HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Stressz, bizo...

Stressz, bizonytalanság: sok óvodás hagyhatja ki a nagycsoportot

Kérjük, támogassa a Magyar Hangot...

és a szabad sajtó megmaradását! Olvasóink segítségére is szükségünk van, hogy még több riportot és tényfeltáró cikket közölhessünk. Részletek ITT.

HIRDETÉS

A szülők stresszről és bizonytalanságról, egy pedagógiai szakszolgálat munkatársa pedig túlterheltségről számolt be a Magyar Hangnak, miután megkezdődött a kormány nyári beiskolázási reformjának végrehajtása.

HIRDETÉS

Mint ismert, idén ősztől már csak az a gyermek maradhat hatéves kora után is óvodában, akinek a szülője ezt az Oktatási Hivatalnál kérvényezte. A pedagógiai szakszolgálat korábban csak azokat a gyerekeket látta, akikkel valami probléma volt, vagy azokat, akik esetében az óvoda és a szülő között nem volt egyetértés. Most viszont „rászakadt” az amúgy is szűkös emberi erőforrásokkal rendelkező szakszolgálatokra számos olyan gyermek iskolaérettségének vizsgálata, akik nyáron töltik be a hatodik évüket. Őket korábban jellemzően az óvodapedagógusok és a szülők közös döntése alapján tartották még egy évet az óvodában.

Neve elhallgatását kérő, egy magyarországi pedagógiai szakszolgálatnál vezető beosztásban dolgozó forrásunk szerint a legtöbb ilyen gyerekkel semmi olyan probléma nincs, amit az idő ne oldana meg: egyszerűen kisgyerek még. Mások kis súlyúak, évekig korai fejlesztésben vettek részt, és ezért nem valók hatévesen iskolába.

– Ennek a rendelkezésnek akkor lenne értelme, ha az iskola változna, csakhogy nem változott gyakorlatilag a rendszerváltás óta. Korábban volt szó nulladik osztály bevezetéséről, de az új Nemzeti alaptantervben nem szerepel. Én a nulladik osztálynál is hatékonyabbnak tartanám a kis létszámú első osztályos oktatást – mondja a szakember. Az egyetlen, amit tehetnek, hogy próbálják – ahogy ő fogalmaz – „megmenteni” az iskolától az éretlen gyerekeket. Közben persze vannak olyanok, akiket a kérelem dacára is iskolaérettnek találnak, de forrásunk elmondása szerint utóbbiak aránya nem jelentős. A nyári gyerekeket túl picinek tartja ahhoz is, hogy olyan „vizsgahelyzetbe” hozzák őket, mint egy iskolaérettségi vizsgálat, főleg, ha – mint ez náluk is előfordult – ott sír mögöttük a szülő, aki eddig úgy tudta, hogy gyermeke jövőre nagycsoportos lesz, hiszen most középsős.

HIRDETÉS
Bölcsőde nélkül a települések háromnegyede | Magyar Hang

Miklós Györgynek, a Szülői Hang civil közösség képviselőjének is az a tapasztalata: sok stresszt és szorongást okozott a reform. A döntés részletes szempontrendszerét nem hozták nyilvánosságra, sőt a nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy ilyen szempontrendszer nem is létezik. – Az volt a hivatalos magyarázat, hogy minden gyermek egyedi, valami alapján azonban mégis döntenie kell a hivatalnak – véli Miklós György. A Szülői Hang hiányolta a szakmai információkat is: az eljárással kapcsolatos tudnivalókat közzétették, de arról, hogy végül is mitől iskolaérett a gyermek, és mikor kérjenek a szülők halasztást, egyáltalán nem kommunikált a kormányzat.

Az Oktatási Hivatal a legtöbb esetben a szakszolgálathoz utalta a döntést, a Szülői Hang önkéntes szülői bevalláson alapuló felmérése szerint az esetek 58 százalékában. Ez túlterheltséget okozott a szakszolgálatoknál.

– Nem feltétlenül gondolták át, mit okoz majd, ha egy előjegyzési rendszerben működő intézményrendszerre ad hoc módon rázúdítják ezeket a kérelmeket – véli forrásunk. Gyakorlatilag leállt minden más ellátás, náluk a logopédust és a pszichológust is befogták a kérelmek feldolgozására, és már nem tudnak időpontot adni azoknak a gyerekeknek, akiket egyébként is el kellene látniuk, mert fejlesztésre szorulnak, vagy meg kellene vizsgálni őket. – Aki októberben kért időpontot, azt áprilisban talán már meg is tudjuk vizsgálni – mondja.

A kormány szerint nincs hiány, mégis alig találnak óvodapedagógust a gyerekek mellé | Magyar Hang

A gyerekek így több mint fél évet is várhatnak a fejlesztésre. Az új beiskolázási szabályoknak is vesztesei lehetnek, korábban ugyanis a többiektől eltérően egy plusz egy évet halaszthattak, ez a lehetőség azonban kézen-közön elveszett a jogszabály-módosítás során: korábban az első év halasztást esetükben az óvoda és a szülő közösen döntötte el, a másodikhoz kellett a szakszolgálat döntése. Mostantól a szakszolgálat nem végezhet iskolaérettségi vizsgálatot. A gyerekek viszont már a hetedik életévüket töltik, ezért az Oktatási Hivatal nem fogadhatja el az érintett szülők kérelmeit.

Egyikük, aki gyermeke érdekében neve elhallgatását kérte, azt mondta lapunknak: számos szakvéleményt csatolt a kérelméhez, amelyek egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy speciális fejlődési problémával élő gyermekének annak ellenére maradnia kellene az óvodában még egy évet, hogy nyáron már a hetet töltötte. Az óvodájuk egyébként szegregált gyógypedagógiai intézmény, és az édesanya szerint nagyon jól működött itt eddig a kései beiskolázás. Azt mondta: jogi úthoz sem érdemes folyamodnia, hiszen csak az eljárást kifogásolhatná, miközben neki magával a jogszabállyal van problémája, amely szerinte megfeledkezett az olyan gyermekekről, mint az övé.

A Szülői Hang oldalán is lehet hasonló esetekről olvasni sajátos nevelési igényű vagy autista gyerekek szüleitől, akik alaposan alátámasztották a kérelmüket különböző szakvéleményekkel. Szakszolgálati forrásunk szerint a plusz egy év óvoda sem volt mindenki esetében jó megoldás, de az idő előtti beiskolázással csak kárt lehet okozni ezeknek a gyerekeknek.

HIRDETÉS

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/6. számában jelent meg február 7-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/6. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
R. Kiss Kornélia
R. Kiss Kornélia
Újságíró, a Magyar Hang alapító szerkesztőségének tagja, a lap állandó szerzője. Nyolc évig a Magyar Nemzet kulturális, majd belpolitikai rovatának munkatársa. A Eurotopics európai sajtófigyelő magyarországi tudósítója. Minden érdekli.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

31,554lájkolóTetszik
3,047követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A NER közepén állva – Magyar Hang-ajánló

Interjú Udvaros Dorottyával, kádári módszerekkel megosztott magyar közösségek és az Edda, ózdi és sályi riport. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Legyetek Mitt Romney-k!

Jól tettük, hogy a párthűség helyett a lelkiismeretünkre hallgattunk. Jól tettük, amikor nem engedtünk a szirénhangoknak.