Csütörtök délelőtt átadták az újra felállított Nemzeti Vértanúk Emlékművét az V. kerületi Vértanúk terén. Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök mellett Kövér László is részt vett, az Országgyűlés elnöke beszédében elmondta, a „bűnök nem akkor teljesednek be, amikor elkövetik azokat, hanem akkor, amikor elfelejtik.”
– Mi, magyarok – akiket a kommunisták bűnös népnek neveztek, s akiket szellemi, politikai örököseik ma is annak tartanak – nem hagyjuk beteljesedni az ellenünk elkövetett bolsevista bűnöket – fogalmazott a ceremónián Kövér. A százegy éve ezen a napon meggyilkolt Tisza István miniszterelnökre is utalva kijelentette: ma a politikai terror áldozataira emlékezünk. „Volt miniszterelnökre és volt házelnökre, katonákra és polgári személyekre, értelmiségiekre és kétkezi munkásokra, földművesekre, férfiakra, nőkre és gyermekekre, magyarokra, és mindazon zsidó, német és egyéb származású honfitársainkra, akik 1919-ben osztoztak a magyar áldozati sorsban” – fogalmazott.
„Megölték, elkaparták, most a szobrát helyezik át" | Magyar Hang
Július közepén egy gyanús feljegyzés alapján kezdett aláírásgyűjtésbe a Demokratikus Koalíció Nagy Imre szobrának áthelyezése elleni tiltakozásul. Such György, az Országgyűlés Hivatala főigazgatója még júniusban írt a Vértanúk tere „gyalogos-prioritású átalakításáról", múlt héten pedig bebizonyosodott, jogos volt a párt félelme. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén döntöttek ugyanis a tér átalakításáról.
Tavaly az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén döntöttek a Vértanúk tere átalakításáról. Ennek értelmében Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának javaslatára, a Jászai Mari térre került át Nagy Imre mártír miniszterelnök Vértanúk terén álló szobra. Helyére Füredi Richárd szobrász és Kismarty-Lechner Jenő alkotása a Nemzeti Vértanúk emlékműve került.
A művet 1934. március 18-án avatták fel, alig egy hónappal azelőtt, hogy a Parlament északi kapuja előtt leleplezték volna az 1918-ban meggyilkolt gróf Tisza István monumentális szobormását. A korabeli megfogalmazás szerint „a proletáruralom alatt lemészárolt polgárok emlékére” állították a szobrot, amely egy kőpillért mintáz, a tetején egy hatalmas kőkoporsó helyezkedik el. A pillér előtt a Parlament felé fordulva áll büszkén Hungária nőalakja, alatta a felirat: „A nemzet vértanúinak 1918-1919”. A pillér oldalán az elesettek egy részének névsora olvasható, míg a pillér mögött egy, a magyarságot jelképező izmos férfi épp a végső ütést készül rámérni egy sárkány alakú szörnyre, a bolsevizmusra. A jelenet alatt ez a felirat állt: „A Fehér Ház kezdeményezésére kegyelettel emelte a magyar nemzet”.
A szobor eltávolításáról a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1945 áprilisában döntött, de Budapest akkori polgármestere, Vas Zoltán csak augusztus elején rendelte el a bontást, amelyet végül szeptember utolsó napjaiban hajtottak végre. „..dicstelen véget ért az ellenforradalom halottait dicsőítő emlékmű. Budapest népe ledöntötte a gyűlölt szégyenoszlopot” – olvasható a korabeli lapokban.
A tér átrendezésével kapcsolatban Mélyi József művészettörténész a Magyar Hangnak tavaly elmondta, olyan szobor kerül a Nagy Imrét ábrázoló alkotás helyébe, amely Nagy Imre számára élete minden pillanatában vállalhatatlan lett volna. – A visszaállítások (amelyek a Kossuth tér környékén valójában körülbelüli rekonstrukciók) üzenete mindenekelőtt az, hogy a történelem kereke visszafordítható. Hogy több nemzedék élete, története utólag zárójelbe tehető; hogy most minden úgy van, mint régen volt – fogalmazott a művészettörténész.
Ungváry Krisztián: Megalkottak egy „nemzeti" idillt, ami sosem létezett | Magyar Hang
Az ellenzéki pártok bűne, hogy a működésükkel legitimálják az Orbán-rendszert, amelynél korruptabb még nem létezett Magyarországon - mondja Ungváry Krisztián. A történész szerint bár megvolt a lehetőségünk, hogy felzárkózzunk a Nyugathoz, egyre inkább úgy tűnik, hogy elszalasztottuk az esélyt. A Magyar Hang 15. számában megjelent interjú.
A Nagy Imre-szobor eltávolítása miatt a Nagy Imre Alapítvány Kuratóriuma nyílt levélben tiltakozott, és a Nagy Imre Társaság is elhatárolódott a döntéstől. Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája lapunknak nyilatkozva elmondta, megdöbbentette, ami történt. Különösen az, hogy az alkotást egy hajnalon, szinte titokban szállították el a térről – Tudhattuk, hogy el fogják szállítani a szobrot. Biztosan tervek is voltak rá. De az, hogy sunyi módon éjszaka viszik el, ez a kormányzati kommunikációba valahogy tervszerűen nem illeszkedik bele. Nem hajtotta az idő sem őket. Hiszen nem készült el a helyére szánt emlékmű sem. Nem értem ezt a gyors lépést. Ez nagyon megdöbbentő volt – mondta.
Az emlékmű környezete is megújult. A tér rekonstrukciójával úgy tűnt, nagyon szeretnének elkészülni az augusztus 20-i nemzeti ünnepre, hiszen az utolsó napokon éjszakába nyúlóan dolgoztak a munkások, akik a környékbeliek panaszát azzal hárították, hogy engedélyük van a késői munkavégzésre. Később azonban a 24.hu cikkéből kiderült, a Belváros egyáltalán nem adott engedélyt az éjszakai munkákra.
A felújítás kapcsán a beruházó tavaly megígérte, a Vértanúk tere a gyalogosoké lesz: a tömegközlekedés kivételével gépjárművek nem hajthatnak majd át a téren. Ezt a célt egyelőre nem sikerült elérni, mert bár táblákkal jelzik, hogy csak a BKK járatai hajthatnának be a térre, ezt az autósok hetek óta figyelmen kívül hagyják. Miután a korábbi mobilsorompót elbontották, a forgalom a felújítás előtti szintre nőtt, és a rekonstrukció miatt eltüntetett gyalogátkelőhely hiányában a gyalogosok kellemetlenebb helyzetbe kerültek. Az eredeti terveknek megfelelően kamerás süllyedő oszloppal zárták le a téren keresztülfutó utat, amit azonban az úttest szintjén lévő járdára felhajtva könnyen kikerülhettek az autósok. Ezt meg is tették, így újabb megoldásként műanyag kordonokkal zárták el a járdát, közben azonban kikapcsolták a süllyedő sorompót, így téve teljessé a közlekedési káoszt a téren.
