A 2000 óta tapasztalható javulás ellenére Magyarország egészségi állapot mutatói még mindig elmaradnak a legtöbb uniós országétól, ami egyfelől az egészségtelen életmódra, másfelől az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságára vezethető vissza – olvasható az Európai Bizottság Magyarországról szóló, 2019. évi Egészségügyi országprofiljában. A jelentés szerint a dohányzás szintje, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás és az elhízás a legmagasabb értékek között van az EU-ban, amely hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségekkel és a rákkal összefüggő halálozás magas arányához. Az egészségügyi ellátásra fordított közkiadások jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól, és sok magyarnak közvetlenül kell finanszíroznia az ellátását, ami aláássa a méltányosságot. Az egészségügyi rendszer továbbra is túlzottan kórházközpontú, és nem fordítanak elegendő figyelmet az alapellátásra és megelőzésre. További reformokra és beruházásokra van szükség, hogy csökkentsék az EU többi részéhez viszonyított teljesítménybeli hátrányt.
Sokan halnak meg,
akiknek nem kellene
Magyarországon százezer lakosra vetítve 325-en halnak meg azért, mert nem megfelelő a hazai betegségmegelőző, azaz prevenciós rendszer. Ennél az Európai Unióban csak két országban rosszabb a halálozási arány. Annak a listának is a vége felé található hazánk, amely azt mutatja, hányan halnak meg azért, mert nem jutottak megfelelő egészségügyi kezeléshez. Nálunk ez 176 lakost jelent százezer főre vetítve, s ennél csak négy uniós országban rosszabb a mutató értéke.
A V4-ek között sem dobogós a magyar egészségügy | Magyar Hang
Szinte minden, az egészségügyet leíró mutatót tekintve az utolsó helyet foglalja el Magyarország visegrádi négyek (V4) mezőnyében - írja a Népszava. A lap egy olyan több mint 50 oldalas kiadványra hivatkozik, amely az OECD, az Eurostat és a KSH statisztikáira támaszkodva értékeli az elmúlt 15-20 évben zajló változásokat.
Alacsony a várható élettartam
A várható
élettartam Magyarországon alacsonyabb, mint a legtöbb uniós
szomszédjánál, a nemek és a társadalmi-gazdasági csoportok
közötti eltérések pedig jelentősek. 2017-ben a születéskor
várható élettartam 76 év volt, ami négyéves emelkedést jelent
a 2000-ben mérthez képest, de még mindig közel öt évvel elmarad
az uniós átlagtól (80,9 év). Az iskolázottság szerint nagy
eltérések mutatkoznak a várható élettartamban: a legalacsonyabb
iskolai végzettséggel rendelkező férfiak átlagban 12 évvel
rövidebb ideig élnek, mint a legképzettebbek, míg e szakadék
több mint 6 év a nők esetében.
Sok a dohányos és az elhízott
Az életmóddal
összefüggő kockázati tényezők felelnek a halálozások feléért
Magyarországon. Négy felnőttből több mint egy dohányzott napi
szinten 2014-ben – ez a harmadik legmagasabb arány az EU-ban. A
felnőttkori elhízás is a legmagasabbak között van az EU
egészéhez viszonyítva: 2017-ben öt felnőttből egy volt
elhízott, ez az arány pedig folyamatosan növekedett az elmúlt
évtizedben. A túlsúly és az elhízás a gyermekek körében is
növekvő probléma, amely majdnem minden ötödik 15 évest érintett
2013–2014-ben.
Tovább nőtt a kórházak görgetett adóssága | Magyar Hang
Az eddigieknél is nagyobb mértékben nőtt a kórházak adóssága. Október végére már 64 milliárd forinttal tartoznak a beszállítóknak az intézmények, az adósság több mint kétharmadának már több mint két hónapja lejárt a fizetési határideje - számolt be a Napi.hu, amely úgy tudja, hogy a csődtől fenyegetett beszállítók elkeseredésükben Orbán Viktor kormányfőhöz fordultak.
Keveset költünk az egészségügyre
Magyarország mind abszolút értékben, mind a GDP százalékában kifejezve jóval kevesebbet költ az egészségügyre, mint az uniós átlag. Ráadásul az egészségügyi kiadásoknak alig több mint kétharmadát finanszírozza az állam, így a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulások szintje az uniós átlag duplája. Összességében az egészségügyi rendszer túlzott mértékben támaszkodik a kórházi ellátásra, az alapellátás felszereltsége pedig elégtelen ahhoz, hogy komolyabb szerepet játsszon.
