A beharangozott 72 százalékos béremelés arra elég, hogy a nővérek tízezrekkel keressenek kevesebbet a nemzetgazdasági átlagnál. Kisvárosnyi ápoló hiányzik már jelenleg is, ám közülük sokan pár éven belül nyugdíjba mennek.
A szakdolgozók és nővérek elvándorlása a legnagyobb gond az egészségügyben, ezért három év alatt 72 százalékos béremelést hajtunk végre. Idén két lépcsőben, januárban 14, novemberben pedig további 20 százalékkal növekednek a fizetések – mondta Orbán Viktor évindító sajtótájékoztatóján. Ahogyan azt már megszokhattuk, a kormány és propagandagépezete is igyekszik mindent elkövetni azért, hogy a hírről mindenki értesülhessen, hiszen nem telik el nap, hogy nagyvonalúnak beállított lépéséről ne hallanánk.
A bérnövekedés arányait tekintve valóban komolynak látszik, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az intézkedés-sorozat nem idén, hanem már 2016-ban elindult: abban az évben 26,5, a következőben 17, majd kétszer 8 százalékos növekedés ment végbe. Ám kétséges, hogy mindez elegendő-e arra, hogy megálljon a nővérek elvándorlása. Ám ha figyelembe vesszük azt is, amiről a kormány mélyen hallgat, mégpedig hogy a négy évvel ezelőtt megindult több lépcsős béremelés elején az egészségügyi szakdolgozók jelentős része pótlékok nélkül, főállásban a garantált bérminimumot, vagyis bruttó 129 ezer forintot keresett, az összkép lényegesen cudarabb.
Kisvárosnyi egészségügyi szakdolgozó hiányzik | Magyar Hang
Továbbra is nagyon leterheltek a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó ápolók, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) adatai szerint csaknem 24-25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből - írja a Világgazdaság. A kormányközeli Mediaworks portfóliójába tartozó gazdasági napilap közölte, az ápolói létszám messze elmarad az OECD-államok átlagától, hiszen míg Magyarországon valamivel több, mint hat ápoló jut ezer lakosra, addig Németországban 12, Svájcban 16.
Ezt alapul véve ugyanis látható, a 2016-ban is dolgozó ápolók zömének fizetése 2019-re bruttó 222 ezer forintra nőtt, míg az idő közben belépő ápolók a mindenkori garantált bérminimummal (tavaly 195 ezer forint) kezdték a munkát. Előbbiek esetében az idei év végén 303 ezer forintos bruttó bérről beszélhetünk, míg az újak 266 ezer forintot vihetnek majd haza. A jövő évre nincs előirányzott béremelés, ám 2022-ben, tehát a következő választási évben 30 százalékkal emelkednek az egészségügyi szakdolgozói fizetések. Ez pénzben kifejezve bruttó 393 ezer, illetve 345 ezer forintot fog jelenteni.
Összehasonlításképp, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb – októberi helyzetet mutató – adatai alapján az átlagkereset a legalább öt fős vállalkozásoknál (tehát másfél millió ember fizetését figyelmen kívül hagyva) bruttó 375 300 forint volt. Magyarán a 2020 végére várható egészségügyi szakdolgozói fizetések még a 2019 őszi nemzetgazdasági átlagot sem közelítik meg. És a különbség várhatóan konzerválódik: a Magyar Nemzeti Bank prognózisa szerint az előttünk álló három évben az átlagos bérszint 8,9, 8, illetve 7 százalékkal fog növekedni. Ha így lesz, akkor 2022 végén 470-480 ezer forint körül alakul az átlagbér, ami 37-80 ezer forinttal több, mint az egészségügyi szakdolgozóké.
Arról, hogy mekkora a gond az ágazatban, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), illetve az OECD adatai árulnak el a legtöbbet. A MESZK tavaly év végén közölt számai szerint csaknem 24-25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből. Az ápolói létszám messze elmarad az OECD-államok átlagától, hiszen míg Magyarországon valamivel több, mint hat ápoló jut ezer lakosra, addig Németországban 12, Svájcban 16. (A kamarának körülbelül 55 ezer fős tagsága van.)
Pénzt vagy életet - avagy kiirtható-e a hálapénz az egészségügyből? | Magyar Hang
Büntetné a hálapénzt elfogadó orvosokat a kamara, persze csak az után, hogy jelentős béremelést hajtottak végre az ágazatban. A Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Cser Ágnes szerint ezzel sérülne az orvos és beteg közötti bizalmi viszony. Vajon sérül azokban a nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésen átment országokban is, ahol konkrétan bűncselekmény a paraszolvencia?
Az ágazatra nézve időzített bombaként hat, hogy az ápolók átlag életkora ötven év körül van, legtöbben már a szakközépiskola elvégzése után, 17-18 évesen elkezdtek dolgozni, így a nyugdíjba vonuláshoz szükséges negyven év munkaviszonyt néhány éven belül elérik.
Az ágazati kamara korábbi felmérése szerint az egészségügyi szakdolgozók 45-48 százaléka mentálisan és fizikailag kiégettnek érzi magát. Ez nem is csoda, hiszen jellemzően 12 órás műszakokban dolgoznak, a munkaerőhiány miatt nincs módjuk kivenni szabadnapjaikat. Így nem is olyan meglepő, hogy egy ápoló átlagosan 14 havi munkát végez el egy naptári évben, a legtöbben pénz- és emberhiány miatt másod- és harmadállást vállalnak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/5. számában jelent meg január 31-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/5. számban? Itt megnézheti!
