Közvetlen elnökválasztásra szükség lenne, de annak már nincs értelme, hogy a legfőbb ügyészre és a médiahatóság elnökére is a nép szavazhasson – erre jutottak a résztvevők péntek este a BanNER rendezvényén. A Vona Gábor által életre hívott, a Magyar Hang társszervezésében megvalósuló beszélgetéseket mindig egy-egy közéleti javaslatot tárgyalnak meg a résztvevők, ezúttal Vona mellett Schiffer András, Donáth Anna és Gulyás Márton.
A Jobbik volt elnöke felvetette már azt is, hogy az önkormányzati választás jelöltjei ne pártszínekben induljanak, most pedig arra tett javaslatot, hogy a fenti fontos pozíciókban ne a parlamenti többség, hanem a közvetlen választói akarat döntsön. Azaz nem is ő vetette fel, hanem az általa vezetett Második Reformkor Alapítvány, Vona pedig hangsúlyozza, hogy ezek egyelőre vitára provokáló felvetések, és még ő sem biztos, hogy egyetért mindegyikkel. A célja, hogy a megszólalók kilépjenek a kényelmes pártkeretekből, és lényegi dolgokról essen szó, olyanokról, amik a hosszú távú politizálás szempontjából lehetnek meghatározóak.
A péntek este a Fortuna hajón tartott diskurzuson elsőként a közvetlen államfőváltást vitatták meg, ennek kapcsán leginkább egyetértés volt. Ezután jöttek azok a felvetések, amik esetében már kevésbé – pontosabban szólva, a meghívottak egyike sem tartotta jó ötletnek a javaslatokat. Abban viszont megegyezés volt, hogy fontos ezekről a kérdésekről beszélni, akár ebben a formában is.
– Most egy pillanatra hagyjuk is, hogy mennyi a realitása a felvetéseknek, inkább vitázzunk róla, hisz vitázni jó – vezette fel lapunk munkatársa, a beszélgetést moderáló Katona Mariann. Hogy aztán rögtön kiderüljön, arról nem lesz vita, hogy az államfőt érdemes lenne a népnek magának választania. Abban viszont már akadt konfliktus, hogy kössék-e valamilyen feltételhez, ki indulhasson köztársasági elnöknek.
Donáth Anna azzal kezdte, hogy a Momentumnak már a programjában is szerepelt az ötlet, és egy ilyen államfő „ellensúly lenne egy ilyen teljhatalommal teli országban.” A fő érv jelen pillanatban nyilván ez, a kontrollszerep be nem töltése, bár a résztvevők általánosságban is hívei a közvetlen választásnak. Schiffer András például elmondása szerint az 1989. november végi négyigenes népszavazás óta az, és egyébként a választójogával is ekkor élhetett először. Úgy látja, azóta sajnos a pártok ugyanannak a dogmának a foglyai, miközben tudni lehet, hogy a Fidesz és az SZDSZ elsősorban Pozsgay Imre potenciális elnökségét akarta annak idején megakadályozni. Pedig, fűzte hozzá már Gulyás Márton, a kérdés valójában nem arról szólt, beleszólnának-e az emberek, hanem hogy mikor legyen új elnök, a választások előtt vagy után.
A Partizán műsorvezetője már csak azért is támogatná ennek bevezetését, mert szerinte sokan állnának ki szívesen a pástra. Itt viszont mások rögtön bedobták a „Kasza Tibi-jelenség” rémét, megkockáztatva, hogy egy ilyen rendszer könnyen különös eredményekhez vezetne. Ha csak végignézünk, a világon ki mindenkit választottak meg az elmúlt száz évben, vagy – hogy közelebbi példát említsünk – vetünk egy pillantást a Milla pár évvel ezelőtti alternatív elnökválasztására, rögtön érthetőbbé válik az egész. Ott például Dopeman mellett az utolsó körig egy vándorfilozófusnak nevezett YouTube-híresség, Bartos Cs. István jutott el.
