HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Mennyit ér eg...

Mennyit ér egy élet?

HIRDETÉS

Az elmúlt időszakban több felfoghatatlan családi tragédia is történt hazánkban. Milyen okok vezethetnek el odáig, hogy valaki úgy dönt, nemcsak saját, de legközelebbi hozzátartozói életét is kioltja?

HIRDETÉS

Augusztus végén egy budapesti, rózsadombi, Zöldlomb utcai albérletben élő 35 éves férfi ölte meg élettársát, négyéves gyereküket, kutyájukat, majd magával is végzett. Szeptember elején a Heves megyei Andornaktályán gyilkolta meg különös kegyetlenséggel egy férfi a feleségét, ötéves kislányát, majd önmaga ellen fordult, néhány nappal korábban Jánossomorján egy középkorú pedagógus házaspár vetett közösen véget életének.

Magyarországon körülbelül 200 ezer nő él bántalmazó párkapcsolatban, ebből évente átlagosan 35–70 eset torkoll gyilkosságba, de rendszerszinten még mindig nem vesszük komolyan a problémát. Az áldozatok segélykéréseit sok esetben nem hallja meg, vagy nem veszi komolyan a környezete, ha pedig az áldozat bejelentést tesz, valódi rendőri intézkedés alig történik, például bizonyíték hiányában nem lépnek fel meggyőzően a bántalmazóval szemben.

Az említett két családirtás sem volt előzmény nélküli: a Zöldlomb utcai gyilkosság előtt a rendőrséget háromszor is kihívták, de a hatóság csak kétszer szállt ki, a bántalmazásra utaló jelek ellenére sem intézkedtek, mondván a nő nem tett feljelentést. Az andornaktályai ügynél is nyilvánvaló jelei voltak, hogy súlyos terhekkel küzd a család. Előfordult, hogy az apa, akinek épp a gyilkosság napján kellett volna elköltöznie otthonról, mivel feleségével már korábban elváltak, nyilvános helyen verte meg kislányát, de a környékbeliek visszaemlékezései szerint sokszor volt agresszív, ez ellen azonban soha senki nem tett semmit.

Közös halál

A kiterjesztett öngyilkosság a pszichológia szerint az öngyilkosság igen ritka és sajátos esete. Az elkövető nemcsak saját, de mások életét is kioltja azok tudta és beleegyezése nélkül, tettét a reménytelenség és kilátástalanság érzése, a kezeletlen (vagy rosszul kezelt) mentális betegség, az elhúzódó, hosszú ideig tartó konfliktushelyzet, esetleg valamilyen sérelem idézheti elő, de nem kizárható ok a bosszú, a megtorlás, fájdalomokozás vágya sem.

HIRDETÉS

Bolyky Orsolya Kiterjesztett öngyilkosságok kriminológiai háttere című írásában a 2000 és 2012 között jogerősen lezárt, több áldozatot követelő kiterjesztett öngyilkosságokat tanulmányozta; ebből kiderült, hogy a vizsgált időszakban évente átlagosan egy vagy két ilyen eset történt az országban. Akkor 19 esetet regisztráltak, ebből öt elkövetőről lehetett biztosan tudni, hogy a tettes pszichiátriai betegséggel küzdött. A fent említett ügyekben az elkövetők mind férfiak voltak, akik kutatások szerint azért vethettek véget családjuk és saját maguk életének, mert képtelenek voltak kezelni a családi konfliktusokat, nem tudták elfogadni, hogy házasságuk, párkapcsolatuk véget ért.

Nagyon magára maradhat egy ember olyankor, amikor ilyen tettre szánja el magát, és semmilyen más megoldást nem lát az elrontott életére, csak a közös halált. Racionálisan mégis nagyon nehezen megfogható, hogy egy szülő miként képes halálba taszítani gyermekét. Van, akit a bosszú vezérel, és úgy érzi, azzal okozza a legnagyobb fájdalmat a másiknak, ha a szeme láttára öli meg a gyermekét. Van olyan elkövető, aki azért hoz meg egy ilyen súlyos döntést, mert nem akarja magára hagyni a gyermekét.

Ha nincs vér

De miért nem lehet megelőzni az ilyen tragédiákat? Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány létrehozója és vezetője szerint a magyar jogszabályok minden lehetőséget megadnak a gyermekvédelem számára, hogy bántalmazás, családon belüli erőszak esetén a veszélyeztetett gyerek érdekében beavatkozzanak.

Flaszter 53. – Már azt sem lehet elhinni, amit kérdeznek | Magyar Hang

– Nem minden esetben a kiemelés a jó megoldás, ezt az egyedi ügy egyedi körülményei alapján lehet eldönteni – magyarázza a szakember. – A kiemelés áldozatvédelmi szempontból kifejezetten rossz megoldás is lehet abban az esetben, ha a gyereket a családjában élő olyan felnőttől is elszakítjuk, akivel egyébként szeretetalapú, jó kapcsolatban vannak. Ilyen esetekben a gyereket duplán is bünteti a rendszer, mert nemcsak az erőszakot éli meg, hanem a bizalmi alapú családi kapcsolatai elvesztését is. Arról nem is beszélve, hogy sok esetben az átmeneti gondozási hely, vagy az otthon, ahova bekerül, szintén az erőszak és a bántalmazás helyszíne.

