Mégis létezhet jogi megoldás „túlhatalomtörvény” nélkül is

Mégis létezhet jogi megoldás „túlhatalomtörvény” nélkül is

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK


Létezhet jogi megoldás arra, hogy a kormány veszélyhelyzetben hozott intézkedéseit fent lehessen tartani annak ellenére, hogy az ellenzék támogatása híján nem tudják ezen a héten elfogadni a felhatalmazási törvényt. Így Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint jövő héten volna két nap, amikor a veszélyhelyzetben hozott intézkedések hatályukat vesztik – derült ki kedden a miniszter sajtótájékoztatóján.

A kormány egyik érve arra, hogy az ellenzéknek miért kellett volna támogatnia a házszabálytól eltérést - amihez négyötödös többségre lett volna szükség - az volt, hogy ebben az esetben nincs lehetőség a veszélyhelyzetben hozott, 15 napra szóló intézkedések meghosszabbítására. Így, mire a felhatalmazási törvénnyel korlátlan időre meghosszabbítanák azokat, két nap el fog telni úgy, hogy az intézkedések nem lesznek hatályban.

A miniszter az ATV kérdésére kifejtette: a veszélyhelyzetről a kormány dönt ugyan, de a kormány veszélyhelyzetben hozott intézkedéseinek hatálya nem ettől függ, 15 nap múlva lejárnak, csak a parlament hosszabbíthatja meg a hatályukat. Arra nem tért ki, hogy miért nem viszi a kormány a parlament elé a kérdést, hiszen a parlament az alaptörvénynek megfelelően dönthetne a hosszabbításról.

A kérdésre, hogy esetleg újabb kormányrendeletekkel erre a két napra meg tudják ezeket az intézkedéseket hosszabbítani, illetve gyakorlatilag meg tudják-e hozni a meglévő rendeleteket újra - ez elvileg lehetséges lenne - Gulyás azt felelte, hogy ekkor az ellenzék azzal vádolná őket, hogy kijátsszák az alkotmányos rendet.

Elmondása szerint a szerdai kormányülésen azt fogják vizsgálni, hogy lehet enélkül, de különböző más intézkedésekkel mérsékelni a károkat, amelyekért az ellenzéket teszik felelőssé. Példaként említette: ahhoz, hogy ebben a két napban ne nyissanak ki az óvodák, bölcsődék, külön kellene speciális döntéseket hoznia minden egyes fenntartónak, hiszen az erre vonatkozó kormányrendelet már nem lesz hatályban. Ezen a ponton megint csak nem említette a miniszter, hogy miért nem kérik a jelenleg hatályban lévő jogszabályok alapján az Országgyűlés egyszerű többségének hozzájárulását ehhez.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a sajtótájékoztatón azt mondta: szomorú, hogy nem biztosította az ellenzék a négyötödös többséget ahhoz, hogy a házszabálytól eltérve a törvényt elfogadják.

Ellenzéki támogatás híján csak a jövő héten szavazhat a parlament a „túlhatalomtörvényről”, amely bizonyos pontjainak elfogadásához kétharmados többség szükséges. Könnyen lehet, hogy ehhez megint szükség lesz az ellenzékre, mert járványhelyzetben nem lehet megmondani, hogy meglesz-e a kétharmados többsége a kormánypártoknak – mondta el Kocsis Máté.

Kocsis szerint több hétpárti egyeztetést tartottak, az elsőn semmilyen kifogást nem emelt az ellenzék a normaszöveg ellen, aztán elkezdtek olyan pontokat követelni, amelyek szerinte óriási kockázatot hordoznak. 

Az ellenzék követeléseiből elmondása szerint néhány pontot elfogadtak. Például hogy a felsőházi teremben ülésezzenek, vagy hogy a szükségesség és arányosság feltételét belefoglalják a törvénybe.

Az ellenzék által követelt időkorlát szerinte óriási kockázat, senki nem tudja megmondani, hogy hatvan vagy kilencven nap múlva, amikor tárgyalnia kéne az országgyűlésnek, ülésezésre képes lesz-e. Megfogalmazása szerint ez az időszak kritikus időszak a járványba „befelé menet”. Arról pedig Kocsis frakcióvezető nem beszélt e ponton, hogy ha az Alkotmánybíróság online ülésezésének megteremtenék a lehetőségét, miért nem hajlandóak erre a kormánypártok az Országgyűlés esetén.

Ellenzéki pártok és függetlenként politizáló parlamenti képviselők közben közös közleményt juttattak el a sajtóhoz a túlhatalomörvény kapcsán. „Közös értelmes és szükséges döntésekben részt tudunk és kívánunk venni, hogy megküzdjünk a járvánnyal, de nem engedjük meg, hogy valós veszélyre hivatkozva megcsúfolják, elrabolják hazánkat. Ezért nem engedtük, hogy átgázoljanak a Parlamenten, a nép képviselőin, végső soron Magyarországon. (...) Az ellenzéki pártok megakadályozták, hogy Orbán diktatúra-törvényét, házszabálytól eltéréssel, azonnal elfogadják. Azonban a Fidesz hataloméhségét ismerve, sajnos biztosak lehetünk abban, hogy a jövő héten a 2/3-ad birtokában, minden korlátozás nélkül meg fogják szavazni” – írta Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, a Momentum, a Liberálisok valamint Hadházy Ákos és Szél Bernadett a közös közleményben.