HIRDETÉS
HIRDETÉS

Megint korruptabb lett egy kicsit Magyarország a Transparancy felmérése szerint

Szerző: | 2020. január 23., 12:05 | Belföld

Képünk illusztráció (Fotó: Atstock Productions/Shutterstock)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Tavaly ismét romlott Magyarország korrupciós indexe. A Transparency International (TI) friss jelentése szerint az ország Korrupció Érzékelési Indexe két ponttal és hat helyezéssel rosszabb a 2018-as adatánál. Ezzel Magyarország a 180 országot vizsgáló felmérés 70. helyén végzett, Romániával holtversenyben. A jelentés szerint Magyarország korrupciós indexe 44 (0 a leginkább korrupt, 100 a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország). Az adatot az üzletemberek és szakértők értékelései alapján állapították meg.

A jelentés szerint miközben Magyarország világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, az Európai Unió leginkább korruptnak érzékelt tagállamai közé tartozik. Tavaly a tagállamok közül egyedül Bulgária nyújtott a magyarországinál gyengébb korrupció elleni teljesítményt. A tavaly elért 44 ponttal Magyarország az utolsó helyen végzett mind a V4 országok, mind az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tagállamok között, és – Romániával holtversenyben – az Európai Unió második legkorruptabb országának bizonyult (Magyarország a 2017-ben még 46 pontot kapott, Románia 47-et).

Uniós összehasonlításban Magyarország stabilizálta helyét a sereghajtók között. Sőt, az elmúlt szűk évtized (2012-2019) adatait összevetve az derül ki, hogy a 2018-ban mért kismértékű javulás ellenére Magyarország az Európai Unió korrupt tagállamainak csoportjában is folyamatosan romló teljesítményt mutat. Hazánk 2012-ben az akkor még 27 tagú Európai Unió 19. legkorruptabb tagja volt, ám ezt a helyezést, folyamatos süllyedéssel, az időközben 28 tagúvá bővült közösség utolsó előtti, azaz a 26-27. helyére rontotta.

Zsebben az új elit

Rámutatnak: az unióban továbbra is erős az összefüggés az egyes országok gazdasági fejlettsége és a közszektorra leselkedő korrupció között. Magyarország indexét a nemzeti össztermékre vonatkozó statisztikákkal egybevetve az látszik, hogy továbbra is az EU korrupcióval súlyosan fertőzött, ugyanakkor viszonylag alacsony egy főre jutó GDP-vel rendelkező tagállamai közé tartozunk – írják. Még úgy is, hogy tény: az országban az egy főre jutó GDP a 2012 és 2018 között folyamatosan bővült (10 ezer és 50 euróról 13 ezer 690 euróra növekedett). Sőt, a növekedés a fenyegető világgazdasági lassulás dacára is kitart: a hazai és nemzetközi szakértők és szervezetek 4-5 százalék körüli növekedést jósolnak 2019-re.

Kéz a kézben a lejtőn – Korrupció és sajtószabadság a magyar trendek tükrében | Magyar Hang

Nehéz megjósolni, hogy süllyed-e még „kéz a kézben” Magyarországon a sajtószabadság és a korrupció, vagy hamarosan fordul a trend.

A jelentésben megállapították: Magyarországon az elmúlt évtizedben a korrupció végletesen központosítottá vált. Az állami korrupció lényege az erőforrásoknak különféle eszközökkel történő újraosztása, az új elit megteremtése. Bizonyos csoportoktól az állam törvényi eszközzel elveszi vagy megvásárolja a vagyont, amit más csoportoknak adnak oda. A „közpénzszivattyúk” révén a jogállami normák megsértésével az adófizetők pénze magánvagyonná lényegül át. A korrupció a rendszer része lett, és nem mellékhatása – írják.

A problémákat tetézi, hogy Magyarországon a kormányt ellenőrizni hivatott állami intézmények többsége tetszhalott állapotban van. Az állami intézményrendszer is érdekelt a kormánypárti szereplők helyzetbe hozásában – hatalomban tartásában és vagyonosodásában.

Leértékelt jogállamiság

A jogállami normák érvényesülésének lehetőségét három területen vizsgálták: az igazságszolgáltatásban; az EU 7. cikk szerinti eljárásában; illetve az önkormányzatok esetében.

