Tájékoztatom, hogy folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket – ismételten ezt a választ kaptuk decemberben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságától, amikor arról érdeklődtünk, hogy halad az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) 2016-os mellénybeszerzése ügyében zajló nyomozás.
Szabó József, Monostorpályi polgármestere még 2018. február 26-án tett feljelentést, különös, hogy a nem túl bonyolult ügyben ennyi idő sem volt elegendő valamilyen állásfoglaláshoz. A NAV költségvetési csalás gyanúja miatt kezdett nyomozni. Úgy tudjuk, az ügyészség nemrég ismét elutasította az ügyben indult másik nyomozás lezárása ellen benyújtott panaszt.
Mint arról beszámoltunk, a polgárőrség 2015-ben írt ki közbeszerzést láthatósági mellények beszerzésére, a győztes az alsózsolcai székhelyű Vizuátor Kft. lett. Csakhogy az általunk megismert dokumentumokból, tanúvallomásokból kirajzolódó kép alapján az eredeti, a polgárőrség vezetőivel megismertetett kiírási feltételek végül jelentősen módosultak. Kezdetben arról volt szó, hogy a mellényeket kizárólag magyar alapanyagból, Magyarországon, alvállalkozó bevonása nélkül gyártják. Utóbbi a Vizuátor kapacitásai alapján eleve megvalósíthatatlan volt, hiszen a fő tevékenységi körként nyomdai előkészítést megjelölő kis kft. aligha képes harmincezer mellény legyártására.
Fenyegetés, feljelentés, döcögő vizsgálatok az Országos Polgárőr Szövetségnél | Magyar HangTúrós András, az OPSZ elnöke megkeresésünkre arra hivatkozott, hogy a végül megkötött szerződés nem zárta ki alvállalkozó bevonását. Az ügyben zajló egyik eljárás során született tanúvallomás szerint az OPSZ logózott szalagjait Írországban gyártatják, azok le vannak védve, és a Vizuátor Kft.-n keresztül lehet őket itthon beszerezni. A mellények egy részét minden kétséget kizáróan Szerbiában gyártották. Két alvállalkozó között pedig elszámolási vita robbant ki, mert egyikük 1009 legyártott mellény után számla kiállítása nélkül, nettó értékben fizetett.
Ezen, eddig senki által érdemben nem cáfolt tények ismeretében tettük fel a következő kérdéseket a NAV-nak, hiába. „Megvalósítja-e a költségvetési csalás bűncselekményét az a vállalkozó, aki az általa megrendelt mellények átvételekor nem fogad el számlát, sőt igyekszik megakadályozni, hogy a gyártó számlát állítson ki, s csak az áru nettó, áfa nélküli értékét fizeti ki? Bűncselekménynek tekinthető-e, ha arra akarja rávenni, hogy rontsa el a számlát? Törvényes gyakorlat-e, hogy a közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő végül nem a vállalt feltételekkel végzi el a munkát? Vizsgálják-e, hogy az OPSZ elnöke jogszerűen, a megfelelő felhatalmazás birtokában járult-e hozzá az eredetileg vállalt feltételek módosításához? Vizsgálják-e, hogy az OPSZ elnökének volt-e tudomása olyan lehetőségről, amellyel olcsóbban lehetett volna megvalósítani a közpénzből finanszírozott mellénybeszerzést?”
A polgárőrszövetség elnöke felhívta a figyelmünket, hogy a közbeszerzést a rendőrség bevonásával vitték végig. Valóban: 2016-ban Balogh János jelenlegi országos rendőrfőkapitány aláírása szerepelt azon a papíron, amely a Vizuátor Kft. nyertesként való kihirdetését javasolta az OPSZ-nek. Erről egy bírálóbizottság határozott, Balogh az eljárást lebonyolító Készenléti Rendőrség parancsnokaként írta alá a levelet. Ezért szeptemberben kérdésekkel fordultunk a főkapitányhoz. Az ORFK Kommunikációs Szolgálata reakciójában világossá tette, a rendőrségnek csupán technikai szerepe volt a nyílt uniós közbeszerzési eljárásban: „A rendőrség a pályázat felett semmilyen felügyeletet nem gyakorolt, döntést nem hozott, érdemi javaslatot nem tett.” Ha mindezt távolságtartásként értelmeztük volna a testület részéről – amelynek egy olyan ügyet kellene tárgyilagosan vizsgálnia, amelyben érintett –, hamar kijózanodhattunk.
Nem sokkal az ORFK válaszának landolását követően ünnepelte a Katasztrófavédelem Országos Központjában az OPSZ elnöksége Túrós András 75. születésnapját, akit más belügyi és rendőri vezetők mellett Balogh János is személyesen felköszöntött.
A karrierjét a miskolci karhatalmi zászlóalj KISZ-titkáraként indító Túrós Andrást országos rendőrfőkapitányként, egyben belügyminiszter-helyettesként érte a rendszerváltás. Ez után Pintér Sándor országos főkapitány helyetteseként dolgozott, 1997 óta áll az OPSZ élén. Úgy tudjuk, újabb ciklusra ambicionálja az elnökséget, miközben felső politikai körökben már nem bánnák a távozását. Szerteágazó kapcsolatrendszere, az évtizedek alatt összegyűjtött információmennyiség nyilván segíti a felszínen maradásban, újabban a Fidesz-kormány szövetségeseként pozicionálja magát. – Magyarországon a közbiztonság a virágkorát éli – írta az OPSZ honlapján az év végén Túrós András.
A szétporladó közbizalom | Magyar HangA polgárőrség évente egymilliárd forint költségvetési támogatást kap a Belügyminisztériumtól. A mellénybeszerzés 200 millió forintos forrása is költségvetési pénz. A közbeszerzési eljárás első körben egyébként eredménytelenül, közel egymillió forintos büntetéssel zárult. Kérdés, milyen forrásból fizették ki ezt, hiszen az állami támogatást nyilvánvalóan nem erre a célra kapja a szervezet. Érdekes adalék, hogy a polgárőrség akkortájt tüntette ki Bucsek Gábor korábbi budapesti rendőrfőkapitányt, amikor a BRFK nyomozott az ügyben. Ezt az eljárást megszüntették. Egy ilyen kitüntetés elfogadásához engedélyt kell kérni; Bucsek felettese, az országos kapitány akkor Papp Károly volt, aki ma a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója.
Jelen állás szerint tehát Magyarországon nem kell semmilyen jogkövetkezménytől tartania annak, aki közpénzt felhasználva úgy folytat le közbeszerzési eljárást, hogy az eredeti kiíráshoz képest végül szinte minden fontos ponton más tartalommal szerződik a nyertes céggel. Különösen akkor nem, ha az eljárásba a bűnüldöző szervet is bevonja, s megfelelő kapcsolatrendszerrel rendelkezik.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/2. számában jelent meg január 10-én.
