HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld „Attól valaki...

„Attól valaki nem lesz kapitalista, hogy kinevezik Mészáros Lőrincnek”

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Ha a Szovjetunióban nem volt kapitalizmus, ahogy Kína sem nevezhető épp piacpárti mintaállamnak, akkor hogy lehet, hogy mégis élen jártak és járnak a környezetszennyezésben? Legalábbis akkor meglepő ez, ha abból indulunk ki, hogy az ökológiai válság okát a kapitalizmusban kell keressük. És nem lehet, hogy a kapitalizmus valójában felzabálta önmagát, és bár sok helyen annak tűnik a rendszer, de valójában nagyon másról van szó?

Ezeket a kérdéseket is megvitatták a résztvevők a korábban Tanácstalan köztársaság, most Vitatható ökopolitika néven futó sorozat pénteki rendezvényén. A beszélgetéseket a Karátson Gábor Kör és az ELTE Humánökológia mesterszak szervezi, az elindítók közt ott van Schiffer András és Lányi András.

Ezúttal kifejezetten sokan gyűltek össze az ELTE TáTK termében, még a lépcsőt is megtöltötték az érdeklődők. Lányi András viccelődött is azon, hogy ha már ennyien eljöttek, a tömeg meg is döntheti a kapitalizmust – utalva az esemény címére. Később viszont épp hogy annak a véleményének adott hangot: már semmit nincs idő megdönteni, most másra van szükség.

Lányi volt az, aki megkérdőjelezte, hogy a különféle erősen államszocialista rendszereket, vagy épp azokat, amik mondjuk lopásra, beházasodásra, esetleg fegyveres hódításra épülnek, lehet-e kapitalizmusnak nevezni. Ő inkább maradt volna annál a definíciónál, miszerint azt mondhatjuk annak, ahol valóban „a jó öreg piac” dönt a dolgok alakulásáról. – Attól valaki nem lesz kapitalista, hogy kinevezik Mészáros Lőrincnek – szögezte le.

Vitapartnere, Kiss Viktor politológus már nem volt meggyőződve ezen állítások igazáról. Szerinte a „kapitalista tőkefelhalmozást” sokszor épp a kor Mészáros Lőrincei végezték, csak úgy nevezték őket, hogy a gyarmatosító Spanyolország vagy Anglia. Ezzel arra gondolt, hogy ott sem olyan tisztességes szereplők uralkodtak, akik fáradságos módon felküzdötték magukat a csúcsig. Az pedig, hogy másféle államok is környezetpusztítók, nem jelenti szerinte, hogy ne a kapitalizmus miatt történne az egész. – Ezek a szovjet rendszerek például eleve a kapitalizmus másolására épültek, modernizációs diktatúrák voltak. Egy az egyben ugyanazokat az iparokat csinálták meg – állította.

„Nem az a baj a politikusokkal, hogy nem kérdeznek, hanem az, hogy oda sem figyelnek” | Magyar Hang

Lányi úgy vélte, hogy a globális kapitalizmus valójában felszámolja önmagát, mert a nyereségelvű piaci versenygazdaság maga alá gyűri a polgári társadalmat, korrumpálja az államot. A globális ökológiai pusztításhoz pedig szerinte nem a termelési viszonyok, hanem a termelőerők fejlődése vezetett. Álláspontja alapján az ökológiai pusztulásért nem a kapitalizmus a felelős, mert épp kommunisztikus vagy parancsuralmi rendszerekre is jellemző a természeti létforrások esztelen felélése.

Az ökopolitika programja, úgy látja, nem valaminek a megdöntése kell legyen, hanem a helyreállítás. Helyre kell állítani szerinte a civil kontrollt, a méltányos piaci csere viszonyait és feltételeit, a tulajdonformák sokféleségét. Mert hogy, szögezte le, nem maradt idő semmit megdönteni. Egyébként is úgy látja, kapitalizmus önmagában nem létezik. „Kapitalizmusnak a tőketulajdonosoknak azt a sikeres törekvését nevezhetjük, hogy a tőke megtérülésének rendeljenek alá minden más, bürokratikus vagy szolidarisztikus érdeket. Polányi Károly azonban jól látja, hogy piac és állam térhódítása feltételezi, nem pedig kizárja egymást; az önszabályozó piac fikció; a laissez-faire rövid korszakait még akkor is pusztító válság követi, ha a rendszer terjeszkedésének éppen nincsenek térbeli korlátai” – állítja Lányi. A globalizáció korában kialakuló, országhatárokon átlépő hálózati társadalom pedig nem is „kapitalista” szerinte a szó eredeti értelmében.

