Lyukaktól hemzseg a szakképzési törvény

Nagy felháborodást váltott ki a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteinél az a törvényjavaslat, amely átlagosan 30 százalékos béremelés fejében megszüntetné a szakképzésben dolgozók közalkalmazotti státuszát.

Az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) által október 29-án benyújtott törvényjavaslat szerint jövő júniustól átlagosan 30 százalékos béremelés várható a szakképzésben dolgozó pedagógusoknál, oktatóknál, a tanulók pedig ösztöndíjhoz juthatnak. Erre 35 milliárd forintot szán a kormány. 

– Úgy tűnik, a kormány továbbra is ugyanazt a stratégiát folytatja, mint korábban. Vagyis vérlázító módon szakmai egyeztetés nélkül készítették el és nyújtották be a törvényjavaslatot, majd a rákövetkező napon hívták egyeztetésre a szakmai szervezeteket. Ráadásul azzal, hogy egy csoportot kiemeltek a pedagógustársadalomból, ismét csak az „oszd meg, és uralkodj” elvet követik – nyilatkozta a Magyar Hangnak Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. 

Tüntetéssel és országos sztrájkkal fenyegetnek a pedagógusok | Magyar Hang

Ha a kormány a Magyar Közoktatás Napjáig - azaz november 22-ig - nem teljesíti követeléseiket, akkor a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) őszre tüntetést szervez. Ha „ez sem elég", 2020 januárjában jöhet az országos sztrájk - jelentette be Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a szervezet mai sajtótájékoztatóján. Az akciókról a PSZ előző napi kongresszusa döntött.

– Azt is mondhatnám, most ismét elhúzzák a mézesmadzagot a pedagógusok orra előtt, hogy lecsendesítsék őket, ahogy ez idén tavasszal történt, amikor a pedagógusok szolidaritási sztrájkot hirdettek a szociális ágazatban dolgozók mellett. Bódis József államtitkár akkor harminc százalékos béremelést ígért a teljes pedagógustársadalom számára, amelyből mostanáig egyetlen fillért sem láttunk. Most pedig az lehet a cél, hogy a PSZ november 22. utánra ígért tüntetését, illetve a januárra ígért sztrájkot megakadályozzák – emelte ki az alelnök.

Szerinte az is érthetetlen, hogy miért az ITM jegyez egy kifejezetten a közoktatást szabályozó törvényjavaslatot. Jól mutatja a kormány hozzáállását az oktatásügyhöz – és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) érdekérvényesítő képességének hiányát –, hogy a PSZ és az EMMI által fél év alatt közösen kidolgozott, a béremelésről és az óraszámok csökkentésétől szóló javaslatot idén tavasszal még tárgyalni sem volt hajlandó a kabinet, egyebek mellett ezért is hirdet akciókat a PSZ.

De maga törvényjavaslat is több sebből vérzik. Egyrészt a minisztérium szerint keretjogszabályról van szó, amely akár több tucat – ma még nem létező – jogszabály megszületése után lesz értelmezhető. Másrészt nem világos, hogy a közismereti tárgyakat tanító tanárok is benne vannak-e az ígért béremelési körben. Ha igen, akkor kérdéses, miként jön ki a kormányzat által emlegetett 35 milliárd forint.

Jelenleg ugyanis a szakképzésben 32 ezren dolgoznak, az éves átlagos bér 4,4 millió forint pedagógusonként, így a harminc százalék 1,32 millió forint. Ha ezt megszorozzuk 32 ezer fővel, 42,24 milliárd forintot kapunk. Vagyis valami nem stimmel a kormányzati számításban. Ha viszont nem kapnak béremelést a közismereti tárgyakat tanítók pedagógusok, akkor annak mi az oka? Vagy ha ők mégis benne vannak, akkor ki nem kap béremelést? – tette fel a kérdést.

A kormány szerint nincs hiány, mégis alig találnak óvodapedagógust a gyerekek mellé | Magyar Hang

Úgy tűnik, minél jobban próbálja ismételgetni az Orbán-kormány, miszerint nincsen országos pedagógushiány, a valóságban annál nagyobb problémával néz szembe a szakma. Abszolút hamis képet festett Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a kialakult helyzetről, amikor úgy nyilatkozott, milyen szerencse, hogy pedagógushiány van, mert így legalább van hol elhelyezkedniük a frissen végzetteknek.

Gosztonyi Gábor szerint az is nevetséges, hogy egyéni béralkuról beszél a tárca, miközben aki ismeri a jelenlegi viszonyokat, tisztában van vele, hogy ennek semmi esélye, hiszen az ilyen próbálkozások eddig is eredménytelenek voltak. Azzal pedig, hogy a közalkalmazotti státuszból a munka törvénykönyve alá kerülnek a szakképzésben dolgozó pedagógusok, elveszíthetik kollektív jogaikat, egyebek között azt, hogy létszámcsökkentés előtt egyeztetni kell a szakszervezetekkel. Ezzel együtt lehetővé válik, hogy a rabszolgatörvényt is alkalmazzák, azaz a pedagógusokra kényszeríthetik az évi 400 plusz munkaórát, amelyet azonban csak három év elteltével fizetnek ki. 

De a közalkalmazotti státusz elvesztésének más negatív hatásai is vannak. A PSZ közleménye szerint rövidebb lehet a felmentési idő, megszűnhet az áthelyezési lehetőség, a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége. A pedagógus elveszítheti a háromévenkénti soros előrelépés lehetőségét, nem kapna törvényi garanciát munkakörének tartalmára, csökkenhet a pótszabadság mértéke, megszűnhet a jubileumi jutalom, az 50 százalékos utazási kedvezmény.

Az alelnök szerint az az érvelés is hamis, hogy a merev közalkalmazotti bértábla akadályozza a béremelést, hiszen éppen a kormány merevítette meg a rendszert azzal, hogy a 2014-es minimálbért nevezte át vetítési alapnak, amely azóta is azon a szinten maradt. Ehhez kellene hozzányúlni, s máris megoldódik a probléma. 

– Azért is kételkedünk a tényleges béremelésben, mert 2014 január elseje óta a pedagógusok bérét az ígéretek ellenére egyetlen fillérrel sem emelték, s a jövő évi költségvetésben sincs egyetlen forinttal több, mint az ideiben. De a 2013-as ötven százalékos emelés sem annyi volt, hiszen a helyettesítési díjat, a túlóradíjat, a különböző pótlékokat elvették, miután megemelték az alapilletményt. A mi családunk esetében – a feleségem is pedagógus – ez azt jelentette, hogy a nagy béremelés után 40 ezer forinttal kevesebbet vittünk haza – szemléltette a valóságot az alelnök.