Idén a súlyos járványhelyzet miatt érthető módon elmaradnak a tömeggyűlések, tüntetések, közös ünnepségek. Egyénileg mégis bárki megemlékezhet Petőfiék forradalmáról. Be lehet járni például magányosan is március 15-e legnevezetesebb helyszíneit sorról sorra, végigkövetve az eseményeket.
Az általam javasolt belvárosi séta (tetszés szerint kihagyható persze bármelyik):
1. Dohány utca 16-18. Egykor Dohány utca 373. Régen itt állt a Schiller-ház, benne pedig Petőfi Sándor és Jókai Mór közös lakása. Innen indultak el reggel.
2. Petőfi Sándor (Koronaherceg) utca 7., Pilvax kávéház: Petőfiék késve érkeztek; Jókai felolvasta a 12 pontot, a költő pedig elszavalta a Nemzeti dalt. A kéziraton is ekkor esett az utolsó javítás: "Rajta, magyar..." - szólt az eredeti szöveg. Petőfi a körülötte állók ötletére írta át "Talpra, magyar"-ra. Sajnos a Pilvaxnak is csak hűlt helye maradt napjainkra. A fontos történelmi emlékhely 1911-ben, egy magát rendkívül hazafiasnak mondó korban az építési buzgalom áldozatául esett. (Nem messze tőle nyílt meg az új Pilvax.)
3. Irány az egyetem! Útközben vessünk egy pillantást a Semmelweis (Újvilág) utca és a Kossuth Lajos (Hatvani) utca sarkára, ahol a Magyarok Világszövetségének székháza (korábban: a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, még korábban a kisgazdapárt országos központja) áll. A Kossuth Lajos utca egykor jóval szűkebb volt, tehát a buszsávon túl képzeljük el az egyetem orvosi karának kétemeletes épületét, pontosabban annak a sarkát. Petőfiék sorra járták az egyetemi épületeket, először a rögtön útba eső orvosokhoz mentek, majd a Ferenciek terén át az Egyetem térre érkeztek. Itt állt a József Ipartanoda és az egyetem központi épülete. (A jogi kar helyén.)
4. Kossuth Lajos utca 3. A kor csúcstechnológiáját jelentő Landerer és Heckenast nyomdát nem csupán találomra választották Petőfiék, hanem a jó minőség és főként a gyorsaság miatt. A könyvkereskedő Heckenast Gusztáv aznap nem tartózkodott az épületben (amely szerencsére és ritka kivételként ma is áll), Landerer Lajos az érkezőktől a cenzúra engedélyét kérte. Az elbizonytalanodó költőnek aztán gyorsan odasúgta: "Foglaljanak le egy nyomdagépet!" A présből hamarosan előtűntek a Nemzeti dal és a Tizenkét pont még nedves, friss nyomdafestékes példányai.
5. Nemzeti Múzeum. "A szakadó eső dacára mintegy tízezer ember gyűlt a múzeum elé" - írta naplójában Petőfi Sándor. A költő mellett (aki nem szavalta el a Nemzeti dalt) Vasvári Pál és Irinyi József mondott beszédet. Kiosztották a Tizenkét pontot és a Talpra magyar..., példányait. A tömeg elhatározta, hogy a pesti magisztrátussal is elfogadtatja a követeléseket.
6. A Szabadsajtó út és a Váci utca északi felének mindkét sarka: itt, a Belvárosi Főplébániatemplom keleti szomszédságában, az egykori Városház téren állt a XX. század elejéig (akkor bontották el az Erzsébet híd építését követően) a tornyos városháza. Pest város tanácsa a követeléseket (13 fős küldöttséget engedtek be az épületbe, köztük Petőfit, Vasvárit és Irinyit) elfogadta, Almásy Móric gróf pedig bejelentette, hogy Kossuth és az országgyűlési küldöttség elindult Pozsonyból Bécsbe hasonló követelésekkel.
7. Úri (Herrengasse) utca 53. A helytartótanács ma is álló egykori épülete a budai Várban. A húszezres tömeg élén érkezők megbízásából Nyáry Pál, Klauzál Gábor és Rottenbiller Lipót alpolgármester adta elő a követeléseket. "...A Helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, és ötpercnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett" - olvashatjuk Petőfi naplójában.
8. Táncsics Mihály utca 9. (Wienertorgasse) Stancsics (Táncsics) Mihályt kiszabadították rabságából a tüntetők. Érdekesség: az épület második világháborús jóvátételként az Egyesült Államok tulajdona lett, 1985-ben kaptuk vissza, majd jelképes összegért újra bérbe adtuk az amerikaiaknak egészen 2014 nyaráig.
9. Rákóczi út - Múzeum körút sarok: itt állt egykor a Nemzeti Színház, ahol aznap este a Bánk bánt adták. Egressy Gábor elszavalta a Nemzeti dalt, Laborfalvy Róza leendő férje, Jókai Mór kabátjára tűzte a kokárdát, amely nem három, hanem hatszínű volt. (A piros-fehér-zöld mellett piros-sárga-kék, ezek voltak Pest színei. A piros-sárga kéket Erdély tiszteletére használták, ezek a színek mentek át a román zászlóba is.)