Gyurkó Szilvia szerint csak akkor működhet jól a családon belüli erőszak megelőzésére és kezelésére hivatott rendszer, ha kellően felkészített, jó szakmai alapon álló szakemberek hozhatnak döntéseket az érintett áldozatok érdeke és szükséglete alapján. Gyurkó Szilvia szerint a megfelelő védelmi háló megteremtésénél szem előtt kellene tartani a szakmai gárda állandóságát, a rendszer kiszámíthatóságát, az átmeneti elhelyezési helyeken, krízisotthonokban, védett házakban megfelelő férőhelyeket kéne biztosítani.

Erre a problémára hívja fel a figyelmet Németh Zsolt kriminológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tanára is, aki szerint égető szükség van arra, hogy a társadalom kitermeljen és működtessen olyan szerveződéseket, amelyek segíthetnének a kilátástalansággal küzdő embereken.

HIRDETÉS
Flaszter 3. – Kábítószer, családon belüli erőszak | Magyar Hang

– Léteznek ugyan családsegítő szolgálatok, de ezek túl vannak terhelve bürokratikus feladatokkal, kevés a szakember, akik gyakran megfelelő felkészítés és tudás hiányában kénytelenek végezni a munkájukat, de a rendelkezésre álló források sem elegendőek, ennek következtében ezek a szolgáltatások fokozatosan leépülnek. Sosem volt ezen a területen jó a helyzet, de most még annál is rosszabb. Az első bűnmegelőzési stratégiában volt olyan szándék, hogy a civil szervezetek essenek át szakmai akkreditáción, amellyel bizonyítottan is alkalmassá válnak a krízishelyzetek kezelésére, de ez végül nem valósult meg – mutat rá a helyzet súlyosságára Németh Zsolt.

A szakember szerint a rendőrségnek ismernie kell, hogy hol van olyan helyzet, ahol a családi működés vészterhes. – Katalizátorként kéne működnie, dörömbölni az ajtón, beavatni az önkormányzatot, az illetékes szerveket, intézkedni, előállítani. Ha nincs vér, az nem jelenti, azt, hogy nincs súlyos probléma.

Kiből válhat áldozat?

A Zöldlomb utcai és andornaktályai tragédiákhoz hasonló esetek kapcsán fel szokott merülni a szomszédok felelőssége is. Németh Zsolt szerint nincs semmilyen gyakorlat erre vonatkozóan, hiszen már azt is nehéz eldönteni, hogy kit értesítsen a szomszéd, ha bajt érzékel. Sokan félnek a félreértéstől, ezért sem avatkoznak be egy családi vitába, vagy épp tartanak a rendőrségi megjelenéstől, mert az rossz fényt vet a lakóközösségre. Németh Zsolt szerint az ilyen esetekre vonatkozóan 2007-ben született egy rendőrségi utasítás, de ezt tavaly januárban hatályon kívül helyezték, az új változat pedig használhatatlan.

– Tele vagyunk hiánnyal, nincs semmi, ami alapján a készülődő bajban közbe tudnánk lépni és azt elhárítani. Csak akkor működünk, amikor megtörténik a tragédia – fogalmaz a kriminológus. Gyurkó Szilvia a többi ember felelősségével kapcsolatban azt mondja, a megfelelő védelem érdekében tudatosítani kellene, hogy a félrenézés helyett a helyi közösségek szintjén kifejezett segítségnyújtás, az empátia, a szolidaritás, a megerősítő üzenetek megfogalmazása nagyon sokat jelenthet az áldozatoknak.

„Anya majd később sír” | Magyar Hang

Végül azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a családon belüli erőszak társadalmi kérdés is. Gyurkó Szilvia szerint ezért is fontos, hogy a különböző közösségek, felnőttek, gyerekek, véleményformáló közszereplők mit gondolnak a családról, a nők helyéről és szerepéről, általában a nemi szerepekről, a szülőtársak közötti együttműködésről, a gyerekek védelméről.

– Többet kell beszélnünk arról, hogy kiből, miért és hogyan válhat áldozat, milyen dinamikái vannak az így működő családoknak, hogyan hat a kiszolgáltatottság, melyet az áldozatok megélnek. A családon belüli erőszak sok szempontból hatalmi kérdés is, ezért nem erővel kell küzdeni ellene, hanem megértéssel és közös felelősségvállalással, szolidaritással, a veszélyeztetettek megerősítésével, és végső soron a szeretet erejével – mondja.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/37. számában jelent meg, 2019. szeptember 13-án.

HIRDETÉS

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/37. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,940lájkolóTetszik
2,832követőKövetés
18,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„A világ kezd totálisan meghülyülni” – Magyar Hang-ajánló

Presser Gábor- és Stefano Bottoni-interjú. Riport a határról és az épülő tiszaújvárosi konténervárosról. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Szétosztja a hivatali autókat Pikó András

Józsefváros polgármestere azt mondja, nincs szükségük hét járműre.

1984