Ügyfélorientált problémakezelés: öt hónap alatt sem képesek elvinni a hatóságok egy kerítésre dőlt fát Baranyában. Történetünkből kiderül, hogy az állam a legrosszabb szomszéd, és akit kár ér miatta, az futhat a pénze után.
Látszólag egyszerű történet: a tartós májusi esőzések következtében május végén kidőlt egy fa, ráesve és megrongálva egy pellérdi család kerítését. Az idős házaspár többnapos utánjárással kiderítette, hogy a lakóingatlanukat határoló gazos, legalább tíz éve gondozatlan terület egy „erdősáv”, amely állami tulajdon, és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) tartozik. 2019. május 23-án e-mailt küldtek az ügyfélszolgálatra, bejelentve a kárt. Ennek már öt hónapja, de a fa még mindig ott van a kerítésen.
Magyarország alaptörvénye kimondja, mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok észszerű határidőn belül intézzék. Általános szabályként 60 nap áll a hatóság rendelkezésére, hogy döntésig eljuttassa az ügyet. Állítólag az ügyintézési határidőt túllépő hatóságot keményen szankcionálja a törvény.
Ez az elmélet, a valóság kicsit más. Bár a károsult a levelében egyértelműen leírta, hogy az állami területet benőtte a bozót, így a bedőlt fa csak a telkükről tekinthető meg – ezt vélhetően nem olvasták el alaposan. Kaposvárról úgy küldtek ki egy megbízottat kárfelmérés céljából, hogy a károsultnak erről nem szóltak. Ezért születhetett egy jegyzőkönyv a következő szöveggel: „A helyszíni ellenőrzés 2019. 06. 13-án megtörtént. A helyszíni szemle az ingatlan „c” alrészletének a Pellérd xxxx/1 hrsz.-ú ingatlannal találkozó közös szakaszára terjedt ki. Az ellenőr kolléga kerítésre dőlt fát nem talált.”
Miután jelezték, hogy a leírtak nem igazak, az ellenőr június 18-án visszatért, és – csodák csodájára, végre – felmérhette a kárt. Nyolc nap múlva az NFA ügyfélszolgálatáról üzenet érkezett, furfangos bikkfanyelven: „Nem tudunk konkrét időpontot megadni, a vezetői döntés meghozatala után, az árajánlatok bekérése, beérkezése és értékelése is időbe telik.”
A károsult közben megkereste a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztályát is, abban bízva, hogy mivel ők közelebb vannak (Pellérd alig kilenc kilométerre fekszik Pécstől), talán hatékonyabban tudnak segíteni. A megyeiek annyit tettek, hogy a kérelmet továbbították az NFA felügyeletét ellátó Agrárminisztériumhoz.
Miután júliusig nem történt semmi, a család beadványt írt Zambó Péter földügyekért felelős államtitkárnak, amelyre csupán egy automatikus válasz érkezett: „Szíves türelmét kérjük, míg munkatársaink beadványát megválaszolják.” A helyzet megoldását nem gyorsította, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2019. június 30. napjával megszűnt, bár általános jogutódként 2019. július 1. napjával létrehozták a Nemzeti Földügyi Központot.
Július közepén végre levél érkezett az NFA ügyfélszolgálatáról. „A vezetői döntés alapján nemcsak a kerítésre dőlt és az ingatlant veszélyeztető, kiszáradt fa eltávolítását fogja elvégeztetni az NFA, hanem a kerítéssel határos, illetve a munkálatok elvégzéséhez szükséges terület aljnövényzetének levágását is el fogjuk végezni. A faállomány felmérése már megtörtént, a vonatkozó jogszabályok szerint legalább három árajánlatot szükséges bekérnünk a munkálatok elvégzésére, jelenleg az árajánlatok bekérése van folyamatban, amelyek elbírálása után kerülhet sor szerződéskötésre, majd ezt követően van lehetőség a munkálatok elvégzésére. Központunk mindent megtesz annak érdekében, hogy az ügy mielőbb rendezésre kerüljön.”
Az azóta eltelt több mint két hónap alatt kétszer megjelent ugyan egy erdészeti csapat a károsultak udvarán, azonban csak felmérték a majdani munkát, érdemben nem csináltak semmit. Annyit elmondtak: a megrongálódott kerítés miatt a kártérítés felmérésére csak az után lesz mód, hogy a kidőlt fát elvitték.
Szeptember 19-én újra érdeklődtek, ekkor kiderült: a Mecsekerdő Zrt. nyerte el a munkát, de mivel a kérdéses terület erdősáv, ott nem vághatnak ki fát. A kidőlt fát akkor tudják elvinni, ha előtte átminősítik a területet, ám ahhoz további engedélyek beszerzése szükséges, ez további időt, legalább két hetet vesz igénybe. (Jó kérdés, hogy a ház udvarán eddig megjelent számtalan hatóság miért nem tudott erről a szabályról. Tény, hogy a bozótos átjárhatatlan, ezért utat kell vágni az eltávolítandó fához, de ezt az első pillanattól tudták.) A névtelenségbe burkolózó „illetékes osztály” önmagától soha egyetlen információt, tájékoztatást nem adott a családnak az ügy állásáról, mindig csak a noszogatásukra osztottak meg információmorzsákat.
Külön csavar a történetben, hogy a helyi önkormányzat fejben már el is döntötte a kidőlt fa sorsát: ugyan az ügy megoldásához semmivel sem járultak hozzá, de már tudják: a kitermelt fát szociális célokra fogják felhasználni.
Az idős család azt mondja, ez az egész ügy már rengeteg álmatlan éjszakájukba került. Azt látják, a hatóságot nem érdekli sem a törvényben előírt határidő, sem pedig az, hogy jelen esetben az állam által okozott kár jóvátételéről lenne szó – egyszerűen csak húzzák az időt, hátha belefáradnak.
Már majdnem elkészült az esetről a cikk, amikor a károsult arról tájékoztatott, hogy kapott egy újabb levelet, benne egy jó tanáccsal: „a kidőlt fa kapcsán lehetőség van a katasztrófavédelem kihívására, nekik van jogosultságuk erdészeti hatósági engedély nélkül is intézkedni”. Ezt májusban is mondhatták volna.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/43. számában jelent meg október 25-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/43. számban? Itt megnézheti!
