„Elkezdtünk csúszni Tusványosról Tusványosra”

A felelős, jobboldali értelmiség otthagyta a Fideszt, és ugyan a senki földjén, de mégis nagy szellemi szabadságban éli életét – írta még nyáron lapunk hasábjain Gulyás Balázs publicista, utalva maga mellett olyan más közszereplőkre is, akik az Eötvös Csoport, esetleg a Felelős Értelmiség közösség körül csoportosulnak. Olykor nagyon máshonnan jött figurák vannak itt, akik korábban még akár miniszteri pozíciót is viselhettek valamelyik Orbán-kormányban, esetleg részt vettek a Jobbik alapításában, vagy újonnan kezdtek politikával foglalkozni. A Fideszen kívüli jobboldaliak esetleges pártalakítása, politikai szerepvállalása régi téma már, megjelent a 2010-es évek elején is, azóta viszont változtak a dolgok annyiban, hogy ki betagozódott inkább a Fideszbe, más csak utóbb fordult nyíltan szembe vele, míg a Jobbik mérséklődése szintén új helyzetet teremtett.

Gulyás Balázs említett, később több folytatást kapó cikke adta az alapját a péntek esti Magyar Hang-rendezvénynek, ami a Fortuna hajón kapott helyet, és ahol több fontos konzervatív közéleti szereplő tartott előadást, míg a moderátor lapunk alkalmi szerzője, Lukácsi Katalin volt. A hallgatóság soraiba lapunk előfizetőit hívtuk. Felszólalt Király Miklós jogászprofesszor mellett a Jobbik EP-képviselője, Gyöngyösi Márton, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt elnöke, Pálinkás József. Utóbbi alig másfél hónapja beszélt arról a Válasz Online-nak adott interjújában: nem zárkózik el a politikai szerepvállalástól, és szükség lenne szerinte egy szabadelvű-konzervatív pártra. Pálinkás a Felelős Értelmiséget indította útjára, míg Márki-Zay a településvezetés mellett az országos politikának is aktív alakítója, ahogy a jobbikos Gyöngyösi Márton is.

– Az volt az előfeltevésem, hogy a Fidesz elvesztette polgári jellegét, a keresztény, konzervatív és polgári jelzők már csak szépségtapaszként vannak jelen – nyitott Gulyás Balázs, aki szerint a mostani kormány politikáját inkább meghatározza az erőforrások magánzsebekben történő felhalmozása. Ezek a magánzsebek persze többnyire a miniszterelnök ruháján találhatók – folytatta. Az egyik legtragikusabb fordulatnak azt látja, hogy a Fidesz az euroatlanti integrációt lecserélte az Oroszországhoz való közeledésre, „Mansfeld Péter és Nagy Imre országa az oroszok ügynöke lett az euroatlanti szövetségen belül”. Gulyás most azokat látja a fő kérdésnek, hogy „ki viszi át a konzervatív gondolatot fogában tartva a túlsó partra”, mi a helyzet a változó Jobbikkal, illetve meg tudja-e szólítani a baloldal a polgári Magyarország árváit.

Az este hangsúlyos témái voltak, hogy milyen szövetségi rendszeren belül lesz érdemes nekifutni a 2022-es választásnak, illetve hogy a jobboldalon belül szükség van-e új pártra, esetleg a Jobbik erősödésére lehet számítani. Egy hozzászóló ugyan a végén felvetette, hogy a párt jelentősége csökkent, de Gyöngyösi nem értett egyet, szerinte a „belülről érkező” bomlasztási kísérlet és az ÁSZ-bírságok után egyáltalán nem volt könnyű túlélniük sem.

Emellett nagyrészt elméleti kérdések, a polgári Magyarország helyzete körül is folyt a disputa, bár a rendezvény végén hozzászóló Stumpf András újságíró, a Válasz Online munkatársa megjegyezte: mindez fontos lehet egy szűkebb értelmiségi rétegnek, de a választást nem döntheti el.

Gyöngyösi maga provokatívabb nyitánnyal élt, amikor arról beszélt: szerinte az sem biztos, hogy polgári Magyarország létezik egyáltalán. „A rendezvény címe feltételezi, hogy megvan, csak nem tudjuk, merre tart. Valójában viszont mindig csírájában elfojtották a kialakulásának lehetőségét” – mondta. Pedig ebben a három évtizedes békeidőszakban szerinte fel lehetett volna építeni, de mindig felülről próbálkoztak ezzel korábban, és később Orbán Viktor is ugyanígy tett. A Jobbik politikusának tézise, hogy kizárólag alulról induló, organikus folyamat eredményeként jöhet ez létre.

Király Miklós arról beszélt, hogy korábban a Fidesznél jelen volt a gondolat, és olyanok beszéltek és írtak még a polgári Magyarországról, akik később a Fidesz-kormányzás prominensei lettek. De mi történt útközben? – A Fidesz arra jutott, hogy a polgári Magyarország nem elégséges egy sikeres választási stratégiához. Ez a helyzetértékelés szerintem nem volt helyes – tette hozzá. Úgy folytatva, hogy „elkezdtünk csúszkálni Tusványosról Tusványosra, és mindig aggódva figyeltem, most épp milyen ideológia mentén kell majd működni”.

