Közös közleményben utasítják vissza a kormány adósságrendezési elképzeléseit a kórházi beszállítókat tömörítő szervezetek. Szerintük Magyarország az EU tagjaként nem hagyhatja figyelmen kívül az uniós jogot. A kormány 71-ből 14 milliárdot szeretne lefaragni a cégekkel kötött különalkukkal.
Kiverte a biztosítékot a beszállítóknál a kormányzat azon szándéka, hogy a kórházak által tavaly felhalmozott 71 milliárd forintos tartozásnak mindössze 80 százalékát fizetnék ki. A kormány ajánlata szerint 14 milliárd forintról kellene lemondaniuk a cégeknek – amelyek közül sok már több mint egy éve nem kapja meg pénzét –, cserébe azonnal rendeznék a fennmaradó részt.
A kormány „adósságrendezési” tervére közös közleményben reagált az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), a Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Tudományos, Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesülete (HIVDA), a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter), valamint az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége (OSZ).
„A magyar orvostechnikai vállalkozások többségét képviselő szakmai szervezetek számos konstruktív javaslattal fordultak a kormányzati szervek felé a kórházi adósságprobléma kezelése érdekében. Ennek tükrében a beszállítói szervezetek értetlenül fogadták a kormányzati oldal eddigi nyilatkozatait, amelyek tisztázást igénylő elvi kérdéseket vetnek fel" – áll a közleményben, amelyben öt pontban foglalták össze kérdéseiket és észrevételeiket.
Ezek a következők:
- „A kölcsönösen előnyös üzleti légkör alapja a partnerek egymás iránt mutatott bizalma. Megbízható üzleti partnernek tekinthető-e a magyar állam a továbbiakban, és támogatja-e ennek a törékeny bizalmi légkörnek az épülését, fennmaradását, ha közbeszerzési eljárásban kötött szerződések vonatkozásában még azok kifogástalan szállítói teljesítése esetén is utólag lehet alkudozni a vételárról?”
- „Nem sérti-e az Európai Unió versenyjogi és versenysemlegességi előírásait, ha az állam csak a legnagyobb beszállítókkal folytat egyeztetést, mellőzve a kis- és közepes vállalkozásokat?”
- „Az általános törvényi szabályozás része, hogy bármilyen késedelmes fizetés meghatározott következményekkel jár – legyen szó leszállított termék kifizetéséről vagy éppen törvényben előírt adókötelezettség teljesítéséről. A késedelem törvényes következményeinek érvényesítése semmilyen esetben nem lehet »meghaladott álláspont«, akár adóról, akár számla kiegyenlítéséről beszélünk.”
- „Magyarország vonzó befektetési klímával és adókörnyezettel ösztönzi a külföldi beruházásokat. Milyen üzenetet hordoz a befektetők felé, ha az állam utólag újra kívánja tárgyalni a már megkötött és megfelelően teljesített szerződéseket?”
- „A hazai kkv-nak kiemelkedő innovációs, gyártó, -fejlesztő tevékenységük révén jelentős az exportjuk. A lejárt kintlévőségeik folyamatos növekedése nemcsak az általuk foglalkoztatott munkavállalók megélhetését, hanem a nemzetgazdasági és foglalkoztatási szempontból kiemelkedően fontos innovációs, fejlesztő, termelő és exporttevékenységüket is veszélyezteti. Az innovációhoz és a műszaki-szakmai fejlesztéshez fontos a nyugodt, stabil üzleti környezet és jogbiztonság. Az ágazat Magyarországon közvetlenül tizenkétezer családnak, közvetve további harmincezer családnak biztosít megélhetést.”
– Magyarország az EU tagjaként nem hagyhatja figyelmen kívül az uniós jogot.
Az EU bíróságának késedelmes fizetésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata szerint az állam nem kényszeríthet vállalkozásokat arra, hogy lemondjanak az őket jogszerűen megillető késedelmi kamatról – írják a kórházi beszállítók.
Hangsúlyozzák: a kormányzat partnereként a jövőben is készek javaslataikkal támogatni minden olyan intézkedést, amely a szolgáltató állam elveivel összhangban transzparens és versenysemleges módon keres megoldást a kórházi adósságok problémájára.
