Juhász Norbert, az „újjáalakult” Munkásőrség országos parancsnoka akkor született, amikor a most általa vezetett szervezet szellemi elődjét, a „Párt öklét” megszüntették. Villáminterjúnkból kiderül: komolyan gondolják. Meghívom az olvasókat egy szürreális időutazásra a „parancsnok elvtárs” segítségével.
— Miért éppen most érezték úgy, hogy újjá szükséges alakítaniuk a Munkásőrséget?
— Fontos tisztázni, hogy az újjáalakulásunkat megelőzte egy tízéves nem látványos, inkább szervezési, operatív munka. Az egyesületként történő bírósági bejegyzés volt a célunk, ám ezt az illetékes törvényszék megakadályozta, mert szerintük az Országgyűlésnek kellene egy jogutód nélkül megszűnt szervezet esetén – mint amilyen a Munkásőrség is – ezt engedélyeznie. Ezért a sokkal lazább, de a Polgári Törvénykönyvben is szereplő „civil társasági” formát választottuk. Ennek létrehozása nem igényel bírósági, vagy hatósági bejegyzést.
— Hányan vannak a Munkásőr Társaságban?
— Ez belső információ, nem árulhatom el önnek.
— De azt jól tudom, hogy ön a parancsok?
— Igen. Van egy országos parancsnokságunk két parancsnok-helyettessel, Czére Ákossal és Sej Lászlóval. Ők sem voltak tagok az eredeti Munkásőrségben, az ő motivációjuk az, hogy a rendszerváltozás keresztülhúzta az ő számításaikat is. Magamról annyit, hogy harminc éves vagyok, és kisiskolás korom kezdetétől érdekel, hogyan működik a világ, mik a mozgatórugói. Ebben a gondolkodásban arra jutottam, hogy a szocializmus az, ami a társadalom túlnyomó többségének a legtöbbet adhatja. Tizennégy évesen beléptem az akkor még Magyar Kommunista Munkáspártnak nevezett pártba, amelynek ma a neve más, de azóta is Thürmer Gyula vezeti. Tizenhat évesen pedig a párt központi bizottságának tagja lettem. 2012-ben többen elhagytuk Thürmer Gyuláékat, ezen társaimmal lettem alapítója a Népi Front nevű új pártnak, amelynek színeiben korábban polgármester-jelöltként indultam a Heves megyei Bükkszéken. (22 szavazatot kapott. – a szerk.) Én magam mezőgazdaságból élek, korábban biztonsági szakember voltam, szakács végzettségem van.
— Miért lépett ki a Thürmer-féle Munkáspártból?
— A párton belüli rossz kompromisszumok és a Fideszhez való burkolt közeledés miatt.
— Baloldalinak kell lennie, aki be akar önökhöz lépni? Felvennének egy jobboldali személyt is?
— A tagjaink többsége baloldali. Az egyik országos parancsnok-helyettes, Sej László azonban a teológián tanult, katolikus hitoktató. Nyilván nem ateista, viszont Marx Károly nagy tisztelője. De van katolikus plébános pártoló tagunk is.
Máris feljelentették az új munkásőröket - Itt a bejelentés teljes szövege | Magyar Hang
Szerdán a teljes magyar sajtó - a Magyar Hangra hivatkozva - megírta, hogy civil szervezetként újjáalakult az 1989-ben feloszlatott Munkásőrség. A feljelentéseiről ismert Tényi István azóta már meg is tette közérdekű bejelentését az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, amelyben azt kéri: a hivatal kísérje figyelemmel a Munkásőr Társaság tevékenységét, mint önkéntesen szerveződő félkatonai szervezetét.
— Mi a tevékenysége az újjáalakult Munkásőrségnek?
— Többek között a történelmi tapasztalatok megismertetése, és munkásőr relikviák gyűjtése. Síkra szállunk a rendvédelmi szakma presztízséért. Nyilvános megmozdulásaink is vannak: gyermektáboroztatást szervezünk rászoruló munkásőr-hozzátartozók számára. Fellépünk a a rasszizmus, a homofóbia és az elharapózó hímsovinizmus ellen.
Félelmet kelteni nem akarunk. Ha például Bayer Zsolt úr csúnyákat mondana megint, nyilatkozatot adunk ki, de ezen felül más eszközhöz nem nyúlnánk. Mégis, fizikai értelemben is felléptünk már, ellentüntetőkként jelen voltunk a Mi Hazánk Mozgalom fáklyás-lovas felvonulásán novemberben, amelyet Horthy Miklós Budapestre történő bevonulásának 100. évfordulójára időzítettek. Ki civilben, ki egyenruhában, de szigorúan jogkövetően demonstráltunk.
— Mit gondol, a kommunista rendszer kárvallottjaiban nem kelt félelmet az önök feléledése?
— Én sem ismerhettem meg a dédapámat, aki a Don-kanyarban harcolt a világháborúban, majd nyolc évet lehúzott a Gulágon, illetve még három hónapot Állampusztán. Akkor ragadta el a halál, amikor én járni tanultam. A sok szenvedés ellenére haláláig a szocializmus híve volt. Kapok mindenféle levelet, olyat is, amelyben úgy szólítanak meg, hogy „te mocskos komcsi, miattad halt meg a nagyapám”. Én ennek a levélírónak is válaszoltam, megírtam, megértem a fájdalmát, de nem tudom visszaadni a nagyapját.
Annyira kelthetünk félelmet, mint például a Magyar Királyi Csendőrség hagyományőrzői. Annak az elődszervezete is több százezer magyar ember meggyilkolásában vett részt. Azt kell nézni, hogy ki mit tesz le az asztalra. Bennünket össze sem lehet hasonlítani a Magyar Gárdával.
— Céljuk az, hogy fegyverhez jussanak? Hiszen a Munkásőrségnek 1989-ig nagyon is voltak fegyverei.
— Magyarország alaptörvénye értelmében kizárólag az állami erőszakszervezetek jogosultak éles lőfegyvert birtokolni. Ez így helyes, nem kellene oda eljutni, mint Németországban, a Weimari Köztársaság végnapjaiban, amikor különböző félkatonai szervezetek háborúkat vívtak egymással a német városok utcáin. Talán a későbbiekben utánzatokat beszerzünk majd a történelmi hűség érdekében. Például csapatzászló kísérések alkalmával előkerülhetnek ezek az utánzat fegyverek, de aztán visszakerülnek majd a vitrinbe. Egyébként állandó, megtekinthető tárlatunk van munkásőr-relikviákból.
— Sok korábbi munkásőr tevékenykedik a magyar közéletben. Megkeresték ezeket az ismert embereket már esetleg, hogy ők is elővegyék a régi egyenruhájukat a naftalinból?
— Sokan az alapítók közül már nincsenek közöttünk. Ezek az emberek, akire ön utal, nem véletlenül vannak kulcspozícióban, elfedték vagy nem érezték magukénak a munkásőr mivoltukat. Tudunk a külügyben volt munkásőrről, az orvos szakmából, a színház világából. De ők már nem lehetnek ismerősek a mai korosztálynak.