Az igazságszolgáltatás kapcsán a TI azt állapította meg, hogy a hierarchikus felépítésű és szigorúan központosított ügyészi szervezet könnyedén simul a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. A végrehajtó hatalomnak pedig fontos, hogy a legfőbb ügyész – Polt Péter újabb 9 éves mandátumot is kapott – senki által nem ellenőrizhető és nem is korlátozható hatalommal rendelkezzen az ügyészség felett. Kiemelik viszont, hogy ma már nem állítható, hogy az ügyészség mindig futni hagyja a kormány számára kényes ügyek elkövetőit. A letöltendő börtönbüntetésre ítélt fideszes országgyűlési képviselő Mengyi Rolandot, a megvádolt Simonka György ügyét, illetve a Boldog István érintettségét felvető büntetőeljárást említik, megjegyezve azt is, hogy egyes esetekben a tétlenségével büntetlenséget biztosít a hatalom a korrupciós botrányok érintettjeinek. Ugyanakkor a TI szerint számos jel utal arra, hogy a kormány továbbra sem tett le a bíróságok pártatlanságának gyengítéséről.

Megszavazta az Európai Parlament a magyar jogállamisággal kapcsolatos fenntartásokat | Magyar Hang

Rossz állapotban van a jogállamiság Magyarországon és Lengyelországban – ezt mondta ki az Európai Parlament nagy többsége.

Az emberi jogok és demokrácia értékeinek megsértése miatt indított 7-es cikkely szerinti eljárásban kivethető legsúlyosabb szankcióra – szavazati jog megvonása az Európai Tanácsban – nem tartják valószínűnek.

Az önkormányzatok kapcsán pedig többek között azt jegyzik meg, hogy noha a helyhatósági választások eredménye a jogállamiság helyreállításának lehetséges színtereiként jelenik meg, jelentősen korlátozza ezt az önkormányzatok hatáskörének és forrásainak visszanyesése. A TI szerint a közpénzekkel történő gazdálkodás és a helyi döntéshozatal átláthatóságát kell erősíteni.

Túlárazás, a korrupció melegágya

Külön fejezet foglalkozik az Európai Uniós források magyarországi felhasználásával, ezek felhasználásában rendszerszintű korrupciós kockázatokat lát a szervezet. Ennek oka, hogy az állam intézményei nemhogy nem tudják kiszűrni ezeket a kockázatokat, de számos esetben az intézmények maguk teremtenek lehetőséget a visszaélésre.

A jelenleg futó uniós pénzügyi ciklusban felhasználható 25 milliárd euró (8000 milliárd forint) gyors elköltése a cél, az uniós támogatással megvalósuló beruházásokat gyakran felültervezik. Ez pedig az elégtelen ellenőrzéssel együtt jelentősen hozzájárul a túlárazás elterjedéséhez.

A vártnál több, csaknem 700 milliárd forint a korrupció miatti uniós büntetés | Magyar Hang

Több mint kétszerese az Európai Unió által a magyarországi korrupció miatt kiszabott büntetés összege annak, amelyről tavaly ősszel szó volt – írja Jávor Benedek.

Már megint a skandinávok

A legkevésbé korrupt országok közé a TI szerint Új-Zéland (87), Dánia (87), Finnország (86), Svédország (85) és Szingapur tartozik. A megkérdezett szakértők ezeken kívül Németország (80), az Egyesült Királyság (77), Kanada (77), Japán (73), Franciaország (69) és az Egyesült Államok (69) korrupciós kitettségét is viszonylag alacsonynak értékelték.

Az Egyesült Államok egyébként a 69-es pontszámával a globális rangsor 23. helyét foglalja el, ezzel az eredményével évtizedes mélypontra süllyedt. A világranglista alján Jemen (15), Szíria (13), Dél-Szudán (12) és Szomália (9) található.

Így készült a jelentés

Az országjelentéseket 12 nemzetközi intézmény 13 kutatására támaszkodva szakértők és üzletemberek megkérdése állították össze Transparency berlini kutatói. A jelentés 180 országot rangsorol. Az évenkénti listát és a jelentést idén már 25. alkalommal adta ki a TI.

Címkék: 7. cikkely, Boldog István, Európai Unió, jogállamiság, korrupció, korrupciós index, lista, Magyarország, Mengyi Roland, önkormányzatiség, országjelentés, Simonka György, Transparency International Magyarország


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest