi kiszolgáló legfeljebb 5 eurós kezelési költséget számolhatott volna fel. Ehelyett azonban fejenként 20 000 forint volt a tarifa. Az MGH még egy csavart vitt a lehúzásba: két nyugtát állított ki, ám egyiken sem a Wizz Air szolgáltatásai között szereplő airport check-in fee, vagyis repülőtéri utasfelvételi díj szerepelt, hanem valami egészen más, mégpedig a check your flight II.,vagyis Érd el a géped! szolgáltatás. Ezzel a megtévesztő elnevezéssel valószínűleg a tisztességtelen túlszámlázást igyekszik leplezni a társaság.
A Wizz Air azonnal jelezte, hogy a tisztességtelen magatartásért az MGH a felelős. Belengették azt is, hogy felbontják az állami céggel a szerződésüket. Ez az MGH azonnali bedőlését jelentette volna. Piaci becslések szerint az MGH – azaz közvetetten a magyar állam – hozzávetőlegesen hetvenezer utast vert át, ebből hatszáz millió forintra tett szert.
