HIRDETÉS
HIRDETÉS

Műanyagra épített civilizáció

Szerző: | 2020. január 20., 07:10 | Belföld, Gazdaság

Műanyagpalackokat és más újrahasznosítható tárgyakat gyűjt egy férfi csónakjába a Baralu folyó szeméttel teli vízéből az északkelet-indiai Guvahátiban 2019. november 11-én. Kutatások szerint a műanyag közel 90 százaléka tíz ázsiai és afrikai folyóból kerül a tengerekbe (Fotó: MTI/EPA)

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Abban mind a műanyagipar képviselői, mint a környezetvédő szervezetek egyetértenek, hogy az emberi civilizáció annyira ráépült az olcsón és hatékonyan gyártható műanyagokra, hogy azt már nem lehet az életünkből száműzni. Ettől függetlenül globálisan és kormányzati szinten is egyre nagyobb energiákat mozgósítanak a műanyag hulladék termelődésének megakadályozására.

– Senki sem akarja végérvényesen betiltani a műanyagokat, de jelentősen vissza kell szorítani az egyszer használatos csomagolóanyagok használatát – mondta lapunknak Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.

Miközben a környező országok – így például Szlovákia, illetve Románia – már döntöttek az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok, illetve a vékony műanyagszatyrok betiltásáról, Magyarországon egyelőre ez még nem történt meg, sőt az uniós irányelvek magyar jogrendszerbe való átültetése is akadozik.

Magyarország uniós összehasonlításban a sereghajtók között van a műanyaghulladék újrahasznosítása terén is – míg nálunk ez az arány 32 százalékos, addig az országok többsége 40 százalék felett jár, 3 országban pedig 50 százalék feletti az újrahasznosítás aránya.

A képződő műanyaghulladék több mint felét idehaza ugyanakkor még mindig hulladéklerakókban helyezzük el, vagyis a föld alá temetjük, miközben egyre több európai ország tiltja vagy erőteljesen korlátozza ezt a megoldást.

Orbán Viktor január 9-i sajtótájékoztatójáig – ahol a készülő klíma- és környezetvédelmi akciótervről is említést tett – Magyarországon óvatos körültekintéssel viszonyultak a műanyagipart érintő kérdésekhez.

Szeméthegyek és patkányok „Felcsút elővárosában” | Magyar Hang

2017-ben már neki akartak futni a környezetvédelmi termékdíj emelésének, ám visszakoztak. 2018 végén a parlamentben kaszálták el a már előkészített termékdíj törvény módosítását, amelynek értelmében a műanyagzacskókra, és egyéb környezetszennyezőnek ítélt termékekre kivetett díj jelentősen emelkedett volna 2019 januárjától.

A Fidesz európai parlamenti képviselői pedig tartózkodtak az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló javaslat végszavazásán az Európai Parlamentben.

Tavaly az Európai Unió elfogadta azt az irányelvet is, amely szigorú szabályokat ír elő azokra a termék- és csomagolástípusokra, amelyek megtalálhatók az európai partokat szennyező, tíz leggyakrabban előforduló hulladék között. Így 2021-től tilos lesz az egyszer használatos műanyagtányérok, evőeszközök, szívószálak, lufipálcák és fültisztító pálcikák használata.

Az uniós tagállamok megállapodtak abban is, hogy 2029-re elérik a PET-palackok 90 százalékos visszagyűjtését, és ezeknek legkésőbb 2025-ig legalább 25 százalékban, 2030-ig pedig 30 százalékban újrahasznosított anyagból kell készülniük.

Egyes tagországok már léptek is: például Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország a 2021-es határidő előtt ülteti át a jogrendjébe az új szabályokat. Szlovákia tavaly meghozta a döntést az egyszer használatos műanyag eszközök tiltásáról, és bevezeti a PET-palackok visszaváltási rendszerét. Románia is betiltotta már korábban a vékony műanyagszatyrokat.

Ehhez képest nálunk szakértők bevonásával még a közigazgatási egyeztetések folynak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megkezdte az érdekeltekkel az egyeztetést, készítik a hulladékgazdálkodási tervet, de eddig semmi konkrétum nem történt. A kormány magyarázatképpen a magyar cégek érdekeire hivatkozik.

– A hazai csomagolóipar éves árbevétele 630 milliárd forintra tehető, ez a GDP közel 1,6 százalékát teszi ki. Évente 1-1,1 millió tonna csomagolóanyag kerül forgalomba, ennek mintegy 40 százaléka papír, 40 százaléka műanyag, a fennmaradó 20 százalékon osztozkodik az üveg, a fa, a fém és egyéb megoldások. Ezek az arányok megfelelnek a nemzetközi tendenciáknak – mondta a Magyar Hangnak a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára, Nagy Miklós.

Fellázadtak a szeméttelepnek használt országok | Magyar Hang

Nemrég az Euler Hermes hitelbiztosító szakértője mutatta ki, hogy az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó uniós irányelv és a műanyag újrahasznosítás szigorúbb szabályozása miatt valóban növekedhet a fizetésképtelenség és a csődök kockázata a magyar műanyagiparban.

Ez még akkor is igaz, ha az uniós előírás által érintett, egyszer használatos műanyagok gyártása hazánkban a csomagolóiparnak mindössze 2-5 százalékát teszi ki (a globális műanyagtermelés mintegy 40-50 százaléka egyszer használatos csomagolóanyag). – De azért kissé túlzásnak tűnik erre hivatkozva halogatni a szabályozást – mondják forrásaink.

– A csökkentésnek a betiltás mellett több más iránya is lehet: az egyik például a nanotechnológia alkalmazása, mely segítségével kevesebb anyagfelhasználással változatlan csomagolástechnikai jellemzőjű műanyagot állítunk elő. A másik megoldás, hogy a műanyagot kiváltjuk valami mással, de ennek is vannak korlátai. Mindig az a kérdés, hogy mivel, milyen áron és milyen környezetterhelés mellett lehet ezt elérni – érvel Nagy Miklós.

Arra, hogy a magyar kormány milyen megoldást talál ki ezekre a kérdésekre, még várni kell (a klíma- és környezetvédelmi akcióterv részletei leghamarabb februárban lesznek nyilvánosak a kormányfő szerint). Az Orbán Viktor január 9-i bejelentése után biztos, hogy 2022-ig minden illegális szemétgyűjtőt fel fognak számolni, mentesíteni szeretnék a folyókat a PET-palackoktól, illetve készül egy terv a műanyag csomagolóanyagok kivezetéséről is.

A PET-palackok szennyezése leginkább a Tiszát sújtja, ez azonban nem igazán a magyarok sara. A megkérdezett szakértők egybehangzóan állítják, hogy a szemét a szomszédos országokból, főleg Ukrajnából jön, ahol gyakorlatilag nincs hulladékgazdálkodás, így csak leteszik a hulladékot az ártéri lerakóba, amely aztán a Tisza áradásakor bemosódik a vízbe.

A szennyezés tehát a hulladékgazdálkodás szempontjából fejletlenebb országokból indul, és ez világszerte így igaz. Kutatások szerint a műanyag közel 90 százaléka tíz ázsiai és afrikai folyóból kerül a tengerekbe, a szemét zöméért pedig elsősorban Kína, Indonézia, Vietnam, Thaiföld és a Fülöp-szigetek a felelős.

Címkék: hulladékgazdálkodás, műanyag, Orbán Viktor, PET-palack, szemét, Tisza, Ukrajna


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest