A rémhírterjesztés módosításával a nyilvánosság kritikája alól is kibújna a kabinet – véli a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Ismert, a kormány az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatával a Büntető törvénykönyvhöz is hozzányúlna.
Mindeddig a köznyugalom ellen irányuló bűncselekmény volt a rémhírterjesztés, most azonban különleges jogrendben „a védekezés eredményét veszélyeztető” valótlan vagy elferdített tények állításával, híresztelésével is el lehetne azt követni. A Társaság a Szabadságjogokért kiemelte, hogy a valós tények közlésével ez a magatartás sem valósítható meg. Nem világos azonban, hogy egy esetleges büntetőeljárásban kinek kellene bizonyítani a közölt tények valódiságát, vagy valótlanságát. Az „elferdítve” kifejezés pedig magában hordozza annak a veszélyét, hogy az is megvalósítja a bűncselekményt, aki vitatja a hivatalos állami közlések helyességét, pontosságát.
A jogvédő szervezet elemzésében úgy véli: „jelenlegi formájában a javaslat indoklásából az olvasható ki, hogy a járvánnyal összefüggő intézkedések széles körével kapcsolatban, az állami tájékoztatástól a legkisebb mértékben eltérő tájékoztatás esetén is büntetőeljárásra lehet számítani”.
Mindez szerintük annak fényében válik igazán aggasztóvá, ahogyan a kormány az utóbbi napokban kommunikál a tevékenységét ellenőrizni kívánó sajtóról, illetve az egészségügyi dolgozóknak jobb munkakörülményeket követelő Magyar Orvosi Kamaráról. Az újságírók a sajtótájékoztatókon gyakran kapnak semmitmondó válaszokat kérdéseikre, sőt néha kifejezetten leteremtik őket a kormányzati megszólalók – emlékezetes Kovács Zoltán viselkedése –, amiért olyanokra is kíváncsiak, amelyeket a kormány nem akar a nyilvánosság elé tárni. Az orvosi érdekvédelmi szervezetet pedig azzal vádolta az illetékes minisztérium, hogy megszólalásukkal zsarolják a kormányt, és valótlanságokat állítanak.
– A módosítás életbe lépése dermesztő hatással járhat, öncenzúrához vezethet az újságírók körében – írja a TASZ. Nyilvánvalónak tűnik szerintük, hogy a törvényjavaslat célja, hogy a kormány mentesüljön a nyilvánosság kritikája alól, sőt, az új tényállás a kormányzati intézkedésekkel szemben kritikus szakmai szervezetek elhallgattatására is felhasználható.
A szervezet azt is megjegyezi, hogy amennyiben az új tényállást szűken is értelmeznék az eljáró bíróságok, akkor is komoly kárt okozhat a hiteles és gyors tájékoztatásban. Elég, ha a rendőrség megindítja az eljárást, és akár egy teljes internetes lap megbéníthatóvá válik. A büntető eljárásjogi szabályok előírják, hogy a bizonyítási eszközöket le kell foglalni – ez azt eredményezheti, hogy a teljes szerkesztőség informatikai eszközeit, köztük a szervereket is azonnal lefoglalja a rendőrség, ezzel ellehetetlenítve az adott médiaszolgáltató működését.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is kapott kérdést tegnap a Btk. módosításáról, ő azonban azt mondta, hogy ha valaki a koronavírus elleni védekezést vagy a kormányt kritizálja a sajtóban, az nem bűncselekmény.