Vona meg is kockáztatta, hogy az elnökséget diplomához lehetne kötni, a többiek viszont ezzel élesen nem értettek egyet. Donáth Anna szerint „nem kell az állampolgárokat infantilizálni”, az emberek el tudják dönteni, kit tartanak alkalmasnak. Schiffer bedobta Donald Trump nevét, mint akit szintén megválasztottak, de a momentumos politikus egy másik példát hozott, a szlovák liberális államfőét. Márpedig őt még egy olyan országban is megválasztották, ami kormányát tekintve lefelé tart a lejtőn – mondta.
Gulyás azért feltette a kérdést, hogy vajon tényleg a felsőfokú végzettség szolgálja-e a szükséges intellektuális és morális cenzust, mire Vona elismerte: „Persze, ma Magyarországot felsőfokú végzettséggel rendelkező emberek teszik tönkre.” A Jobbik volt elnöke bedobta azt is, hogy államfőjelölt az lehessen, aki korábban egy párt tagja sem volt, de a többiek ezzel sem értettek egyet. Mennyiben lenne jobb egy tisztességes volt pártembernél az, aki sosem lépett be sehová, de mondjuk szélsőséges eszmékben hisz, esetleg vezetett egy CÖF-szerű szervezetet? – vetette fel Gulyás Márton. Schiffer a kommentmezők tanulmányozását javasolta, ahol jól lehet látni, diplomás emberek is milyen primitív hozzászólásokat írnak, míg mondjuk adott esetben „papír nélküli” állampolgárok jóval visszafogottabbak.
Mindenesetre abban egyetértés volt, hogy közvetlen választás kellene, ami a résztvevők szerint nem vezetne a mostaninál prezidenciálisabb rendszerhez. Legalábbis, ha nem Orbánt választanák meg államfőnek, ami a jelenlegi Magyarországon – a népszerűségi mutatók alapján – nem lenne épp váratlan fejlemény.
Az LMP egykori társelnöke egyébként a politikai kormányzás híve, és szerinte többek közt azért is jutottunk idáig, mert a 2010 előtti húsz évben erre nem igazán volt lehetőség. Gyurcsány is ezt fejezte ki az őszödi beszédben, ahogy Orbán Viktor is látta, hogy a korlátok miatt képtelen valóban kormányozni. Épp a hasonlók miatt Schiffer nem annak a híve, hogy a papíron ma is független szerveket még jobban távol tartsák a kormánytól. Sőt, szerinte nemcsak a legfőbb ügyészt, de még a jegybankot is a kormány alá kellene rendelni, hogy egy választási vereség után nekik is számolniuk kelljen a következményekkel. Nagy probléma, hogy a büntető- és jegybanki politikát hivatalosan elvonják a kormánytól, miközben a valóságban ma sem épp függetlenek – fejtette ki. Hozzátéve persze, hogy tudja, ezzel a jegybanki ötlettel nem lenne túl népszerű.
Bár Schiffer azt is megjegyezte ironikusan, hogy válasszák rögtön az országos tiszti főorvost is közvetlenül, de Vona hozzáfűzte: a tiszti főorvosok nemigen játszanak szerepet a demokrácia leépítésében. Ők pedig olyan feladatköröket kerestek az alapítványával, amelyek a hatalmi ágaktól független hatalmi centrumoknak bizonyulnak. De hozzátette, érzi, mennyi buktató van, és minél többet foglalkozik vele, annál kevésbé ért ő is egyet a két pozíciót illetően. Donáth Anna pedig úgy értékelt, azért merül fel egyáltalán egy ilyen javaslat, „mert azt látjuk, hogy Polt Péterrel probléma van.” Pedig a kétharmados szabály épp azt szolgálná, hogy konszenzusos megoldás szülessen. Szerinte jobb ötlet lenne, hogy az ügyészek hatásköreit tágítsák ki, ne múljon annyi minden a legfőbb ügyészen.
