Simán átment a parlamenten a színházi törvény

Simán átment a parlamenten a színházi törvény

A DK, az MSZP és Párbeszéd képviselői (b-j) a kulturális törvénycsomag szavazása közben tiltakozásul felállnak és fekete maszkot tartanak az arcuk elé az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 11-én. (Fotó: MTI / Bruzák Noémi)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A várakozásoknak és a parlamenti erőviszonyoknak megfelelően 115 kormánypárti szavazattal simán átment a kulturális törvénycsomag az Országgyűlés mai ülésén.

A korábban megszellőztetett tervekhez képest jelentősen módosult változat került a honatyák elé, talán a hétfőre meghirdetett, végül többezres tüntetés hatására, bár ez utóbbit kormányoldalon tagadták. Végül is nem történik meg a Nemzeti Kulturális Alap kiüresítése, és a független színházak állami támogatásának megvonása sem. Kikerült az is a korábbi elképzelésekből, hogy Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője nevezné ki a színházak vezetőit. De azért így is vannak a színházak számára aggályos pontok a törvényben.

„Megvédjük a színházainkat, megvédjük a szabadságunkat" | Magyar Hang

A jogszabály szerint amennyiben a jövőben az önkormányzat egyedül nem tudja biztosítani a színház működéséhez szükséges forrásokat, akkor kérelemmel kell fordulni a kormányhoz, s majd a kabinet dönt arról, hogy segít-e az önkormányzatnak. Ha sikerül megegyezni, akkor megállapodást kötnek, amelyben részletesen szerepel az önkormányzati és a kormányzati támogatás összege, az intézmény működésének szabályai, illetve a vezető kinevezésének módja.

Bár az eredeti javaslatban még szerepelt a Nemzeti Kulturális Alap megújulása, erről már nincs szó a törvényben. Létrejön viszont a Nemzeti Kulturális Tanács, amely javaslatot tesz majd a kormány kulturális stratégiájára.

A szerdai parlamenti döntések értelmében változások lesznek a társadalombiztosítási rendszerben is. Egyrészt, háromhavi tartozás után – ez jelenleg 22 500 forint – törlik a nem fizetők TAJ-számát. Ez azt jelenti, hogy nem lesz ingyen az orvosi ellátás a jövőben azoknak, akik nem fizetik rendszeresen az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Emellett a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék 2020. július 1-jétől összeolvad a társadalombiztosítási járulékba, amelynek mértéke megegyezik ennek a négy járuléknak az összegével, tehát 18,5 százalék.