Nem tudom, hogy Fidesz-árva vagyok-e, de ami a szakmámban történik, az nem tölt el felhőtlen örömmel – erről beszélt az Azonnalinak adott interjújában Ablonczy Balázs. A történész értette ezt az egyetemi és akadémiai szférára is, bár szerinte az MTA még nincs szétverve. Viszont tőlük, az MTA nélküli Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetétől is mentek el fontos kollégák a bizonytalanság miatt. „Egyébként meg lehet nézni, hogy a Történettudományi Intézetnek melyek a jelenlegi zászlóshajó-projektjei: Szent Korona, magyar őstörténet, családtörténeti kutatócsoport, Trianon, Szigetvár és Mohács, kulturális ellenállás az államszocializmusban. Ha nagyon gondolkodnék, sem tudnék ennél nemzetibb tematikát kitalálni, mégis ömlött ránk a sok hülyeség az elmúlt másfél évben” – jegyezte meg Ablonczy.
A Kommentár folyóirat szerkesztőbizottságának korábbi tagja elmondta azt is: fogalma sincs, milyen egy igazi konzervatív ember. Az egykori Reakció Oli bácsija ma már lejött arról, hogy ideológiai trénere legyen bárkinek, és inkább azt a két dolgot tartja nagyon fontosnak: senki ne hallgassa fülhallgató nélkül a fociközvetítést vonaton, illetve ne dobálják el a túrórudis papírt.
A Trianon 100 történelmi kutatócsoport vezetője ismét egyértelművé tette: nem, Trianon nem jár le idén, ahogy nemzetközi szerződések nem is szoktak. Hogy miért hiszik sokan mégis így? Leginkább információhiányból, illetve hangulatot keltenek politikai számításból.
Amiatt voltak súrlódások, hogy a Trianon 100-ba be kívántak vonni történészeket a szomszédos országokból. „Azért a sajtóban meg blogokban nagyon beakadt a Trianon 100 egy-két embernek. Az Adevărul egyik bloggere jött azzal, hogy irredenta propagandát tolunk, egy másik közéleti szereplő meg azt nyilatkozta, hogy „intelligens szegregacionista bomba”, lennénk, meg a magyar kormány ügynöksége” – sorolta Ablonczy.
Azt igazi, klasszikus provokációnak tartja, hogy Románia be akarja vezetni a Trianon-ünnepnapot. Nemrég egyébként az N1 műsorában Ungváry Krisztián történész is arról beszélt, hogy Trianon ünneplése provokáció lehet a szomszédos államok részéről. „Erre milyen válasz lehet magyar részről? Elkezdünk egymásra licitálni, és mi meg ünnepnappá tesszük Bukarest osztrák-magyar hadsereg általi elfoglalásának napját? Erre ők meg azt mondják, hogy jó, akkor állítsunk egy 63 méteres Avram Iancu-szobrot Borsnál a határon? Ez egy licit lenne, aminek soha nincs vége, szóval ez a Trianon-ünnepnap tényleg egy igazi hülyeségnek tűnik” – jegyezte meg.
Viszont Ablonczy szerint azt is fontos elmondani: nem biztos, hogy Trianon másként ne következett volna be. Nem ez lenne a neve, másként hívták volna és a határok is tágabbak lennének, „de akkor is látni kell, hogy az elmúlt kétszáz évben a legdinamikusabb, és egyébként kifejezetten modern eszmeáramlat Közép-Európában a nacionalizmus volt, aminek mindig szokás a retrográd oldalait nézni, miközben a 19. században elképesztő mozgósító erővel bírt, és aminek egy sor progresszív dolog köszönhető Magyarországon is.”