Szerinte jelenleg olyan focimeccsen akar játszani a kormánypárt, ahol a bírót és a partjelzőt is ő adja, sőt, a másik csapat néhány játékosát is, az első gól után változtatnak a játékszabályon. Az elmúlt kilenc év miatt gyengébbnek tartja a polgári Magyarország esélyeit, mint amilyenek 2010-ben voltak, de azt fontosnak látja, hogy a közép és különösen a jobbközép megüresedett, a Fidesz maga húzódott onnan vissza. „Itt van Rodosz, itt kell ugrani” – idézte az antik szállóigét, azt viszont nem ígérte, hogy ő maga is ugrani fog. „De majd kommentálom az eseményeket” – viccelődött, felhozva ezzel a kormánypártokból kiábrándult jobboldal másik fontos kérdését, hogy kell-e politikusi szerepet vállalniuk olyanoknak, akik ilyet eddig sem tettek, vagy már régen kikerültek belőle.

Pálinkás mellett említhetjük a később felszólaló egykori külügyminisztert, Jeszenszky Gézát, de olyanokat is, mint (a szintén jelen lévő) Bod Péter Ákos vagy Beer Miklós, akik inkább az értelmiségi bázist adják, és nem feltétlenül érdemes tőlük és sok más társuktól elvárni, hogy mostantól induljanak el a választásokon.

Márki-Zay Péter pozitívabbnak nevezte az álláspontját, szerinte a polgári Magyarország épült 1998-tól, csak aztán a Fidesz elfordult ettől, annak ellenére, hogy mégsem sokan akarnának kipcsakok lenni, Putyinhoz és Erdoganhoz hasonló vezetőket támogatni. Szabad, demokratikus, nyugatos jogállam szükséges, ami nem feltétlenül jobboldali, de polgári, tehát több és más annál.

Márki-Zay annak fontosságát hangsúlyozta, hogy teljes körű összefogás szükséges, egy közös lista, egy miniszterelnök-jelölt 2022-ben. Gyurcsány Ferenccel ugyan kutya nehéz nyerni, de nélküle lehetetlen – fejtegette. Ehhez fűzte hozzá később Szerető Szabolcs, lapunk főmunkatársa, hogy le lehet váltani Orbán Viktort Dobrev Klárára, csak minek, ami nagy tapsot is kapott a közönségtől.

A hódmezővásárhelyi polgármester szerint viszont nem Dobrevnek kell az élen állnia, és a DK-sok is beláthatják, ha fontos nekik a kormányváltás, hogy Dobrev és a DK vezetésével nem váltható le a Fidesz-KDNP. „Puzsér Róbertnek majdnem mindenben igaza volt, abban viszont tragikusan nem, hogy a kormányváltás előtt az ellenzéket kell leváltani” – mondta Márki-Zay. Szerinte épp fordított kell legyen a sorrend. Továbbá vannak aggasztó jelek, mint Kispest, esetleg a fővárosba visszaszivárgó, levitézlett szereplők, akikkel persze szintén foglalkozni kell. De látnivaló az is, hogy míg a fideszes korrupciót a fideszes sajtó lesöpri az asztalról, addig Kispestre a független média nagyon is rápörgött, helyesen – értékelt. Márki-Zay továbbá hozzátette azt is, hogy szerinte 2022-től szakértői kormányzás szükséges, és vissza kell állítani a demokráciát és jogállamot a majdani parlamentnek.

Pálinkás József is abbeli véleményének adott hangot, hogy érdemes polgári politikai mozgalomban, pártban gondolkodni, aminek szerinte világos identitás mentén szükséges szerveződnie. Egyértelművé kell tenni, hogy a politika nem lehet üzlet, mert mostanra sajnos sokan azzá tették, helytelenül. Legyünk azok, akiknek mondjuk magunkat, és ha polgári Magyarországot akarunk, viselkedjünk is polgári módra – intett. A korábbi fideszes oktatási miniszter szerint ma egy mindent kisajátító állampárt uralkodik, ami többsége birtokában képtelen a párbeszédre, de már sajnos a racionális döntések meghozatalára is. Az állampárti többséget meg kell törni – hangsúlyozta a volt MTA-elnök.

A Válasz Online egyik alapítója, Stumpf András azzal érvelt Gyöngyösivel szemben, hogy a polgári oldal platformjai mégis működnek, 12 ezren veszik a Magyar Hangot, a Válasz Online-ra is sokan előfizetnek, tehát nem érdemes temetni a polgári Magyarországot. Számára a polgári gondolatot az jelenti, hogy mindenki a saját teljesítménye alapján juthasson előre. Egy régi fideszes szlogent átvenni és átfazonírozni mostani jelszóvá viszont szerinte lehetetlen, és keveseket szólíthat meg. Nem véletlen, hogy a Fidesz is más üzenetekkel kezdett operálni, mert rájött erre, ami persze nem jelenti, hogy a polgári gondolatot el kellene vetni.

Gyöngyösi egyébként válaszában nem tagadta, hogy a polgárság létezik, viszont a folyamat szerinte nem teljesedhetett ki. Mint mondta, ő például nem jár színházba, inkább operába vagy balettre, de egy polgári országban a színházakkal szemben ezt nem lehetett volna megtenni, ahogy korábban például az MTA-val sem. Egy ilyen támadásba máshol a kormány belebukna – mondta. Márki-Zay pedig azokra a kritikákra, hogy a teljes körű, egy listás összefogás mennyire lehetséges, azt válaszolta: a Fidesz úgyis bele fogja kényszeríteni őket ebbe, és meg kell érteni, hogy most nem lehet kihagyni az együttműködésből olyan jelentősebb szereplőket, mint amilyen a Demokratikus Koalíció is.