Szokatlan ügy kerekedett közérdekűadat-igénylésünkből az uniós és állami százmilliárdok elköltésére létrehozott Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-nél (NFP). Miután decemberben a többi között szennyvízelvezetési, ivóvíztisztítási és napelemes fejlesztéseket gondozó állami cégnél az év végi jutalmakról, pulykapénzről kértünk adatokat, dörgedelmes kör-e-mailben feddték meg és szankciókkal ijesztgették saját dolgozóikat. Továbbá az engedélyünk nélkül szétküldték az összes alkalmazottnak a megkeresésünket is – derül ki a munkatársunkhoz is eljutott levélből.
A „kiemelten fontos”-nak értékelt levelet a társaság ügyvezető igazgatója, Módos István nevében küldték körbe, az írás betekintést enged az NFP szervezeti kultúrájába is. Módos azt gyanítja, hogy mivel az adatigénylésünk néhány perccel egy állománygyűlés befejezése után érkezett, kiszivároghatott a gyűlés témája; amelyen – ennek alapján – az év végi jutalmakról eshetett szó. „Az állománygyűlésen is jeleztem, hogy tudomásom van arról, hogy az elhangzott információ kiszivárogtatásra kerülhet” – áll a szövegben.
Megragadó az a részlet is, hogy amikor felhívta a figyelmet az összeférhetetlenségi és titoktartási kötelezettségre, kinevették („az állomány részéről vidám kacaj követett, hiszen magától értetődő és komikus lenne, ha ilyen körülmény megeshetne”).
Pedig puszta véletlen, hogy épp a gyűlés után küldtük el adatigénylésünket – azokban a percekben kapták meg más állami társaságok is. Az ügyvezető ennek ellenére szivárogtatással gyanúsítja meg beosztottjait: „legalább az időbeliségre »legyél« figyelemmel, hogy a közérdekűadat-igénylés az elhangzott témában ne egy órán belül érkezzen be és ne GDPR-adatra vonatkozzon”. Utóbbi megjegyzésével arra utal, hogy a vezetők esetében a törvény által nyilvános adatok alapján külön kértük a jutalmak felsorolását. Majd félreérthetetlenül hívja fel a figyelmet a szabályszegésre, a mulasztás „súlyos jogkövetkezményt mint szankciót von maga után”. Módos a levelével üzen is: abban bízik, hogy az adatigénylő már a hivatalos válasz megküldése előtt megérti az adatok jogi természetét.
Sajátos munkahelyi körülményekről árulkodnak a zárógondolatok, amelyek szerint az állami cég ügyvezetője azt kéri a beosztottjaitól, ne Winston Churchill aforizmáját kezeljék ars poeticaként. (Tudniillik a brit miniszterelnök egyszer úgy fogalmazott, hogy „szeretem az állásomat, a munkát viszont ki nem állhatom”.)
Ehelyett a havonta 1,5 milliós alapbérért és évi 200 ezres kafetériáért dolgozó Módos szerint a tudás megszerzésére kellene törekedni. Az adatigénylésünket részben teljesítette a cégadatbázis szerint 123 embert foglalkoztató cég. Azt állítják, kifejezetten karácsony vagy az évzárás apropóján nem kapott pénzbeni jutalmat a társaság vezetője és a munkavállalók sem. Kafetéria jogcímén viszont 5,5 millió forintot fizettek ki a dolgozóknak 2019 utolsó negyedévében.
A 2013-ban alapított NFP nonprofit kft.-ként működik, tulajdonosi jogait a nyilvánosság előtt ritkán mutatkozó, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter gyakorolja. A cég – ahogy arról fentebb is írtunk – gondozza az ivóvízminőség-javító, szennyvízfejlesztési, hulladékgazdálkodási és a napelemes (Kehop-) fejlesztési programokat, ezzel pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszerében hizlalt új tőkésosztály egyik nagy megrendelője.
Az NFP csak a Kehop-programban összesen 420 milliárd forintnyi fejlesztési forrásra hirdetett meg keretszerződéseket az ország hat régiójára. A régiónkénti négy-négy nyertessel négyéves szerződéseket kötöttek. Ezek között van Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó cége, a Mészáros és Mészáros Kft. konzorciumi partnereivel két régióban is. Továbbá olyan cégek is, amelyek tulajdonosai olykor Mészáros üzlettársai, máskor riválisai.
A gigatenderek furcsaságai szemet szúrtak az Európai Bizottságnak és a Csalás Elleni Európai Hivatalnak (OLAF) is. Az uniós revizorok drámai megállapítása szerint a hat régióban kihirdetett 24 nyertes közül csak négy olyan akadt, amelyik érvényes ajánlat alapján nyert, vagyis a keretmegállapodások döntő többségét érvénytelen ajánlatok alapján kötötték meg – írta meg a 24.hu. A portál szerint a programot Brüsszel súlyosan szabálytalannak ítélte, ezért Magyarország 60 milliárd forint támogatásmegvonással is fizethet érte.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/1. számában jelent meg január 3-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/1. számban? Itt megnézheti!
