HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Százezrekbe k...

Százezrekbe kerülhet a tiszta víz

Kérjük, támogassa a Magyar Hangot...

és a szabad sajtó megmaradását! Olvasóink segítségére is szükségünk van, hogy még több riportot és tényfeltáró cikket közölhessünk. Részletek ITT.

HIRDETÉS

Vajon mit szólnánk, ha gyermekünk olyan iskolába járna, ahol a csapvízben az ólomtartalom csaknem kilencszerese a megengedettnek? Egy budapesti hatodik kerületi intézmény esetében ez a valóság. Az iskola mosdójában ugyanis idén augusztusban vett minta ezt mutatta.

HIRDETÉS

De a Wekerle-telepen élők sem lehetnek nyugodtak. Egy több gyermekes családban a legnagyobb gyermek idegrendszeri problémái miatt kezdtek a csapvízre gyanakodni, és kértek vizsgálatot. Kiderült, a konyhai csapból folyó vízben a megengedett érték 19-szeresét mérték, és még egy perc folyatás után is valamivel több volt az ólomtartalom a határértéknél. A vizsgálatot végző hatóság óva intette őket attól, hogy a csapvízből igyanak vagy főzzenek, helyette víztisztítóval kezelt vizet illetve ásványvizet javasolt. A Wekerle-telep amúgy is valóságos „állatorvosi ló”, ahol mértek már sokkal rosszabbat is: az egyik háztartásban egy liter, közvetlenül a csap megnyitásakor kiengedett csapvízben 320 mikrogramm ólom volt, miközben a limit – az uniós előírásoknak megfelelően – 10 mikrogramm.

A dologban az a legfurcsább, hogy szinte csak véletlenszerűen derül fény ezekre az esetekre. Az érintett gyermekintézmények és családok általában maguktól lépnek akcióba, és kérnek vizsgálatot az akkreditált laboratóriumokban. A magas ólomtartalmú csapvíz fogyasztása különösen a gyerekeknél okozhat súlyos szellemi és fejlődésbeli károsodást. A lakosság 2018 óta jelentkezhet a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) „nyitott laboratórium” programjába is, amelyet az Európai Unió pénzel. Ennek keretében, évente ezer minta erejéig, ingyen bevizsgálják a víz ólomtartalmát, de már csak 2020. március végéig.

A kormányok változnak, de az azbeszt itt marad, és lassan öl | Magyar Hang

Ha valaki még a mai napig sem hallott volna erről, az nem az ő hibája. Amíg ugyanis a magyar vízminőségről gyakran beszélnek szuperlatívuszokban az illetékesek, addig a program eddigi nyomasztó adatait nem verték nagy dobra. Legutóbb november közepén hallhattunk felőle, amikor az InfoRádiónak Bufa-Dőrr Zsuzsanna, az NNK szakértője azt nyilatkozta, hogy az intézetükbe küldött, csapnyitáskor nyert vízminták – információink szerint mintegy 3500 darabról lehet szó – 30-40 százaléka volt szennyezett, vagyis ezekben a literenkénti ólomkoncentráció meghaladta a 10 mikrogrammot. Ez éles kontrasztban áll például a Fővárosi Vízművek honlapján elérhető adattal, miszerint a társaságuk által szolgáltatott víz ólomkoncentrációja jóval határértéken aluli, a budapesti átlagérték mindössze 1,5 mikrogramm literenként. Szakértők is rendszeresen kommunikálják, hogy a magyar ivóvíz megfelelősége 99-100 százalékos, igyunk csak nyugodtan csapvizet.

HIRDETÉS

 – Az ellentmondás oka az, hogy a szakértők ilyenkor általában nem arról a vízről beszélnek, ami közvetlenül a csapból folyik, amit valójában megiszunk, hanem arról, amit a közműszolgáltatónál vagy a rendszeren belül valahol távolabb vizsgálnak – mondta lapunknak Azari Katalin vegyészmérnök. A budapesti rögzített mintavételi pontokon is minden bizonnyal tényleg jó a víz, nem tapasztalható kiugró ólomkoncentráció, hiszen a Fővárosi Vízművek évtizedek óta folyamatosan cseréli le a hálózatában található ólomvezetékeket.

Lapunk kérdésére ezt a társaság is megerősítette: az általuk üzemeltetett több mint ötezer kilométer hosszúságú közcsőhálózaton (főnyomó-, gerinc- és elosztóvezetékek) ólomvezeték nincs, jellemzően nem is volt, de az elosztóhálózattól (közcsőtől) a fogyasztási pontig (vízmérőig) húzódó bekötővezetékek korábban valóban ólomból épültek. A Fővárosi Vízművek 1997 és 2018 között megközelítőleg 30 ezer ólombekötést váltott ki új, korszerű csövekkel, 3,5 milliárd forintot meghaladó ráfordítással. Így a jelenleg üzemeltetett 233 ezer bekötővezetékből ma már csak mintegy 3300 darab lehet a részben vagy egészben ólomból.

Ultrahanggal jelzik a növények, ha stresszhelyzetbe kerülnek | Magyar Hang

E heti tudományos lapszemlénk: Magas ólomkoncentráció „mérgezte” az ókori rómaiakat Londonban. 3D-s nyomtatással tarthatja életben gépeit az amerikai légierő. Nem a modern ember okozta a neandervölgyiek végzetét?

