Tüntetést szervez a Pedagógusok Szakszervezete több érdekképviselettel összefogva, miután a kormány egészen idáig nem hozott döntést a követeléseikkel kapcsolatban. A demonstráció november 30-án 12 órakor kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt, majd a tüntetők átvonulnak a Kossuth térre, ahol 14 órától folytatódik a tiltakozó megmozdulás.
Az összefogás része a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (a közszféra legnagyobb szakszervezeti konföderációja), az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, de szolidaritását fejezi ki és a tüntetésen való részvételre biztat a számos más ágazat szakszervezeteit is tömörítő Magyar Szakszervezeti Szövetség is. Kordás László, utóbbi elnöke azt mondta: a pedagógusok követelései a társadalom követeléseivel esnek egybe, a versenyképes oktatást szolgálják.
Pedagógusok Szakszervezete: Elkeserítőek a számok
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Szabó Zsuzsanna ismertette a szakszervezetek követeléseit: pedagógus-béremelés, a diákok és tanárok, illetve szakképzésben dolgozó oktatók munkaterheinek csökkentése, a pályakezdő pedagógusok támogatása, a munkafeltételek és a köznevelési intézmények állapotának javítása, illetve a kötelező hatéves kori beiskolázásról szóló szabályozás haladéktalan visszavonása. Valamint kérték az államfőt, ne írja alá az új szakképzési törvényt.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a sajtótájékoztató napján, a magyar közoktatás napjára közleményt adott ki. Azt emelték ki, hogy 2010 óta 645 milliárd forinttal fordítanak többet oktatásra és 355 milliárddal többet pedagógusbérekre. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke erre reagált: azt mondta, a közlemény tartalmát nem szeretné megkérdőjelezni, csak más megvilágításba helyezné azt. 2008-ban a GDP 5,5 százalékát fordították közoktatásra, ma 5,1 százalékát. A béremelés kapcsán elismerte: 47 százalékos béremelést kaptak a pedagógusok, de a nemzetgazdasági átlagtól soha nem voltak olyan messze a pedagógusbérek, mint napjainkban. 27 százalékkal emelkedett 2014 óta a pedagógusok bére, a garantált bérminimum ugyanebben az időszakban 72 százalékkal.
– Ma ott tartunk, hogy egy pályakezdő pedagógusnak a bérét ki kell egészíteni, hogy a garantált bérminimumot elérje, miközben a román pedagógusok átlagkeresete 30 ezer forinttal több. A fejlesztések kapcsán pedig azt fejtette ki, hogy 2009-ben a költségvetési kiadásokban a beruházásokra fordított összeg 5,5, a 2018-as zárszámadásban 5,1 százalék – ezen belül az oktatási fejlesztésekre fordított tétel a szakszervezeti vezető szerint nevetségesen csekély.
Egyeztetne a miniszter az iskolakötelezettségről
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtótájékoztató előtt pár perccel küldött levélben jelezte: jövő héten egyeztetne a Pedagógusok Szakszervezetével a tankötelezettségi korhatárt érintő jogszabály-módosításokról, amelyekkel kapcsolatban a levél szerint számos észrevétel érkezett. Szabó Zsuzsanna elmondása szerint a módosítás elfogadása előtt egyébként nem volt párbeszéd.
A módosítások egyébként már hatályban vannak: a 2020 szeptember 1-ig hatodik életévüket betöltő gyerekek szülei már csak az Oktatási Hivatalnál kérvényezhetik, hogy gyermekük még egy évet óvodában maradhasson. Erről korábban az óvoda és a szülő közösen dönthetett, csak akkor fordultak a Pedagógiai Szakszolgálathoz, ha nem sikerült megegyezniük. A PSZ elnöke szerint az ilyen döntéseket azoknak kell meghozni, akik a legközelebb állnak a gyermekhez és a legjobban ismerik őt. Az, hogy távol kerül a gyermektől döntési szint, és a döntéshozó csak papírról ismeri a gyermeket, nem jelent biztonságot, és ez a gyermek egész életútját meghatározhatja. A módosítás felülvizsgálata azonban csak az egyik követelése volt a szakszervezeteknek, ezért Szabó Zsuzsanna időhúzásnak minősítette a tárgyalási ajánlatot.
Átlagban 56 órát dolgoznak hetente a pedagógusok
A Pedagógusok Szakszervezete ősszel felmérést készített, hogy valós képet kapjon a pedagógusok munkaterheiről. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke és Fazekas Elek szociológus, doktori hallgató ismertette a felmérés eredményét.
A 47 kérdésből álló kérdőívet elektronikusan töltötték ki a pedagógusok, 4281 érvényes válasz érkezett, a felmérés nem reprezentatív, de később még súlyozzák majd az eredményeket. Az eredmények szerint a tanárok átlagosan 25 órát oktatnak egy héten, és átlagosan heti 56 órát dolgoznak, 90 százalékuk többet dolgozik, mint heti 40 óra. A községekben dolgozók nagyobb arányban végeznek túlmunkát. Heti 60 óránál többet dolgozik a nyugdíjból visszatérők és a megbízási szerződéssel dolgozók 69 százaléka is. A kitöltők 77 százaléka nyilatkozta, hogy alacsonyabb terhelés mellett sokkal jobban tudna dolgozni. A válaszadók több mint fele azt is elárulta, hogy az elmúlt évben úgy látogatott orvoshoz, hogy az egészségügyi probléma munkahelyi tevékenységének is köszönhető.
2008-ban egy hasonló felmérésen 42 órás heti munkaidő jött ki, az OECD 2018-as TALIS-vizsgálatában 39,1. Ezek a kutatások viszont csak egy hetet vizsgáltak – hívta fel a figyelmet Totyik. Szerinte az, hogy a mostani vizsgálaton ennél magasabb szám jött ki, abból is adódhat, hogy az év közbeni plusz munkaterhelés egyetlen hét adataiban nem jelent meg. A tanítással lekötött időben drasztikus emelkedés van, a 22 óra tanítás felment 25-re. A túlmunkába már nem számít be sok olyan feladat, amit 2008-ban még elismertek, mint az ebédeltetés vagy a gyermekfelügyelet, ami megnehezíti a számításokat. Felhívta a figyelmet arra is: Magyarországon a pedagógusoknak a szociális szféra számos feladatát is át kell vállalniuk: ilyen a gyermekfelügyelet, az ebédeltetés, az úszásoktatás vagy az orvoshoz kísérés, ami a nemzetközi összehasonlításokban nem jelennek meg, mert más országokban ezeket nem a pedagógusok látják el.
