Lakhatási válság fenyeget

Lakhatási válság fenyeget

Újépítésű és még építés alatt álló ingatlanok Budapesten (Fotó: Végh László / Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Sokkal nagyobb terhet jelent egy átlagos budapesti családnak a lakásbérleti díj kifizetése ma, mint nyolc-kilenc évvel ezelőtt. Amíg 2011-ben a családok alig tíz százalékának jelentett gondot egy albérlet kifizetése, addig ma már hatvan százalékuk jár ugyanebben a cipőben – áll a GKI tanulmányában.

Ezzel párhuzamosan a lakásárak is jelentősen növekedtek, különösen a használtak esetében. Ma 33 hónappal, azaz 42 százalékkal több kereset szükséges egy használt lakás megvásárlásához, mint 2010-ben. Ugyanez az arány új lakások esetében 24 százalék.

A hozzávetőlegesen 920 ezer budapesti ingatlan 84 százaléka saját tulajdonú, 9 százaléka bérlakásként kiadott magánlakás, 5 százaléka önkormányzati, 2 százalék pedig egyéb kategóriába sorolható.

Egyre több a külföldi albérlő Budapesten | Magyar Hang

A tanulmány szerint az ingatlanárak emelkedését lakásépítéssel lehetne letörni, amelyben az államnak is szerepet kellene vállalni. Az árak emelkedéséhez hozzájárult, hogy amíg 2000 és 2010 között évente átlagosan 9 ezer lakást adtak át a fővárosban, addig 2010 után ez a szám harmadára esett vissza. De javíthatna mostanra kialakult helyzeten az is, ha az önkormányzatok nagyobb figyelmet fordítanának a tulajdonukban lévő lakásokra, hiszen két évvel ezelőtti adatok szerint kilencezer üresen állt.

A tanulmány kitér arra is, hogy az ingatlanárak emelkedésének egyik fő hajtóereje az alacsony kamatkörnyezet által generált, befektetési célú lakásvásárlás. Ezzel szemben a rövid távú kiadás, mint az Airbnb, alig befolyásolja az árakat, hiszen a lakások alig 0,3 százalékát adják ki ilyen módon.

Balogh László, az Ingatlan.com szakértője szerint a lakásépítés csökkenésére lehet számítani. – Miután jövőre vége az új lakások értékesítése esetén érvényes ötszázalékos áfának, a beruházók lendülete jelentősen csökken majd, ahogy a piacon megjelenő új lakások száma is. Ennek hatására – ahogy azt a kétezres évek elején már láttuk, verseny hiányában emelkedhet a használt lakások ára – már csak az áfa növekedése miatt is –, pedig azok már most is a megfizethetetlenség határát súrolják a fővárosban. Ráadásul a lakásállomány megújulása is jelentősen lelassulhat – fejtegette a szakértő.

Több ezer gyerek lakhatási okok miatt kerül átmeneti otthonba | Magyar Hang

Kérdésünkre elmondta, az idei nyáron trendforduló látható a befektetési célú lakásvásárlásban a nagyvárosi és budapesti piacon: június óta 20–30 százalékkal csökkent a kereslet a használt lakások iránt. Ez jó eséllyel a Magyar Állampapír Plusz megjelenésével magyarázható, hiszen nagyságrendileg ugyanakkora hozamot érhet el a befektető az állampapírral, mint a lakáskiadással. A szakértő ugyanakkor egyelőre nem számít a befektetési céllal vásárolt lakások piacra dobására. Egyrészt, mert az adatok azt mutatják, most tetőznek a lakásárak, azaz nem indult meg az árcsökkenés, másrészt mert a bérleti díjak, ha minimálisan is, de még mindig emelkednek. – Ma az átlagos lakásbérleti díj Budapesten 160 ezer forint, ami az átlagosan nettó 300 ezer forintos fizetéssel összevetve azt jelenti, hogy ez a teher közelíti a megfizethetetlen kategóriát. A bérleti díjak csökkenésére egyetlen megoldás létezhet, a bérlakáskínálat bővítése, amely áreséshez vezethet – magyarázta Balogh László.