Döcögni fog. Ez mondta Orbán Viktor péntek este, a hogy a koronavírus miatt ideiglenesen bezáró iskolák kapcsán arra, hogy várhatóan miképp is fog kinézni a digitális oktatás a következő időszakban. A miniszterelnök mindehhez hozzátette még, hogy „egyébként is terveztük, hogy kiépítjük Magyarország digitális oktatásnak az infrastruktúráját, de az igazság az, hogy ezt nem fejeztük be még ezt a munkát, ezt a következő tanévre akartuk elkészíteni”.
Döcögősen halad egyébként maga az infrastruktúraépítés is, ugyanis a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) már 2016-ban elkészült, íme, egy korabeli közlemény: „A stratégiaalkotás legfontosabb célja az volt, hogy az ágazati stratégiákkal és szakmai célkitűzésekkel összhangban az oktatási rendszer minden szintjén megteremtse a digitális írástudás tényleges elterjesztésének lehetőségét, hozzájárulva Magyarország versenyképességének növeléséhez.
Döcögésre még csak utalás sincs a szövegben, pláne, hogy rögzíti a következőket: „Az egyes pillérek elemzése egységes szerkezetben, a folyamatokat leginkább meghatározó alábbi tényezők figyelembe vételével történt:
- fizikai infrastruktúra, hozzáférés, belső hálózatok;oktatási intézmények eszközellátottsága; pedagógusok digitális felkészültsége és attitűdje”.
A DOS egyébként a 15 milliárd forintból megvalósuló Digitális Jólét Program keretében jött létre, ami tulajdonképpen nem más, mint a netadó bevezetése elleni tüntetésre adott kormányzati válasz. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő idén februárban vizsgálta meg, hogy mi lett a sok más alprojekt mellett a DOS-ot is programból, és arra jutott, hogy kormányközeli vállalkozókhoz került rengeteg közpénz. Erről a 444 számolt be részletesen.
Egy alkalmazottak nélküli cég, az Etanulás Módszertani Kutatóintézet Kft. például hatmillió forintért írt meg egy tanulmányt, ez az összeg volt akkor egyébként a „kutatóintézet” teljes bevétele. A tanulmány témáját így fogalmazták meg röviden: "ajánlás megfogalmazása az oktatási célú digitális tartalmak hazai környezetben bevezethető interoperabilitási szabványrendszerére, melyet helyzetfelmérést és ajánlásgyűjteményt is tartalmazó, a digitális köznevelési tartalmak és szolgáltatások interoperabilitási szabványrendszerére vonatkozó szakértői tanulmány elkészítése útján valósít meg".
A cég ügyvezetője a Merkel Konzulent Zrt-ben is érdekelt, ez a cég pedig 14 millió forintért írt tanulmányt arról, hogy a „tartalomszolgáltatási rendszerek tartalmi és funkcionális elemzése, hiányterületek feltárása, javaslatok, ajánlások megfogalmazása a DOS alapján”.
A közelmúltban elhunyt XVII. kerületi fideszes polgármester, Riz Levente testvérének, Riz Ádám cége, a Rávezető Projekt Kft. is kapott tíz és fél millió forintot egy tanulmányra. Ennek lényege némiképp egybecseng azzal, amiről Orbán Viktor péntek este beszélt: a tanulmány ugyanis nem más, mint „a tanulási környezet infrastrukturális vonatkozásaival szembeni elvárások szakpolitikai elemzése a köznevelési intézményekben”.
