Aláírásgyűjtés indult a budai Vár megmentése érdekében

Aláírásgyűjtés indult a budai Vár megmentése érdekében

(Fotó: Pixels.com/Niki Nagy)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

„Mentsük meg a Várat!” felkiáltással indítottak petíciót építészek, illetve a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai. – Történeti-, építészeti-, gazdasági-, funkcionális szempontokat figyelembe véve megkérdőjelezhető, ami eddig (és ami ezután) a Várban történt (és történni fog) – fogalmaznak a kezdeményezők.

„A hatvanas években, az építészeknek köszönhetően a háborúban megsérült polgárvárosi épületeket a visszaépítés során az ott kialakult léptékben építették újjá (...) A nem lakó-funkciójú épületekbe pedig kizárólag kulturális funkciók kerültek. (...) A Vár egésze a lakosságé és az idelátogató polgároké volt. (...) Most egy ezzel ellenkező irányú folyamatnak vagyunk szemtanúi anélkül, hogy erről a lakosság jó időben hiteles tájékoztatást kapott volna. Építészeti, városképi hatástanulmányok sem készültek. Ma már világossá vált, hogy a cél a Vár 1944 előtti állapotának visszaépítése” – írják.

Az építészek szerint az újraépítések több ponton is megkérdőjelezhetők. Szakmailag hamis, és sem történeti, sem művészettörténeti okon nem magyarázható a valóságos építészeti értéket nem képviselő „motívumok” visszaépítése. A beruházás „tökéletesen meg fogja változtatni a Vár eddigi – a lakhatásról, a kultúráról szóló – életét (a naponta feljáró több ezer alkalmazott, a szükséges protokolláris tevékenységek, az ünnepnapokon bezárt, halott épületek, közlekedés)”.

A petíciót elindító szakemberek között van Csomay Zsófia, Ybl-díjas építész is, aki 2014-től két évig tagja volt a Vár rekonstrukcióját felügyelő Hauszmann-bizottságnak. 2016 márciusában két társával, Lővei Pál művészettörténésszel és Schneller István építésszel együtt kiléptek a testületből. Döntésüket egy Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszternek címzett nyílt levélben indokolták meg.

– Nem tudunk egyetérteni a kormányzati határozatok és lépések antidemokratikus módjával – írták. – Elfogadhatatlannak tartjuk a kortárs megoldások helyett száz-százötven éve megrajzolt tervek, fel sem épült épületek anakronisztikus megvalósítását, teljesen elpusztult épületek újraépítését, az ennek érdekében teljesen felszámolt magyar műemlékvédelem történetének és eredményeinek teljes semmibevételét.