Több száz embert tudnának elkülöníteni a kórházak első körben a koronavírus elleni védekezés keretében, de a kapacitások bővíthetőek – mondta el sajtótájékoztatón szerdán Müller Cecília országos tiszti főorvos.
Dinamikusan változik a járványügyi helyzet, Olaszországban 11 települést lezártak, több tartomány érintett, ezért módosították a korábbi eljárásrendet. Ez érinti az egészségügyi szolgáltatók és a járási hivatalok eljárásrendjét, és főképp az „esetdefiníciót – fontos meghatározni, kit tekintenek gyanús, valószínűsített és bizonyított esetnek. Gyanúsnak tekintik továbbra is azt a személyt, aki 38 Celsius-fok feletti lázzal küzd, de azt is, aki 14 napon belül olyan területen járt, ahol a közösségi terjedés lehetősége adott, illetve olyan súlyos tünetekkel küszködik, hogy kórházi kezelésre szorul.
A Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NKK, korábban ÁNTSZ) van egy pandémiás terve, amelyet még a H1N1 vírus idején készítettek, de át kellett dolgozniuk, mert a koronavírus ellen nincs védőoltás, ezért más intézkedéseket igényelt. Valamennyi kórházat felszólították, hogy vizsgálja felül egészségügyi válsághelyzeti tervét. Járvány esetén a Dél-pesti Centrumkórház illetékes, ha pedig ez nem lenne elegendő, akkor belépnek a vidéki kórházak infektológiai osztályai.
Aki járványos területen járt, és észleli a tüneteket, hívja fel a háziorvosát, hangsúlyozta Müller Cecília. Elmondása szerint ilyenkor a háziorvos kiszáll a beteghez, és azután hoz döntést.
Zárlat (karantén) alá mindig egyedi döntés alapján kerülhet valaki – ha azon a területen tartózkodott, amit aztán lezártak, karanténba helyeztek az olasz egészségügyi hatóságok, akkor nem kockáztatnak: a lappangási idő 14 napja alatt zárlatot alkalmaznak. Hogy ha nem járványos területen tartózkodott az érintett, akkor egyedi kikérdezéssel győződnek meg arról, hogy nincs többletkockázat -ez esetben nem kell szigorú zárlat alá tenni a pácienst.
Az, hogy kit minősítenek kontaktnak, szintén meghatározták. A WHO és az ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) ezt pontosan meghatározza: például két méteren belül tartózkodott a betegtől, több mint 15 percet egy légtérben töltöttek.
Koronavírus gyanúja esetén a járási hivatal népegészségügyi osztályát értesíti a háziorvos, amely a kormányhivatalon keresztül informálja a Nemzeti Népegészségügyi Központot. Tünetek nélkül nincs gyanús eset, hangsúlyozta a tiszti főorvos.
Ha ilyesmi történik, a beteget rögtön el kell különíteni, és akkor is ez a helyzet, ha kórházban merül fel a gyanú. Az NKK néhány órán belül elvégzi a szükséges teszteket, amelyek igazolják vagy elvetik a megbetegedés gyanúját. Ilyenkor más vírusvizsgálat is készül, például influenzavírus-vizsgálat, amely a kezelőorvos számára információt nyújthat. Ha nem igazolódik az eset, a pácienst a helyszínen kezelik tovább.
Ha nagyon súlyos a megbetegedés és a gyanú alapos, a beteget ellátás céljából a Dél-pesti Centrumkórházba szállítják, és izoláltan kezelik.
Karantén alatt 18 személy van jelenleg a Dél-pesti Centrumkórházban, akik koronavírussal fertőződhettek volna meg, de egyiküknél sem igazolódott a fertőzés – ezt már Szlávik János mondta el, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. 11 középiskolás diák két tanárral és két buszsofőrrel érkezett a kórházba – ők Milánó környékén laktak, közel a később az olasz hatóságok által lezárt zónához, két hétig lesznek karanténban. Láztalanok, egészségesek, minden eredményük negatív. Emelkedik a koronavírus gyanújával a kórházba érkezők száma, akik köhögnek, lázasak: néhány tucat ilyen jelentkező volt eddig.