A fővárosi gyermekintézményekben már teljes egészében felszámolták azokat a bekötéseket, amelyek – nyilvántartásuk szerint – ólmot tartalmaztak. További intézményi besorolású fogyasztók esetében pedig mindössze 55 ólomtartalmú bekötővezeték üzemel ma még (ezek jellemzően önkormányzati ingatlanok bekötései), de a tervek szerint jövőre ezeket is lecserélik. A beruházáshoz rendelkezésre álló saját forrást uniós pályázat keretében elnyert pénz egészítheti ki, a tervek szerint 1,5 milliárd forintnyi támogatás használható fel a közcsőhálózaton az ólombekötések cseréjére.

Az igazán nagy problémát tehát ma már nem a közműszolgáltató által kezelt bekötővezetékek, hanem a házak, intézmények belső hálózatában alattomosan meglapuló, évtizedekkel ezelőtt beépített ólomvezetékek jelentik, amelyek olcsók és könnyen megmunkálhatók, ezért közkedveltek voltak. Ólomcsöveket jellemzően 1945 előtt építettek be, de esetenként az 1945 és 1975 közötti épületekben is előfordulhatnak. Miután Budapest szinte teljes belvárosi lakossága 1945 előtt épült házakban él, nagy az esély arra, hogy ők egészségre ártalmas, magas ólomtartalmú vizet isznak. De az országban más nagyvárosokban is felbukkant már a probléma, például Szegeden az ólomszennyezett csapvíz miatt két általános iskolában kellett a nyáron azonnal lecserélni a vezetéket.  

Sajnos ez ügyben nem lehet a közműszolgáltatóktól segítséget várni, mert azok csak a vízóráig felelnek a víz minőségéért, onnantól a lakástulajdonosok, a társasházak felelőssége, hogy milyen víz csorog a vezetékekben. De ami igazán döbbenetes, hogy sok esetben a ház-, vagy a lakástulajdonos sem tudhatja, van-e nála ólomvezeték, vagy sem, mert soha nem készült erről hivatalos felmérés. Létezik egy úgynevezett ólomtérkép, de ez csak az épületek korából adódó kockázatot jelöli. A Hvg.hu becslése szerint országosan akár 1,5 millió lakást érinthet a probléma.

44 milliárd ment el a hálózat fejlesztésére, mégis rákkeltő maradt a víz több településen | Magyar Hang

A víz ólomvizsgálata tízezer forint alatt elérhető, illetve most ingyen is megoldható, de ha kiderül, hogy baj van, a vezetékek cseréje százezrekbe kerülhet egy lakásban. El lehet képzelni, hogy kevés társasház vállalkozik önerőből a komplett cserére, ami a végleges megoldást jelentené. – Ha pedig csak néhány lakásban vagy részlegesen cserélik a csöveket, még rosszabbodhat is helyzet, mert ezzel megbolygatják a rendszert, és beoldódhat az az ólom is, amit a régi lerakódások (például vízkő) eddig megakadályoztak ebben. Arról nem is beszélve, hogy nem sokat ér a felújítás, ha előtte más lakások ólomvezetékein folyik át a víz – figyelmeztet a szakértő.

HIRDETÉS

Azon kívül, hogy ivás előtt folyassuk ki a vizet egy-két percig, két megoldást vázolnak a szakértők. A Magyar Víziközmű Szövetség elképzelése szerint az állam vagy az önkormányzatok is beszállhatnának és támogathatnák az érintett lakókat az összes vezeték cseréjében. Ellenzéki főpolgármester-jelöltként Karácsony Gergely is azzal kampányolt, hogy uniós és magyar kormányzati támogatással cseréljék ki a fővárosi társas- és családi házak vízhálózataiban található ólomcsöveket. Ez ügyben feltettük kérdéseinket a Fővárosi Önkormányzatnak, de nem kaptunk választ.

Miután nem lehet egyik pillanatról a másikra kicserélni az összes ólomvezetéket, átmeneti megoldásként az adott csapvíznek megfelelő víztisztítóval lehet javítani a minőségen. Kár, hogy e téren is teljes a káosz, és a kereskedők – tudatlanságból vagy tájékozatlanságból – sokszor félretájékoztatják a vevőket, akik nem rendelkeznek elegendő kémiai ismerettel. Pedig a nem megfelelő víztisztító berendezés többet árthat, mint használ. – Ezért is kellene a hatóságnak összeállítania egy hivatalos listát azokról a készülékekről, amelyek bizonyítottan és kifejezetten alkalmasak az ólom eltávolítására – véli Azari Katalin.

Úgy tudni, az NNK vizsgálja a víztisztító berendezéseket is, de ezzel, valamint a nyitott laboratóriummal kapcsolatos kérdéseinkre sem kaptunk választ lapzártánkig. A szakértő – többek között – azt javasolja: a jóváhagyott berendezések vásárlását támogassa az állam vagy az önkormányzatok, hiszen ezzel ki lehetne küszöbölni a nem megfelelő víztisztító választásából adódó esetleges vízminőségromlást.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Facsinay Kinga
Facsinay Kinga
A Magyar Hang gazdasági újságírója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

31,820lájkolóTetszik
3,050követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Sokk, lincshangulat, hergelés – Magyar Hang-ajánló

Páros Interjú Pálinkás Józseffel és Magyar Bálinttal, beszélgetés Hadházy Ákossal, valód nemzeti konzultáció. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Feszült a helyzet a török-szír konfliktusban, 22 török katona meghalt egy bombázásban

Legalább huszonkét török katona halt meg egy légitámadásban az észak-kelet szíriai Idlib város közelében csütörtök éjjel.

Ferenc pápa gyengélkedik