Több mint kétszerese az Európai Unió által a magyarországi korrupció miatt kiszabott büntetés összege annak, amelyről tavaly ősszel szó volt. Jávor Benedek blogjának bejegyzésében olvasható, hogy a 2018-as uniós zárszámadás adatai szerint közel 700 milliárd forintnyi uniós visszafizetési kötelezettséget írtak elő hazánk számára, vagyis jóval nagyobb összegről van szó, mint amennyivel korábban az átlagos (300 milliárd forint), vagy a legrosszabb (500 milliárd forint) forgatókönyvben számoltak.
A magyarországi korrupció mértékét jól jelzi, hogy 2018-ban 15 országban 30 operatív program esetében írtak elő visszafizetési kötelezettséget az uniós tisztségviselők, s ebből nyolc eset, vagyis több mint 25 százalék hazánkra vonatkozott. Nem is csoda, hiszen mind a 7 tematikus operatív program esetében rendszerszintű, a közbeszerzéseket érintő szabálytalanságokat tárt fel az Európai Bizottság, és olyan sok korrupt projektet találtak, hogy az egyesével, projekt alapon kiszabott büntetések helyett az összes operatív programra alkalmazott 10 százalékos átalánybüntetést javasoltak. A kormány ez ellen tilatkozhatott volna, ha bizonyítani tudta volna, hogy téves az uniós döntés, azaz szó sincs korrupcióról, de inkább elfogadta a büntetést.
A hét operatív program teljes összege 7480,2 milliárd forint, amelynek eddig 75 százalékát (5600 milliárd forint) ítélte oda és szerződött le rá a magyar kormány, ezért ez után kell fizetni a büntetést, azaz 560 milliárd forintról van szó. Ez azonban nem minden. Ezt azonban még megfejeli a különösen korrupt szerződések után kiszabott extra visszafizetési kötelezettség. A 420 milliárd forint értékű, Mészáros Lőrinc által elnyert vízközmű pályázat esetében 25 százalékos visszafizetési arányt írtak elő a már leszerződött 260 milliárd forint után, ami további 65 milliárd forintot jelent. Ezen kívül a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) esetében alkalmazott kiegészítő 10 százalékos átalánybüntetésnek a leszerződött összegtől függő 60-80 milliárdos összegét is. Ez persze csak akkor igaz, ha a még hátra lévő beruházások esetén nem találnak korrupcióra utaló jeleket az uniós ellenőrök. Ellenkező esetben tovább emelkedhet a büntetés összege.
Magyarországon van a legnagyobb veszélyben az uniós pénz | Magyar Hang
– Így összességében 700 milliárdnyi büntetés áll össze, amiből még ha le is vonjuk a pályázati önrészt, amit amúgy is magyar költségvetési vagy önkormányzati forrásból kellett volna biztosítani, a tényleges büntetés akkor is 5-600 milliárd között lehet. Ez pedig az a nagyságrend (5-6 százalék), amennyivel a kormány – a várható büntetésekre készülve – „túlfoglalta” az uniós forrásokat, amennyivel több pályázatot fogadott be, mint amennyit Brüsszel ténylegesen finanszíroz. Ez azt jelenti, a későbbi esetleges büntetések már nem csupán abban a formában jelentenek veszteséget, hogy nem kapunk a megvalósított projektekhez uniós támogatást (mint például Tiborcz István közvilágítási ámokfutásainál), és magyar költségvetési forrásból kell finanszírozni azokat, de veszélyeztetik a Magyarország rendelkezésére álló keretösszeg 100 százalékának lehívását is, azaz tényleges, elérhető EU-s források elvesztését jelentheti – olvasható a blogbejegyzésben.
Jávor Benedek bejegyzése végén arról ír, hogy Polt Péter legfőbb ügyésznek kellene a közérdeket képviselni, és eltusolás helyett felderíteni a korrupciót. – Amennyiben ez megtörtént volna, akkor nem kellene most a 2014-2020 között hazánknak járó uniós pénzek több mint öt százalékára, azaz a magyar költségvetés 2,5 százalékára rúgó gigabüntetést kifizetni – zárja sorait Jávor Benedek.
