Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a korábban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) irányítása alá tartozó 15 kutatóközpont, kutatóintézet vagyonmegőrzési tevékenységének ellenőrzését végezte el, az eredményeket pénteken ismertették. Az ellenőrzések feltárták, hogy a tizenötből három akadémiai kutatóintézet biztosította a vagyonmegőrzést 2016-2018. között és két kutatóintézet vagyongazdálkodása 2018. végére javult. Tíz kutatóintézet ugyanakkor nem biztosította a közvagyon megőrzését a 2016-2018 közötti időszakban, ami kockázatot jelentett a kutatási közfeladataik célszerű ellátására.
Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára hangsúlyozta, a kutatás-fejlesztésre és az innovációra fordított hazai és uniós források eredményes, hatékony felhasználása Magyarország versenyképességének és a magyar gazdaság fejlődésének meghatározó tényezője. Elmondása alapján az erre fordítható kiadások 2020-ban, illetve a következő esztendőkben várhatóan meghaladják a 800 milliárd forintot. Ezért a főtitkár szerint a mintegy 4,5 millió magyar munkavállaló alapvető érdeke, hogy a kutatóintézetek szabályosan és hatékonyan működjenek, megőrizve a közvagyont.
A terület jelentősége miatt az Állami Számvevőszék az elmúlt években több alkalommal is végzett ellenőrzéseket a Magyar Tudományos Akadémiánál, az MTA egyes kutatóintézeteinél, illetve például tudományos-kutatási tevékenységet is végző felsőoktatási intézményeknél, egyetemeknél. Az ÁSZ a 2019 júliusában meghirdetett második félévi ellenőrzési tervének megfelelően kezdte meg a korábban a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó tizenöt kutatóközpont, kutatóintézet vagyonmegőrzési tevékenységének ellenőrzését.
Áder aláírta az MTA-törvényt | Magyar Hang
Az országgyűlés 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett július 2-án fogadta el a törvénymódosítást, amit Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter nyújtott be. Ezt Kövér László, az Országgyűlés elnöke múlt hét vasárnap írta alá és küldte el Áder Jánosnak.
Az ÁSZ szerint három kutatóintézet nem rendelkezett SZMSZ-szel, vagyis nem határozták meg a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó feladat- és hatásköröket és az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, illetve nem teremtették meg a szabályszerű vagyongazdálkodáshoz szükséges alapvető szervezeti és felelősségi feltételeket. Négy kutatóintézetnél nem került sor a törvényi előírások szerinti számviteli szabályozások megalkotására.
Hét kutatóintézetnél nem készült törvény szerinti leltár, ami azt jelenti, hogy nem igazolt, hogy a kutatóintézet éves beszámolójában szereplő tételek a valóságban is megtalálhatók.
Jellemző volt az is, hogy kutatóintézetek vezetőinek éves nyilatkozatai a belső kontrollrendszer minőségéről nem feleltek meg a valóságnak.
Az elmarasztalt kutatóközpont vezetőjének 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie az ÁSZ megállapításai alapján.
Az MTA átalakítása nagy vihart kavart (a tudományos életben), hazai és külföldi tudósok, szervezetek álltak ki az Akadémia autonómiájáért, ám a megmozdulások és tiltakozások ellenére a kormány végrehajtotta tervét. A tavaly nyáron elfogadott törvény értelmében az MTA kutatóintézet hálózata – ami eddig a Köztestület alatt működött –, egy hasonló jogállású alkotmányos szervezet, az Eötvös Loránd Kutatási Intézet intézményhálózataként működik tovább. A törvény kötelezi továbbá az MTA-t, hogy adja át ingyenes használatba a kutatóintézetek épületeit, infrastruktúráját, teljes eszközparkját, tulajdonát.
A Fidesz megszavazta az MTA megcsonkítását | Magyar Hang
A Fidesz szavazataival kedd délelőtt átment az MTA-törvény, a köznevelési törvény módosításáról viszont elhalasztották a szavazást. A lex Czeglédy is átment, valamint az alapvető jogok biztosát is megválasztották. A 187 jelenlévő képviselőből 131 szavazott igennel, 53 nemmel, 3 pedig tartózkodott az MTA-törvényre. A Fidesz és a KDNP 133 képviselőjéből 130 volt jelen, ők igennel szavaztak.
Az erőszakos beavatkozás alkalmazásáról azt követően döntött a kormány, hogy sok mindenben ugyan sikerült megegyezni a tudósok társulatával, de az Akadémia nem akart lemondani kutatóintézeteiről. Ezt követően a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a tudósok kihagyásával készített törvénymódosító javaslatot a vagyon elvételéről.
Az ÁSZ a törvénymódosítás elfogadását követően kezdte meg vizsgálatát az MTA egykori kutatóintézetei működése kapcsán.
