„Lenyeltük a békát” – Volt felháborodás Draskovicsék miatt, de nem mindenki érti, mi a gond

Nemcsak a közvélemény egy részében, hanem az ellenzéki pártok között is okozott értetlenséget, hogy a fővárosi közműcégek vezetőségeibe jócskán kerültek be a 2010 előtti időszak emblematikus arcaiból. A nyilvános viták mégis elmaradtak, beszélgetéseinkből pedig kiderült, hogy a baloldalon nem látják problémásnak az egykori Gyurcsány-korszak embereinek reaktiválását.

Draskovics Tibor, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok minisztere, Kolber István, az első Gyurcsány-kormány tárca nélküli minisztere, Gál J. Zoltán, a Gyurcsány-kormány politikai államtitkára, Lakos Imre, Újbuda egykori SZDSZ-es alpolgármestere – csak néhány név azok közül, akik frissen bekerültek a főváros közműcégeinek igazgatóságaiba vagy felügyelőbizottságaiba. Karácsony Gergely főpolgármester, illetve a pártok delegálhattak embereket, a Magyar Hang információi szerint a pártok között pusztán arról volt egyeztetés, ki hány tagot küldhet az egyes társaságokhoz. A konkrét neveket, vagyis azt, kik szerepelnek a többiek listáin, a legtöbben csak a szavazást megelőző este ismerték meg. A Fővárosi Közgyűlés pedig igent mondott rájuk.

Információink szerint a Momentum nézte leginkább rossz szemmel a neveket, de hangos tiltakozás tőlük sem hangzott el. Egyrészt azért, mert elfogadták, hogy a pártok joga megnevezni embereket, nekik is bőven kerültek be delegáltjaik az érintett társaságokba. Ráadásul hiába szerveződtek az elmúlt 30 év politikai elitjének leváltására, azzal, hogy a választásra összefogtak a baloldallal, ezeket a kockázatokat vállalták. (Igaz, Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a Válasz Online-nak úgy fogalmazott: „Szövetségeseink soraiban vannak nyugdíjazandó elemek. Ezeket nyugdíjazni kell.” Az időzítés a kérdés csupán. Czeglédy Csaba megbízását pedig ordas nagy hibának nevezte.) Lapunknak többen is azt mondták, hogy mivel „csomagban” kellett dönteniük, így „lenyelték a békát”. Annyit tudnak csak tenni most, hogy odafigyelnek rájuk a felügyelőbizottságokban és igazgatóságokban, ha pedig problémát látnak, jelzik.

Ennek garanciája szerintük az, hogy amikor a DK-s vezetésűvé vált Erzsébetváros és Újbuda polgármestere is Czeglédy Csaba ügyvédi irodáját bízta meg az önkormányzat korábbi időszakának átvilágításával, akkor is felemelték a hangjukat, és a nyilvánosság előtt tiltakoztak.

A baloldalon ugyanakkor sokkal kevésbé éreztek problémát a nevek kapcsán. Habár volt, aki elismerte, kifelé ez talán nem mutat annyira jól, illetve a DK valóban elég „bátor” volt – ők delegálták például Draskovics Tibort vagy éppen Lakos Imrét –, úgy vélik, ez nem okoz a fővárosi választókban semmiféle törést vagy elbizonytalanodást. – Attól, hogy valaki 2010 előtt pozícióban volt, nem lehet jó szakember? – tette fel a kérdést egyik forrásunk. A szakértelem kérdése több beszélgetésünk alatt is visszaköszönt, ez volt a leggyakoribb érv az adott emberek mellett. Arra hivatkoztak, hogy a most a baloldal által pozícióba kerülteknek van vezetési és irányítási tapasztalatuk, meg tudnak hozni döntéseket többmilliós vagy tízmilliós pénzek felett. Márpedig informátoraink szerint ez sokkal fontosabb, mint az, hogy valójában mit szimbolizál a névsor.

Beszélgetéseink alatt az is felmerült, hogy egy nagy közszolgáltató társaság vezetésébe nem könnyű embert találni. – Egy egyetemről éppen kieső fiatalt nem lehet odatenni, neki nincs semmilyen tapasztalata – mondta egy baloldali politikus, hozzátéve, hogy egy irányítási rutinnal rendelkező multis topmenedzser sem jöhetett szóba. Egyrészt azért, mert a versenyszférában valószínűleg sokkal jobban keres, másrészt pedig neki a főváros, nem pedig egy multicég érdekeit kell képviselnie. Vagyis szerintük kézenfekvő volt sokak reaktiválása, akár a 2010 előtti kormányok vezető pozícióiból is.

A jobbikos Bencsik János viszont Czeglédy Csaba ügyében közleményében úgy fogalmazott: Az, hogy Gyurcsány Ferenc bizalmasa, akit már 2010 előtt jogerősen elítéltek adócsalásért és magánokirat-hamisításért, újra pozícióba jut, ráadásul céges átvilágítások kapcsán, az ellenzéki együttműködés megcsúfolása. „De a szocialista panoptikum más meglepetéseket is tartogatott e hétre. Ott van a pénzügyminiszterként áfavisszatartásokkal trükköző Draskovics Tibor kinevezése a BKK igazgatósági elnökének, vagy Horn Gyula unokahúgának, az ’56-os pesti srácokat nemes egyszerűséggel lefasisztázó Havas Szófia fővárosi bizottságba ejtőernyőzése. A sort sajnos lehetne folytatni. Orbán Viktor csak egy kávét kér. A NER bukásához Magyarországon két feltételnek kell egyszerre teljesülnie. Az egyik az összes ellenzéki pártra kiterjedő közös fellépés. A másik ezen pártok belső megújulása. E két feltétel kéz a kézben jár. Így és csakis így lehet tartós sikereket elérni.”

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/46. számában jelent meg november 15-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/46. számban? Itt megnézheti!