„Nincs szükség putyini propagandára, mert az orbáni sokkal hatékonyabb” – mondták hazánkról

Fél éve, amikor az EU soros elnökségét átvette a finn kormány, a finn miniszterelnök megígérte, hogy jogállamiság ügyében nem alkusznak és felpörgetik a Magyarországgal szembeni 7-es cikk szerinti eljárás folytatását a tagállamok szintjén. Noha az akkor nyilatkozó finn kormányfő már nincs a hivatalában, az eljárás valóban tovább lépett – de őszintén szólva még mindig nem tart sehol. Az elnökség utolsó napjaiban a finn európaügyi miniszter, Tytt Tuppurainen adott egy áttekintést az Európai Parlament szakbizottságában arról, hogy mit tettek eddig, majd az EP-képviselők is elmondták a véleményüket.

Tytti Tuppurainen elöljáróban leszögezte, hogy értelmesebbé és erőteljesebbé szeretnék tenni a jogállamisági párbeszédet. Novemberben a 28-ból 26 tagállam támogatta a rendszeres jogállamisági párbeszédek működtetését, a hatékonyabb problémamegelőzés érdekében – ez egy új jogintézmény lesz, ha majd elfogadják. A miniszter nem említett országokat, de más nyilatkozatokból tudjuk, hogy a lengyel és a magyar kormány szerint nincs szükség semmiféle jogállamisági mechanizmusra.

Magyarország kapcsán szeptemberben volt egy általános meghallgatás a tagállamokat tömörítő Tanácsban, majd december elején egy speciális vita, ezúttal három témára összepontosítva: a szólásszabadság, a igazságszolgáltatás szabadsága és az akadémiai szabadság került terítékre. A miniszter szerint „konstruktív és őszinte volt” a napirendi pont tárgyalása, bár kifejezetten kellemetlenül érintette, hogy Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő mindenféle eljárási szabályt felrúgva twittelt a zárt ülésről. Ebből aztán komoly vita kerekedett, aminek még mindig nincs vége.

Az EP-képviselők közül Gwendoline Delbos-Corfield, a Magyarország-jelentés felelőse arról beszélt, hogy a tavaly szeptemberben elfogadott Sargentini-jelentés óta sok minden romlott Magyarországon, az előbb említetteken túl már a kultúra is terítékre került. A képviselő szerint a kormány minden téren megpróbálja korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát. Roberta Metsola, néppárti képviselő pedig kijelentette, a jogállamiságnak mindenhol érvényesülnie kell. Hozzátette, hogy az európai állampolgárok elvárásait tiszteletben kell tartani, ezért kell egy mindenkire egyformán érvényes ellenőrző mechanizmus.

Ramona Strugariu román liberális képviselő azt mondta, hogy a hetes cikk soha nem fog egyetlen kormányra sem hatást gyakorolni, ennél erősebb, világosabb mechanizmusra van szükség. Megosztotta magyarországi élményeit is: szerinte haldoklik a médiaszabadság Magyarországon, amit erről hallott egy budapesti konferencián, az hátborzongató volt. – A közmédia teljesen a kormányzati ellenőrzés alatt áll, nincs szükség putyini propagandára, mert az orbáni sokkal hatékonyabb – mondta Strugariu. Egy lengyel képviselő, a kormánypárti Jadwiga Wisniewska szerint azonban Magyarországon demokratikus kormány működik, amelyik a saját állampolgárai érdekeit veszi figyelembe.

Voltak magyar hozzászólók is. A fideszes Hidvéghi Balázs úgy érezte magát, mintha baloldali inkvizítorok között lenne. Úgy vélte, politikailag előítéletes és értelmetlen ez a támadás, ami közben boszorkányüldözéssé változott. Hidvéghi szerint a magyar kormány többször tisztázta már magát, ez egy egyszerű politikai támadás a magyar migrációs politika és a keresztény-konzervatív megközelítés miatt. A momentumos Donáth Anna emlékeztetett arra, hogy a hetes cikkes eljárás egy hosszú lista alapján indult, azonban az eltelt időszak csak bátorította Orbánt. Dobrev Klára (Demokratikus Koalíció) csatlakozott ehhez, szerinte az önkormányzati választások után újabb szabad intézményeket támadott meg az Orbán-kormány. Örömmel nyugtázta azonban, hogy már az Európai Néppárt is egyre többet hangoztatja, hogy a jogállamiság védelme a keresztény-konzervatív értékrend része.

Ami a jövőt illeti, Didier Reynders az igazságügyért felelős uniós biztos kijelentette: a Magyarországgal szembeni eljárást folytatni kell és új jogállamisági ellenőrzési szabályokat is kell alkotni. Tytti Tuppurainen pedig emlékeztetett arra, hogy a következő hét éves költségvetés tervezetében szerepel, ha a jogállamiság sérül egy országban, és ez veszélyezteti az uniós költségvetést, akkor a pénzügyi eszközök befagyaszthatók.