HIRDETÉS

Vele szemben Kiss Viktor arról beszélt, hogy a rendszer nem számolta fel önmagát, hanem egyfajta posztmodern kapitalizmusban élünk. Máskülönben nem a profitorientált árutermelésről szólna minden, és nem lenne az, hogy egy filmet sem tudunk a tévében végignézni folyamatos reklámmegszakítások nélkül. Kiss szerint „a kapitalizmus nagyjából tiszta gazdasági rendszerből társadalmi formává változott”. Hivatkozott Marxra, aki azt mondta, hogy a majdani kiteljesedett kapitalizmust, hogy abban a tőke az egész világot a saját arcára formálja. Kiss szerint márpedig ma ez a helyzet. Marx egyébként az egyik leggyakoribb hivatkozási pont volt az est során a résztvevőktől.

Kiss úgy érzi, az egész tárgyi és társadalmi környezet, ami körülvesz ma minket, erről szól, így az a mondat, hogy a kapitalizmus és következményei rosszak, külsődleges megállapítássá változik. Ugyanis szerinte még a nagyon szélsőséges helyzetek sem indítják arra az embereket, hogy elvessék az egész rendszert, a negatívumokat pedig beépítették rég azzal, hogy jó, hát az élet nehéz. A politológus nem is azt tekinti a kérdésnek, a rendszer és következményei rosszak-e, hogy a klímakatasztrófa szörnyű lesz-e, hanem hogy hol vannak azok a pontok, hol vannak azok az emberek, amelyeken és akik bármiféle forradalmi cselekvést hozhatnak. Kiss szerint Lányi bebizonyítja, hogy szörnyű fejleményről van szó, viszont egy olyan helyzet nevében beszél, amelyet a fejlődés lényegében periferikus helyzetbe sodort, a társadalom nagy része számára meghaladottá tett. Egyfajta konzervatív utópia – így jellemezte Kiss Viktor azt a célt, amit szerinte Lányi kitűzött maga elé.

Utóbbi viszont ezt az értékelést nem fogadta el. Felidézte, hogy 89 után is sikerült helyreállítani a pluralizmust vagy épp az emberi jogokat, miközben azokat előtte évtizedekig semmibe vették. Tehát attól még, hogy a rendszer meggyökeresedett és hosszú ideje uralkodik, a helyreállítás azért lehetséges. Szerinte a technológiák öntörvényű fejlődése vezetett idáig, a helyreállítás pedig nem reakciós utópia. Épp hogy úgy látja, hogy inkább a „forradalmi” baloldalnak nincs programja és tömegbázisa.

„Paks II. arról szól, hogy mennyi pénzt fognak ellopni az ezermilliárdokból” | Magyar Hang

Az első hozzászóló, Domaniczky Orsolya politológus a beszélgetés kapcsán felvetette, arra nem kaptunk választ, hogy miért van válságban az a kapcsolat, ami ember és természet között fennáll. Úgy látja, a szabadpiac mindezek ellenére megóvandó intézmény. Ugyanígy a gyógyszeripar túlkapásai ellenére szeretnénk megőrizni az egészségügy vívmányait, a gyógyszerek elérhetőségét, ahogy az energiatermelést is, vagy azt, hogy az emberek ehessenek húst. De szerinte nem a piacgazdaság mai állapotát kell megőrizni, hanem azt az eredeti értelmében szükséges fenntartani.

Beszédet mondott a Fordulat egyik szerkesztője, Sidó Zoltán is, aki szerint korábban gazdasági ciklusok váltakoztak, és meglehet, az ökológiai válság nem a világvégét hozza el, hanem egy új ciklust mozdít elő. Korábban ugyanis mindegyik rendszer feltalálta szerinte a maga olcsó energiaforrását, olcsó élelmiszerét, olcsó munkaerejét, és meglehet, Mad Max-világ kialakulása helyett most is erre számíthatunk. A napenergia lehet akár az, amire az ötödik ciklus épülne, míg mondjuk az olcsó élelmiszer még valami vegan megoldás is lehet – vetette fel, felelevenítve, hogy korábban is amikor változtatni kellett, az emberiség szépen lassan átállt valami újra.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

41,079lájkolóTetszik
3,821követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nyíljon ki végre az emberek szeme!” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Herczeg Zoltánnal! Mészáros Lőrincet sejtik a milliárdos őrizetbe vétele mögött. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Kubatov Gábor mozgósítani akar, méghozzá az online térben

A Fidesz pártigazgatója szerint minden háztömbben kell lennie valakinek, akiről tudják, hogy ő a fideszes.