A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke attól tart, hogy nem tudják pótolni a nyugdíjba menő tanárokat. A PDSZ bírósághoz fordulhat, ha nem fogadják el a sztrájkjavaslatukat. Addig is koordinált szabadsággal igyekeznek nyomás alá helyezni a kormányt
– Jobban örültünk volna, ha a 10 százalékos emelés a vetítési alapba került volna be, és még jobban, ha nagyobb lett volna, mint 10 százalék – nyilatkozta a Magyar Hangnak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy később visszavonják ezt a pótlék formájában adott összeget, nemmel válaszolt, bár szerinte az elvi lehetősége megvan ennek.
– Ez reményeink szerint a mostani csak az első lépés, és tovább fognak emelkedni a pedagógusbérek. Az alapilletmény és a keresetkiegészítés azért lenne fontos, mert akkor a pótlékok is emelkedhetnének, és a törvény nagyobb garanciát adna arra, hogy a kapott összeg meg is maradjon – tette hozzá.
„Összességében attól tartunk, hogy bár sokan érdeklődnek a pedagógusi pálya iránt, mégsem tudják majd pótolni a nyugdíjba menő tanárokat. Pillanatnyilag évente kétezernél alig valamivel több fiatal teszi le a pedagógus 1 minősítő vizsgát, ezzel szemben 2022-től több mint hatezer pedagógus vonul majd nyugdíjba. Úgy látjuk, elsősorban anyagi okok miatt nem választják elegen a pedagógusi pályát, mert valóban nagyon szép ez a hivatás, de azért lássuk be, a családot a tanároknak is el kell tartani.”
A pedagógus társadalmat foglalkoztató másik nagy kérdéssel, nevezetesen egy esetleges sztrájkkal kapcsolatban nem tartotta magát illetékesnek Horváth Péter, mondván, az az egyeztetést végző szakszervezetek kompetenciája.
– Ha a kormány továbbra is ellehetetleníti a jogszerű sztrájk megszervezését, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) alternatív eszközöket fog bevetni a dolgozók akaratának kifejezéséhez. Egészen pontosan a szabadság igénybevételének koordinálásával akarnak majd nyomást gyakorolni a döntéshozókra – erről Szűcs Tamás PDSZ-elnök hétfői sajtótájékoztatójára hivatkozva számol be a Népszava.
Az érdekvédő szerint a Munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a szabadság tekintetében hét munkanappal maguk rendelkezzenek a pedagógusok, ezt a közalkalmazotti törvény sem írja felül, a munkáltatók pedig kötelesek kiadni, ha 15 nappal előtte kérik a munkavállalók.
A sztrájkkal kapcsolatos szakszervezeti állásponttól, illetve a kormány ajánlatával kapcsolatos szakszervezeti véleményről a Népszava korábban is közölt cikket.
Eszerint csak akkor engedné meg a munkabeszüntetést a sztrájkra hajlandó pedagógusoknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), ha a gyermekfelügyelet biztosítása mellett az első négy-öt órájukat is megtartják.
– Délelőtt tartsák meg óráikat, aztán, ha van, aki vigyázzon a diákokra, munkabeszüntetésbe kezdhetnek – közölte a PDSZ képviselőivel a legutóbbi sztrájkbizottsági tárgyaláson Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelési államtitkára.
– Kijelentettük, hogy ezt az ajánlatot egy az egyben elutasítjuk, még vitaalapnak sem tekintjük – olvasható a szakszervezet beszámolójában. A PDSZ álláspontja szerint – mint ahogy azt korábban két jogerős bírósági határozat is kimondta – sztrájk idején nem szükséges minden intézményben felügyeletet biztosítani, s „elégséges szolgáltatás” alatt legfeljebb a tanulók felügyelete értendő.
Az államtitkár erre azt felelte: mivel más sztrájkbizottságoknak is a fenti ajánlatot adták, ezt nem fogják visszavonni, de arra kérte a szakszervezet képviselőit, küldjenek újabb ajánlatot az Emmi számára jogi érveléssel alátámasztva, majd a közeljövőben egyeztessenek megint a kérdésről. A PDSZ tervei szerint erre már a héten sor kerülhet. Jelezték: ha a minisztérium nem fogadja el javaslatukat, bírósághoz fordulnak.
A bizottsági egyeztetésen szóba került a Kásler Miklós humánminiszter által bejelentett tíz százalékos „béremelés” is, amit valódi béremelés helyett ágazati pótlék formájában kapnak majd meg a tanárok. A PDSZ szerint ennek mértéke és módja is elfogadhatatlan. Egyrészt súlyos bérfeszültséget fog okozni, mert az intézményvezetőknek juttatott „ösztönzési keresetkiegészítéssel” egy iskolaigazgatónak a pótléka is magasabb lehet, mint egy nem pályakezdő pedagógus bére, másrészt a bejelentés egy már megkezdett egyeztetési folyamat közben történt.