– Próbálok udvarias lenni, de nem biztos, hogy menni fog. A két ötlet marhaság – fogalmazott Schiffer, aki azt javasolta, ha a jogállamiság helyreállításán gondolkozunk, ne a pillanatnyilag jónak tűnő ötletek után menjünk. Az Orbán-kormányok egyik rákfenéjének is épp ezt tartja, „így azt az olcsó hatalompolitikai taktikázást csinálnánk, amit Orbán Viktor 2010 után.” De Vona szerint épp az a cél, hogy hosszú távon gondolkodjanak, és a hasonló provokációk segítségével vitassák meg a NER utáni Magyarországot.
A közmédia kapcsán Gulyás arról beszélt, hogy miközben szó esett korábban a BBC-normákról, valójában a BBC is elég elfogult tud lenni. Persze, ott legalább van még valami jelentése annak, mit jelent a hír, fogalmazott. Viszont azokkal nem ért egyet, akik teljesen megszüntetnék a közmédiát. Szerinte igenis szükség van rá, és ha 80 milliárdot költenek, akkor annyit, viszont az tényleg értékteremtésre kellene menjen, míg most elszórják. „Hajmeresztő, hogy előbb lát orosz vagy kínai híradót az odakapcsoló, mint horvátot vagy szerbet” – fogalmazott. De elég problematikusnak tartja azt is, hogy a Netflixen alig van magyar film, és míg mondjuk a nagy produkciókhoz könnyedén hozzájutunk, addig mondjuk Schiffer Pál dokumentumfilmjei, illetve más magyar klasszikusok elérhetetlenek.
Az est végén a vitapertnerek az online média világához kanyarodtak el, azt latolgatva, kellene-e, lehet-e bárhogy is szabályozni. Vona belengette, hogy egy következő javaslata épp erről fog szólni, és szerinte nagyon is szükséges, elég csak megnézni az elszaporodott álhírgyárakat, sőt, a megtévesztésre játszó, eredetinek tűnő, ám hamis „deepfake” videók jelenségét. Példaként hozta, hogy ugyan sorra perelnek az országgyűlési választások előtti lejárató cikkekért, de még mindig csak 2017. novemberénél tartanak az ügyvédjével. Egy ilyen portál pedig beárazza a kártérítés összegét, és évekkel később már a helyreigazítás sem ér sokat. Vona szerint egyébként a fő probléma a társadalmi struktúrákban rejlik. „A legrosszabb struktúrát is civilizálja a polgári társadalom, és a legjobbat is brutalizálja a feudális” – jegyezte meg. Szerinte is tanulságos megnézni a kommentmezőket, ahol jól látszik, hogy egyre inkább lemegyünk egy csecsemő szintjére. „Míg nekik gügyögünk, hogy üntyümpüntyüm Petike, addig ha politizálni kezdünk, rögtön jön a rohadjál meg, Petike.” Ezért is szükséges szerinte terápiás frontbarátkozásokat tartani, különben hiába lesz kormányváltás, csak még rosszabbá válik a helyzet, és egy Orbán Viktor 2 jön majd vissza. Ebbéli aggodalmát egyébként osztotta Schiffer is.
Ami a médiát illeti, Gulyás szerint ugyanakkor az igazi baj a globális multicégekkel van, és a 888 teljes szerkesztősége, ha szeretne, sem tudna úgy manipulálni, mint Mark Zuckerberg egy alkalmazottja. Na, ezért is lenne jó, ha megválasztanák Bernie Sanderst, és feldarabolnák a nagy cégeket – kontrázott erre Schiffer, a vele elég sok mindenben egyetértő Gulyás örömére. Már nem derült ki, de gyanítható, hogy a többiek az asztalnál már kevésbé lelkesednének a magát szocialistaként meghatározó veterán demokrata elnökjelölt-aspiráns Sanders esetleges elnökségéért.
A BanNer további vitaestjeit itt nézheti meg!
