Iain Lindsay: A koronavírus okozta problémát a nemzetközi közösségnek együtt kell kezelnie

Iain Lindsay: A koronavírus okozta problémát a nemzetközi közösségnek együtt kell kezelnie

Iain Lindsay (Fotó: Magyar Hang / Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A brexitnépszavazással kezdtem, most pedig a koronavírussal fejezem be a munkámat – érzékeltette a rendkívüli időket a Hvg.hu-nak adott interjújában Iain Lindsay brit nagykövet. Reméli azért, hogy utolsó hónapjait nem otthon, karanténban fogja tölteni, „van még sok hely, ahol nem jártam, sok olyan hely is, ahová visszamennék, főleg a Balatonon.”

Az utolsó hat hónapban fő feladatának a magyar kormánnyal való új kétoldali kapcsolatok kialakítását tekinti. De ennek kiépítésébe már két és fél éve belekezdtek.

„A koronavírus átlép a határokon, egy olyan probléma, amelyet a nemzetközi közösségnek együtt kell kezelnie, például a WHO keretein belül, és minden országnak a saját tervei alapján. Én azt tudom mondani, hogy ne pánikoljunk!” – jegyezte meg Iain Lindsay, de persze óvintézkedéseket tenni kell szerinte.

Nincs félnivaló | Magyar Hang

A nagykövet reagált arra is, hogy sokat hallhattunk attól: cégek hagyják el Nagy-Britanniát a bizonytalanság miatt. „Aztán elmentek? Nem. Nagyon óvatosnak kell lennünk a hírekkel kapcsolatban. Nem tennék egyenlőségjelet a koronavírus és a brexit közé, de az információáradat, ami zúdul ránk, azért hasonló volt: mennyi hírt olvashattunk arról, hogy milyen rossz dolgok következnek a kilépés után? És nem csak tavaly, két éve, három éve, a referendum óta. Nem árt a dolgokat a helyükön kezelni. Most például már nem tagja az Egyesült Királyság az EU-nak, nem vesz részt az uniós szervek munkájában, de folyamatos az együttműködés a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben” – mondta.

Az új migrációs szabályok kapcsán Lindsay beszélt arról is, hogy nem fogják lehúzni a redőnyt az érkezők előtt, „a bevándorlás is benne van a génjeinkben.” „De azt is el kell fogadni, hogy a nettó bevándorlás minden évben annyi, mint Debrecen lakossága. Tíz év alatt annyival nő a lakosság, mint ahányan Budapesten vagy Varsóban élnek. Maradunk egy befogadó ország, de a jövő évtől egy az ausztrálhoz hasonló rendszerben szabályozzuk a bevándorlást – erre évtizedek óta nem volt példa” – tette még hozzá.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.