Átvilágította a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) 2015 és 2017 közötti időszakát az Állami Számvevőszék és nyilvánosságra is hozták, mi mindent találtak. A tájékoztatás szerint a múzeum belső kontrollrendszere, pénzügyi- és vagyongazdálkodása nem biztosította a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és a nemzeti vagyon védelmét, a korrupciós kockázatokkal szembeni védelmet nem alakították ki.
Az ÁSZ összefoglalója emlékeztet, hogy az 1954-ben alapított budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum – amelynek irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) – fő tevékenysége az örökségvédelem és a múzeumi feladatok ellátása. Mérleg szerinti vagyona 2015-ben több mint 2,4 milliárd, míg 2017-ben több mint 2,8 milliárd forint volt, átlagos statisztikai állományi létszáma pedig a 2015. évi 123 főről 2017-re 189 főre emelkedett.
Az ellenőrzés megállapította, hogy a múzeum pénzügyi gazdálkodása nem volt szabályszerű, mivel a bevételi és a kiadási előirányzatok felhasználása során nem tartotta be a jogszabályi előírásokat. A gazdálkodási jogkörgyakorlás sem volt szabályszerű, így nem volt biztosított, hogy a közpénzek felhasználása a közfeladat ellátása érdekében történjen. A múzeum a vagyonhasznosításból származó bevételek kezelésekor, valamint a kiadási előirányzatok felhasználása során nem tartotta be az átlátható szervezetekkel való szerződéskötésre vonatkozó jogszabályi előírásokat. A múzeum az éves költségvetési maradvány megállapítása tekintetében nem a jogszabályi előírások szerint járt el.
Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója | Magyar Hang
A korábban ideiglenesen kinevezett Demeter Szilárd marad a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-t. Az író decemberben került a PIM élére, az Emmi közlése szerint pedig január 16-ai határidővel hirdetett pályázatot a pozícióra.
Mindezeken túl az ÁSZ szerint a vagyongazdálkodás sem volt szabályszerű, nem volt biztosított az állami vagyon védelme, mert a mérleg alátámasztására nem készült a jogszabályi előírások szerinti leltár. A könyvvezetés, a kötelezettségvállalás-nyilvántartás, a maradványmegállapítás és a vagyongazdálkodás területén feltárt szabálytalanságok miatt a múzeum beszámolója nem mutatott valós és megbízható képet a pénzügyi és vagyoni helyzetéről.
A számos elmarasztaló megállapítás mellett szerencsére azért dicséretre is futotta az ÁSZ energiájából, hiszen ahogy a közlemény fogalmaz: „az irányító szervi feladatellátás az Emmi részéről szabályszerű volt”.
Az ellenőrzés megállapításai alapján az ÁSZ javaslatot fogalmazott meg, melyekre a múzeum főigazgatójának 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
„Habony Árpád soha nem drogozott" | Magyar Hang
Nem Szakács Árpád álma valósult meg azzal, hogy Prőhle Gergely helyett Demeter Szilárd került a Petőfi Irodalmi Múzeum élére. Az erdélyi író-filozófus nem kívánja kizárni a PIM-ből azokat, akik kritikusak a kormánnyal szemben. - Csokonai Vitéz Mihály hőse, a méla Tempefői költészetből szeretne megélni, de aztán rá kell jönnie, hogy bolond, aki poétává lesz Magyarországon.
A vizsgált időszakban két főigazgató vezette az intézményt. 2016-ig E. Csorba Csilla, aki mandátuma lejárta után megbízott főigazgatóként állt a PIM élén Prőhle Gergely 2017. január 1-i kinevezéséig. Az egykori diplomata 2018. november 1-ig tarthatta meg pozícióját, akkor – a kormányközeli médiumok heves támadásai után – menesztették, utódja Demeter Szilárd lett.
A korábban Tőkés László püspök titkáraként, majd a Századvég Alapítvány elemzőjeként is dolgozó Demetert idén január végén véglegesítették a PIM főigazgatójaként. Nyilvánosságra került pályázatában hangsúlyozta: „Amennyiben a PIM-re a magyar irodalom házaként tekintünk – volt már; miért ne lehetne újra az? –, akkor intézményvezetőként a követhető irány: otthonosabbá tenni a magyar világot. Ha létezik »kultúrharc«, akkor csakis ez lehet a legitim célja”. Legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy „megerősítsük a saját identitásunkat”. Ebben pedig bármilyen eszközt megengedett: a PIM „legyen az irodalmi közbeszéd alakítója. Ha úgy tetszik: politizáljon”.
Az új főigazgató irányítása alatt a PIM egyre szélesebb területekre terjesztette ki a befolyását. Egy májusban nyilvánosságra került előterjesztés szerint a kormány irodalmi erőközponttá tenné a múzeumot, amely a kultúrharc legfontosabb bázisa lehet, ehhez az anyagi forrást is biztosítja az állam, hiszen a 2019-es 2,9 milliárdos támogatás jövőre 6,1-re emelkedik. Júniusban a múzeum tulajdonába került a Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza. Júliusban pedig a média területén dolgozók továbbképzéséért felelős, eddig az Emmi keretein belül működő Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft-t vette át a PIM. Itt képzik majd – Demeter saját szavaival – az „ alanyt és állítmányt egyeztetni tudó újságírókat”.
A december 11-én elfogadott új kulturális törvény első változata tovább erősítette volna Demeter Szilárd szerepét, aki a Magyar Nemzeti Kultúrközpont (MNK) nevű szervezet élén a teljes ellenőrzést gyakorolhatott volna a könyves piac felett, és hatással lett volna a kulturális élet egészére. A tiltakozások és tüntetések hatására a törvényen több ponton finomítottak, így az MNK végül nem valósult meg.
